Télen-nyáron két keréken! – Hugauf Marcell településmérnök és kerékpárversenyző

(Budaörs, 2021. március 22. – Budaörsi Infó) A Budaörsi Infó és a budaörsi kerékpáros egyesület, a Fillari-Team Télen-nyáron két keréken című cikk-sorozatának legújabb részében a helyi kerékpáros élet meghatározó egyéniségével, Hugauf Marcellel ismerkedhetnek meg olvasóink. Azt is megtudhatjuk tőle, hogy hová érdemes menni Budaörsön kerékpározni és melyek azok a területek, amelyeket nem árt elkerülni.

Hugauf Marcell harmadik éve vezeti a város legrégebbi kerékpáros egyesületét, a Fillari Team-et. Megtudhatjuk tőle, hogy ilyen fiatalon hogyan jutott el eddig a szerepkörig, mit jelent neki a kerékpársport és azt, hogy mik állnak a sikerei mögött.

Inspirálódjanak Önök is ezekből a sikerekből!

Mióta vagy a Fillari tagja és hogyan kerültél velük kapcsolatba először?

Kellett számolni egy kicsit, de ha minden igaz, pont kereken 10 éve találkoztam először a fillaris srácokkal. Örülök, hogy megkérdeztétek, mert bele sem gondol az ember, hogy hogy repül az idő… Ráadásul a Fillari is idén lesz 15 éves. Egy futballsérülést követően javasolta az orvosom a kerékpározást és egy ismerősömön keresztül vettem fel a kapcsolatot a csapattal.

Mióta kerékpározol? Ki volt az, aki megfertőzött a sport szeretetével?

Hobbiból, mint a legtöbb fiúgyerek, már én is fiatalon bringáztam, építettem ugratót, emellett édesapámmal sátras Balaton és Fertő- tó kerülésekre mentünk. Versenyszerűen – hosszabb-rövidebb megszakításokkal – 10 éve kerékpározom.

Mi a civil foglalkozásod?

Most januárban végeztem mint településmérnök és egy fővárosi településtervező cégnél dolgozom. A szakmába, szakirányba az egyetemi évek, az alapszakos kert- és tájépítő mérnök képzés alatt szerettem bele, mikor egyre több építészetes és településes óránk lett. Rendkívül izgalmas, hogy alakítani tudjuk a települések képét, meghatározhatjuk az egyes fejlesztések keretét, tereket és utcákat tervezhetünk, így az ott lakók mindennapjait, életminőségét javíthatjuk.

Ha éppen nem kerékpározom, akkor is szeretek a szabadban, kertben lenni, sorozatozni vagy összefutni a barátokkal.

Heti hány órát töltesz a kerékpározással?

Átlagban heti 8-14 óra az edzés és az ahhoz kapcsolódó kiegészítő aktivitások, jobb periódusokban pedig a heti 20 óra is összejön.

Mi az, ami miatt ajánlanád ezt a sportot másoknak is?

Az első dolog, hogy rengeteg barátot szerezhet az ember vele; szabad levegőn van, emellett nagyobb távolságokat, szép tájakat is be lehet járni, ezalatt pedig jut idő a saját gondolatok rendezésére és a napi stresszt is csökkenti. Ja, és ne feledkezzünk meg az egy-egy edzés vagy a versenyek során feltörő adrenalinlöketről sem.

Milyen kiváltságokkal jár a ti egyesületetekhez tartozni?

Fontos számunkra a közösség: amatőr csapatként elsősorban ez motivál minket. Továbbá kellően motiváltak vagyunk az eredmények terén is, így 3 szakágban is versenyzünk és igyekszünk tagjainkat mindenben támogatni.

Az egyesület elnökeként milyen feladataid vannak?

Mikor újjáalakultunk 3 éve, rengeteg adminisztratív, esemény szervezési, pályázati és szponzorkeresési feladat merült fel. Mivel én voltam szinte az egyetlen régi tag és nekem voltak kapcsolataim, ezért ezek rajtam keresztül indultak el, futottak át. Nagy segítségemre volt Bertók Jani csapattársam.

Most, hogy végre sínen vagyunk és autodidakta módon beletanultunk, fontos a hatékonyság szempontjából, hogy az egyes feladatokban nagyobb munkamegosztás legyen az egyesületi tagok között. Ennek kidolgozása folyamatban van.

Milyen programokat terveztek megvalósítani az idei évben?

A város szempontjából tervben van a már hagyományos kerékpáros felvonulás, amennyiben a szabályozások engedik, szeretnénk a gyerekek számára játékos formában tan-KRESZ pályát kialakítani óvodákban és a Budaörs Sport Club meghívására az uszodában, mint 2 éve. Emellett reméljük, hogy megrendezik a Budaörsi Félmaratont és idén is támogatni tudjuk felvezetéssel, útvonal biztosítással.

