Budaörsiek együtt egymásért! – Székely Viola: Kismérnökök Klubja – Építsünk vonatot

(Budaörs, 2020. augusztus 14. – Budaörsi Infó) A Budaörsiek együtt, egymásért! sorozatunkon belül minden héten egyszer Székely Viola robotikával kapcsolatos cikkeit olvashatják és videóit nézhetik meg. A mai részben a vonatokról esz szó. Tartsanak velünk! 

Kérjük iratkozzanak fel YouTube-csatornánkra, Facebook-oldalaink és hírportálunk előtt elsőként ott lesznek elérhetőek a videóink.

A veszélyhelyzet idején szerettük volna, hogy ha nap mint nap nem csak azzal szembesülnek olvasóink az oldalunkon, hogy a megbetegedettek száma miként változik. Lehetőséget biztosítottunk, hogy bárki csatlakozzon hozzánk és megmutassa, hogy mivel tud hozzájárulni a beszűkült közösségi élethez.

A sorozatunk a korlátozások feloldása után véget ér, viszont a segítőink, az előadóink lelkesedése töretlen, ezért a továbbiakban is találkozhatnak velük videós formában egy új sorozat keretén belül! Köszönet érte! Tartsanak velük, velünk!

Budaörsiek együtt, egymásért!

Videós bejelentkezéseinket a témával kapcsolatos cikkekkel is kiegészítjük, így érdemes figyelemmel kísérni továbbra is – Youtube-csatornánk és közösségi oldalunk mellett – hírportálunk, a Budaörsi Infó Online felületét is.

Székely Viola: Kismérnökök Klubja –A vonatok

A vasút története a 16. századig nyúlik vissza, amikor az ember vagy ló vontatta, síneken mozgatható egyszerű járművek megjelentek.

A lóvasút előnye a szekerekhez képest a kisebb gördülési ellenállás miatt a nagyobb terhelhetőség, a nedvességtől független használhatóság és a könnyebb, jóval simább futás volt. A vasút diadalát kétségkívül a gőzgép alkalmazása hozta el.

A kazán fűtéséhez szükséges tüzelőanyagot (általában kőszén, ritkábban fa, vagy fűtőolaj) és a kazántápvizet a mozdony a járműre épített tartályokban (szertartályos gőzmozdony), vagy a mozdonyhoz kapcsolt külön szerkocsiban (szerkocsis gőzmozdony) viszi magával.

Magyarországon 1984-ben vonták ki a gőzmozdonyokat a menetrend szerinti vasúti forgalomból. Azóta csak nosztalgiavonatok élén közlekednek.

A dízelmozdony erőgépe, a hajtómotor, egy belsőégésű hőerőgép. Általában négyütemű, ritkábban kétütemű dízelmotor.

A villamos mozdonyok, vagy villanymozdonyok a külön e célra épített helyhez kötött villamoshálózatból nyert villamosenergiát alakítják át a vontatáshoz szükséges mechanikai munkává. A táphálózat leggyakoribb kialakítási módja a felsővezetékes táplálás, ahol a villamos energiát a pálya felett elhelyezett felsővezetékből az ahhoz kapcsolódó áramszedőjével vételezi a jármű.

Az Orient Expressz Nyugat-Európát Kelet-Európával összekötő vasútvonalakon közlekedő luxusvonat volt a 19–20. században.

Az „igazi” Orient Express 1977-ben közlekedett utoljára Párizs és Isztambul között, de 2001-ig még járt Budapestig és Bukarestig. Az útvonal ekkor Bécsig rövidült, 2007-től már csak Strasbourg–Bécs között szállított utasokat, végül 2009-ben teljesen eltűnt az európai menetrendekből.

Nosztalgiajárata, a régi luxust és árakat idéző Velence Simplon Orient Expressz időnként befut a Keleti pályaudvarra is.

A Transzszibériai vasútvonal egy oroszországi vasúti fővonal, a Föld leghosszabb vasútvonala. A személyforgalomba bevont teljes hossza 9288,2 km. Ebből 1777 km (19,1%) esik a vasútvonal európai, 7512 km (80,9%) a vasútvonal ázsiai szakaszára.[1] 8 időzónát keresztez. A Moszkvából induló Oroszország expressz menetrend szerint 147 óra 59 perc alatt teszi meg az utat.

(Budaörsi Infó)

facebook:

0 Komment