Fel akarják nyitni a fekete szarkofágot a tudósok, az emberek rettegnek

Mi szabadul rá a világra, ha kinyitják?

Miután régészek egy érintetlen, kétezer éves fekete szarkofágot fedeztek fel az egyiptomi Alexandriában, a tudósok úgy döntöttek: felnyitják a síremléket. A régészeket nagy izgalomban tartja a felfedezés, hiszen Egyiptomban rendkívül ritkán találni érintetlen sírt. Azt egyelőre nem tudni, kit temettek el a gránitkoporsóban. Ayman Ashmawy, az egyiptomi régészeti minisztérium egyik osztályvezetője szerint várhatóan egy magasrangú ember múmiáját találják meg benne.

A Ptolemaida dinasztia (Kr. e. 305-30) korából származó fekete gránit szarkofág egyike a valaha Alexandriában talált legnagyobb szarkofágoknak: súlya 30 tonna, a hossza 265 centiméter, a magassága 185 centiméter, a szélessége pedig 165 centiméter – írta az Euronews.

Az internet népe megriadt a szarkofág felnyitásának hírére, és a közösségi oldalakat elárasztották a mémek és bejegyzések, amelyek azt boncolgatják, mi szabadulhat ki, ha felnyitják a fekete gránitkoporsót, amelyet több méter mélyre temettek, ráadásul le is pecsételtek, hogy elásói nyilvánvalóan azt akarták: ami benne van, maradjon is örökre a föld alatt.

A sírkamrából a szarkofág mellett egy erősen megrongálódott, alabástromból készült férfi mellszobor is előkerült, a kutatók szerint elképzelhető, hogy az elhunytat ábrázolta.

A kőkoporsót méretei és súlya miatt a helyszínen tervezeik felnyitni, amelyet azonban alaposan elő kell készíteni: mérnökök fogják felmérni a helyszínt, és megfelelő szerkezetet építeni a szarkofág fedelének eltávolításához, amely önmagában 15 tonnás.

Amint ez megtörtént, a mumifikálás szakértői fogják megvizsgálni a maradványokat, hogy azokat minél jobb állapotban tudják megőrizni.

Az archeológusok akkor bukkantak rá a síremlékre, amikor az alexandriai Szidi Gaber környékén egy építkezési helyszín feltárását végezték a munkálatok megkezdése előtt, ahogy azt az egyiptomi régészeti törvények előírják. Alexandria a Földközi-tenger partján fekszik, Kairótól mintegy 200 kilométerre északra. A várost Kr. e. 331-ben alapította Nagy Sándor makedón király. A hódítót Kr. e. 305-től I. Ptolemaiosz követte Egyiptom trónján, és a Ptolemaiosz-dinasztia egészen Kr. e. 30-ig, a rómaiak érkezéséig uralkodott.

facebook:

0 Komment