A Tour de Hongrie dobogókői szakaszára már a második szurkolói kitekerést szerveztük meg, melyen több mint 100-an vettek részt. A pozitív visszajelzések nyomán fellelkesülve azt idén is folytatni szeretnénk és igyekszünk fejleszteni rajta. Szeretnénk vidéki egyesületekkel közös tekeréseket szervezni oda-visszavágó alapon.

Mi volt a legmeghatározóbb élményed, legkedvesebb emléked, ami a kerékpározással kapcsolatos?

A barátokkal való hosszabb országúti tekerések és mátrai montizások, illetve a Salzkammergut Trophy Ausztriában. Pazar tájakon tekerhettünk.

Mi volt eddig a legnagyobb csalódásod vagy legnagyobb bakid?

Csalódás nem igen volt, inkább bosszús voltam néha, ha valamit elrontottam, de ezekből igyekeztem tanulni. Baki talán az volt, hogy otthon hagytam a szemüvegem vagy a kesztyűm, de ezek nem életbevágó dolgok. Viszont mikor a verseny előtt törik el a pedálod, az igen kellemetlen.

Milyen fejlődési lehetőségek vannak még a kerékpározásban?

Mindenképpen nehéz olyan színvonalat képviselni, amivel ki lehet jutni külföldre, ez keveseknek adatik meg. Ott lehet karriert építeni. Rengeteg lemondással és áldozattal, illetve munkával jár, de a fiataloknak tessék példát venni Dina Marciról (régi Fillaris) vagy Valter Attiláról, Peák Barnáról vagy Fetter Erikről!

Mennyire megterhelőek a versenyek?

Különböző versenyek vannak, melyek máshogy veszik igénybe, terhelik meg a testet, de az egyértelmű, hogy mindegyik fizikálisan és mentálisan is fárasztó. Ilyenkor fejben is ott kell lenni és folyamatos koncentrációt igényel az az 1 vagy 3-5 óra.

Mint minden élsportot, ezt sem lehet a végtelenségig űzni. A legtöbb profi kerékpáros jóval 40 éves kora előtt abbahagyja. A csúcsformájuk kb. 24-28 éves koruk között van.

Miről lehet felismerni egy kerékpárost a biciklije nélkül?

A barnulások a lábon, karon és az arcon, melyek télen sem kopnak már le. A borotvált láb. Hosszan válogat az egyes zabszeletek, müzliszeletek között. Tuti megnézi a kerékpáros akciókat. Ha bringás cipőben van, annak kopogását és csámpás sétálását mindenki hallja és látja. Straváról, szegmensekről, 35-ről, lószokról, wattokról, pulzusról, kifingásról és érthetetlen márkajelzésekről beszél.

Hány aktív kerékpárossal tudod tartani a kapcsolatot Budaörsön?

Közvetlenül a 25 fős csapatunk tagjaival, időnként a 200+ fős Budaörsi Országúti Gurulások FB-csoport tagjaival közös tekerések alkalmával, illetve néhány környékbeli edzőpartnerrel.

Melyik az a hely Budaörsön ahol a legjobban szeretsz tekerni és miért?

A Felsőszállás utcáról induló, talán sárga jelzésű turistaút/„futókör”, mellyel a Csík és a Ló-hegyet lehet megkerülni, illetve a Huszonnégyökrös hegyre és a Szárnyakhoz (vitorlázó emlékmű – a szerk.) feljutni.

Hogy miért?

Fenyők, keskeny kanyargós egynyomos singletrack-ek és remek kilátás.

Melyik a legnehezebb, de mégis legizgalmasabb, legjobb terep Budaörsön?

A régi vitorlázórepülők még álló beton rámpájához igen nehéz feltekerni, lejönni izgalmas, de utóbbiból több is található Normafa, Budakeszi vagy éppen Kamaraerdő felé.

Hová ne menjünk kerékpározni Budaörsön, még akkor sem, ha csábít a környezet?

A budaörsi dombokon csak a kijelölt turistautakon tekerjünk, arról ne térjünk le, mert számos védett növényt és állatot rejtenek.

Mi az, amit mindig magaddal viszel egy kerékpáros túrára?

Pumpa / CO₂ patron, belső, foltok, gumileszedő, kaja, kulacs, GPS, telefon, iratok.

Van esetleg kabalád? És ha igen, mi az?

Versenyekre már sok éve ugyanabban a Salzkammergut Trophy-s pólómban megyek.

(Budaörsi Infó)

facebook:

0 Komment