Kálóczi Imre: Köszönöm Budaörs!

(Budaörs, 2019. október 24. – Budaörsi Infó) A 2019. évi önkormányzati választásokat követően megalakult az új képviselő-testület Budaörsön. Felálltak a bizottságok és megválasztották az alpolgármestert is. Ismét Biró Gyula (BFE) kapott megbízást a következő öt évre. A másik eddigi alpolgármester, Kálóczi Imre leköszönt. Szokásához híven, most is Facebook-oldalán írt bejegyzésben írta meg, hogy milyen érzésekkel búcsúzik.

Mi itt a szerkesztőségben Kálóczi-News-nak hívtuk az elmúlt 5 évben az alpolgármester Facebook-bejegyzéseit, ugyanis végig magánoldalán osztotta meg mindazt, amit a munkájával kapcsolatosan a város ügyeiben kommunikálni akart, és nem a helyi sajtónak küldött közlemények útján, például.

Híven önmagához, most stílszerűen ugyanígy, bejegyzésben búcsúzott a budaörsiektől: 

„2002 októberében, 21 évesen lettem tagja a budaörsi önkormányzat környezetvédelmi bizottságának. Az elmúlt 17 évben folyamatosan növekvő felelősséggel, de mindig ugyanolyan alázattal, tisztelettel és szeretettel próbáltam dolgozni a helyi emberekért, egyházakért, civil szervezetekért és vállalkozásokért. Egyszóval: Budaörsért.

Ennyi idő alatt hihetetlen mértékben változott meg a világ, Magyarország és szeretett városunk is. Vannak pozitív változások, vannak negatívak, és vannak olyanok, amiket egyes emberek jó, míg mások rossz irányba mutató változásnak élnek meg.

Aki ismer, az tudja, hogy mindig ezen gondolat alapján politizáltam. Ha egy előterjesztés a városra pozitív hatással volt, akkor támogattam, ha negatívval, akkor elleneztem. Ha nem tudtam eldönteni, akkor kérdeztem, majd legjobb tudásom alapján felvállaltam a döntést. A 17 év alatt saját bőrömön, de megtanultam azt is, hogy bizonytalan helyzetben nem mindegy, hogy kitől/kiktől kérdezünk..

Ezért (is) hoztam létre a Budaörs 20-40 Facebook oldalt, amelyen keresztül már több, mint 15.000 ember véleményét tudom megismerni.

Hiszem, hogy Budaörsöt változtatni kell. Ha nem változtatjuk, nem fejlesztjük a várost, akkor megállunk, és miután a világ változik, így előbb-utóbb lemaradunk.
Az elmúlt 5 évben alpolgármesterként a városfejlesztés hozzám tartozott, így saját tapasztalatból tudom, hogy a Városházán ezzel a gondolattal mindenki egyetért. Wittinghoff Tamástól a BTG fizikai állományán keresztül a külsős szakértőkig mindenki azon dolgozik, hogy Budaörs hogyan lehet szebb, jobb, gazdagabb. A viták a fejlesztések sebességében, ütemeiben, sorrendjében és esetleg minőségében fordulhatnak elő.

17 év alatt számos politikai és szakmai támadást kaptam, politikai oldaltól függetlenül.

A bal oldal nehezen viselte, amikor az általam vezetett Fidesz-KDNP frakcióval megszavaztuk a Trianon emlékmű építését. Miután a Trianoni békediktátum országunk egyik legnagyobb tragédiája és számos mai konfliktus forrása, így az előterjesztést ma is azonnal megszavaznám. De mondhatnám a bencés iskola alapítását, az orgona felújítását, vagy a körforgalmak kiemelt virágosítását, amiért megkaptam, hogy „Patyomkin falut” akarunk csinálni Budaörsből. A “Virágos Magyarországért” díjak elnyerésekor mindig eszembe jut…

A jobb oldali emberekkel is komoly vitáim voltak, amikor első alkalommal szavaztattam meg Wittinghoff Tamás polgármesteri jutalmát. Azt gondolom, hogy ha valaki ma hív egy burkolót a házába, és 30 napig fizeti a napi díját, akkor a csempe lerakásért sokkal többet fog kifizetni, mint amennyi a polgármesterünk fizetése. Márpedig a felelőssége teljesen más a két pozíciónak. Én a jutalmat mindig ennek a felelősségnek, a vasárnapi rendezvényeknek, és a 365 napos munkaidőnek elismerése miatt adtam. Emiatt ma is megszavaznám. De mondhatnám az Illyés Gyula Gimnázium igazgatójának támogatását, amikor még önkormányzati fenntartású volt az intézmény (főleg, hogy egyetlen jelölt volt), vagy a hivatal költségvetésének drasztikus le nem csökkentését. A 2014-es választások után megkaptam, hogy ezekért nem nyertünk.. Lehet, de nem hiszem. Ma sem cselekednék máshogy.

Sosem felejtem el a Kőhegy szabályozási tervének módosítását, amikor javasoltam az általam képviselt terület beépíthetőségének drasztikus csökkentését. Ismeretlenek kiszúrták az autóm kerekét, kisebb tüntetés fogadott mindenhol, mert „elértéktelenednek az ingatlanok”, stb-stb. Tudtam, hogy nem leszek népszerű, de azt is tudtam, hogy hosszú távon ez a város érdeke. Végignyomtam az Önkormányzaton, pár hónapra rá el is buktam a választáson. Aztán jött a „kőhegyi gödör” ügye, ami egy perc alatt beigazolta, hogy jól tettem, amikor felvállaltam ezt a változtatást.

