Nyílt napot tartanak vasárnap a ceredi nemzetközi művésztelepen

Nyílt napot tartanak vasárnap a Nemzetközi Kortárs Művésztelepen Cereden. A látogatók az elkészült és a még készülőben lévő munkákat is megnézhetik, és főzésre, lakomára, valamint utcanévtábla-avatásra is várják őket – tájékoztatta az MTI-t a telep művészeti vezetője hétfőn.

 

Fürjesi Csaba elmondta: Dániel László, Cered és Fekete Zsolt, Salgótarján polgármestere nyitja meg délután a programot. A résztvevőket közös lakomára, Artcolony Piknikre várják a művésztelep kertjében felállított asztalnál, előbb azonban három főzőcsapat munkálkodik a kínálaton: a művészek és a helyiek ceredi alapanyagokból dolgoznak, Salgótarján polgármestere és munkatársai gulyást főznek, a helyi panzió pedig hagyományos ceredi ételeket készít.

Utcanévtáblát is avatnak a Nógrád megyei faluban. Tavaly a művészek a falu lakosságával közösen rehabilitáltak egy csaknem százéves vályogházat, ez lett az élő palóc falut bemutató Kor-Társ-Táj-Ház. A nyílt napon a ház – jelenleg névtelen – utcája kap nevet, hogy mit, azt Fürjesi Csaba egyelőre nem árulta el.

A nyílt napon a Ceredi asszonykórus és Hrúz Dénes hegedűművész is fellép.

Az idei, 23. ceredi művésztelep témája a nyári konyha, és mivel a művészek szerdától már dolgoznak, a látogatók faluszerte megnézhetik az elkészült vagy készülőben lévő alkotásokat, ehhez térképes segítséget is kapnak.

A művészek Magyarországon kívül Ausztriából, Németországból, Olaszországból, Litvániából, Finnországból, Szlovákiából és Mongóliából érkeztek az augusztus 7-én záruló alkotótáborba. A ceredi családoknál található nyári konyhák szolgálnak “művészeti alapanyagként”, azokkal mint tradicionális néprajzi intézménnyel dolgozhatnak. A lakókkal való találkozáson és mindennapi érintkezésen túl megismerik a helyi nyári konyhák tárgyi és szellemi kultúráját, hagyományát, működését. A berendezések mellett a helyiségek vizuális összképe (falszínek, tapétázott vagy hengerelt falak), néprajzi jellege (falvédőkultúra) és természetesen gasztronómiája mind-mind kiindulási alapként szolgál a kortárs alkotói válaszok megfogalmazására.

A 19. században elterjedt nyári konyhának a ház tisztán tartásában volt szerepe, itt dolgozták fel a frissen fejt tejet, vagy a disznóvágások során a húst, itt tették el a zöldségeket, gyümölcsöket télire. Később télire is a kisebb, könnyebben kifűthető helyiségben rendezkedtek be. A 20. század második felére elveszítette addigi funkcióját, a nyári konyhából sok esetben szoba vagy fürdőszoba lett, és ma már csak a legkisebb falvakban találhatók működő nyári konyhák.

A ceredi művésztelep témáját évről évre maga a település, a falu hagyományai, használati tárgyai, épületei, a települést körülvevő táj adja. Az elmúlt 22 év alatt több száz, különféle műfajt képviselő művész és művészeti szakember kapcsolódott be a munkába.

 

facebook:

0 Komment

Válasz küldése

Be kell jelentkeznie, a komment írásához.