Szerencsére azonban a támadások mellett sokkal több támogatót, szimpatizánst szereztem politikai oldaltól függetlenül. Az évek alatt felsorolni is nehéz azt a rengeteg beruházást, fejlesztést, új szolgáltatást, amihez sokszor ötletgazdaként, de még többször döntéshozóként hozzájárulhattam.
Tudom, hogy egy politikustól szinte kötelező elvárás, hogy listázza be az eredményeit, én megelégszem azzal, hogy büszkeség fog el, amikor végigmegyek a városon, kimegyek egy kézilabdameccsre, vagy találkozom olyan emberekkel, akikkel van mire visszaemlékeznünk.

Az utóbbi 2-3 évben nagyon sokan kérdezték, hogy „Ugye indulok polgármesternek?”, „Ugye leváltod a Wittinghoffot?” „Miért nem mondod el a véleményed?”
2014-ben Wittinghoff Tamás felkért, hogy legyek alpolgármestere. Feladatom a városfejlesztés mellett az volt, hogy tegyek meg mindent azért, hogy a kormány ne „fojtsa meg” a várost, és próbáljak forrásokat szerezni Budaörs számára.
Ezt a Fidesszel leegyeztettem, ahol azt a kérést kaptam, hogy alpolgármesterként ne politizáljak, ne mondjak politikai véleményt. Konfliktuskerülő emberként nagyon örültem ennek, hiszen így esélye sem volt annak, hogy leendő főnökömmel, akinek a nevében sokszor el kell majd járnom, nyilvánosan konfliktusba keveredjek.
Márpedig láttam jobboldali alpolgármestereket, akik politizáltak a Tamás mellett. Minden feszült helyzetben arra gondoltam, hogy „de nem lennék a helyükben”.
Mindent végiggondolva elvállaltam a felkérést. Annak árán is, hogy egyértelmű volt, hogy ilyen helyzetben szó sem lehet arról, hogy később Wittinghoff Tamás ellen induljak. Hiszen azzal olyan méltatlan helyzetek sorát alakítottuk volna ki, amellyel összességében a város járt volna rosszul. Márpedig soha nem is volt kérdés, hogy a város érdeke az első.
Ugyan nem minden döntéssel, véleménnyel értettem egyet, de soha nem kritizáltam nyilvánosan egyetlen előterjesztést sem, jöjjön az bármelyik oldalról is.

A város szolgálata mellett egy „továbbtanulásnak” tekintettem az alpolgármesteri éveimet. Beletanultam a Hivatal működésébe, beleláttam olyan ügyekbe, amelyekről korábban nem is tudtam, hogy az Önkormányzat feladata. Ahogy telt az idő, egyre többször jutott eszembe Szilvási Lajos híressé vált mondata, miszerint „Azt mondják, minél többet tud az ember, annál inkább rájön, hogy mennyi mindent nem tud még.”

Fárasztó volt, de nagyon élveztem, hogy a világ egyik legváltozatosabb munkáját láthattam el. Egyik pillanatban az idős néninek magyaráztam el a szabályozási vonal jogszabályi hátterét, majd a szociális irodán hallgattam a legújabb otthoni jelzőrendszer előnyeit. Nem sokkal később bőrig áztunk a katonai temetőben lévő ünnepségen, aztán átöltözve sétáltam Catone Úrral a telephelyén, mert megnéztük a zajcsökkentő beruházásokat. Felsorolni is nehéz azt a számtalan különböző témát, amivel találkoztam az elmúlt évek alatt.

Ami óriási biztonságot adott a bizonytalan helyzetekben, az Budaörs Polgármesteri Hivatalának munkatársai. Nem tudott olyan extrém téma felmerülni, hogy 1-2 percen belül ne találjak a Hivatalban az adott ügyhöz maximálisan értő szakembert.
Ezzel a tudattal mindig nyugodtan tudtam tárgyalni a rám bízott, vagy engem megtaláló ügyfelekkel.

Ezúton szeretném megköszönni a Hivatal, a városi intézményeink, egyetlen cégünk, a BTG dolgozóinak, azt, hogy munkakörtől, időponttól és évszaktól függetlenül mindig számíthattam rájuk!
Sosem fogom elfelejteni!

A mai napon megalakuló új Képviselő-testületnek nem leszek a tagja semmilyen formában.
Páran már mondták nekem, hogy „Imikém, ez nem hátralépés?”. A válasz erre egyértelműen: NEM.

A városért mindig, mindenki tud dolgozni, ez nem pozíció kérdése. Néhány képviselőtől eltérően nekem ez soha nem volt egzisztenciális kérdés sem.

Visszakaptam a szabadságom, újra elmondhatom a véleményem, nem kell senkihez alkalmazkodnom. Ezek óriási értékek, és ennyi év után nagyon tudok neki örülni.

Ennek tükrében nyitom meg ma az új Önkormányzati ciklust. Gratulálok, és jó munkát kívánok az új Testületnek!

Hajrá Budaörs!”

Kálóczi Imre nem mindennapi, nagyvonalú gesztussal búcsúzott el a képviselő-testület 2019. október 24-ei alakuló ülésén.

A leköszönő alpolgármester felszólalt és elmondta, hogy mélyen elítéli az erőszakot és mindazt, ami történt a választások előtt – utalva a Wittinfgoff Tamás 90 éves édesapját ért politikai indíttatású támadásra – és felajánlotta végkielégítését (ami 3 769 200 Ft) a polgármester 1 millió forintjához hozzátenni nyomravezetői díjként a tettesek előkerítése érdekében. Az esetről korábban a Budaörsi Infó is beszámolt.

(Budaörsi Infó)

facebook:

0 Komment