Kincsek a budaörsi Heimatmuseumban

(Budaörs, 2018. június 18. – Budaörsi Infó) A budaörsi Jakob Bleyer Heimatmuseum 2017-ben ünnepelte 30. születésnapját. Története sok budaörsi személyes történeteiből és a múzeumnak adományozott értékes tárgyaiból tevődik össze. A budaörsiek legszebb, legérdekesebb emlékei kísérték a Heimatmuseum elmúlt három évtizedét. Ezekből a kincsekből mutatunk be ízelítőt olvasóinknak.

2017-ben pályázatot hirdetett a múzeum. Azt kérték a budaörsiektől, hogy hozzanak olyan tárgyakat, fotókat, emlékeket, amelyek arról mesélnek, hogy milyen volt az élet régen Budaörsön, hogyan éltek az emberek.

A felújított épületben méltó helyet kaptak a családi ereklyék, és várják még a további kincseket is. A behozott tárgyak között van a Bencze, a Frank és Komjád család történetének egy-egy darabkája is. Komjád János történetéről dr. Gajdos Frank Katalin a múzeum igazgatója mesélt a Budaörsi Infónak.

Régen Konrád Jánosként élt egy férfi Budaörsön, ahonnan Németországba került, elűzték otthonából. Az ő elűzetéséről egy kis naplót hagyott hátra. Az útja elején valószínűleg nem volt jó állapotban, mert a napló szerint először kórházba kerültek az elűzöttek.

Személyes dolgokat is írt hátrahagyott kis könyvében, viszont a nagypolitikáról is beszámol, mint például Japán kapitulálásáról. Leírása szerint az egyik orosz tiszttől értesült róla, hogy Budaörsöt nem érte nagy csapás távozása után. Szavaiból az vehető ki, hogy végig honvágya volt, vágyott vissza Magyarországra.

A könyvének a második felében pedig már magyarul is írt. A legutolsó bejegyzésben azt olvashatjuk, hogy tüdőgyulladásban és bélhurutban betegedett meg. A család kincsei között van egy 1905-ből megőrzött családi kalendárium, ami régi képekkel, fotókkal van tele.

Egy köszönőlevél is található a kiállított tárgyak között, amit 1990-ben Habsburg Ottó küldött Komjád Jánosnak, amiben megköszönte, hogy elküldte neki nagyapja emlékiratait. Minden család ereklyéi között megtalálhatóak voltak a feszületek és az imakönyvek is.

A legszomorúbb látványt az nyújtotta, hogy ezekben a kis könyvekben a születési és elhalálozási dátumot is sok esetben bele voltak írva. Akkoriban magas volt a gyermek halálozási szám, így szomorúság tölti el az embert, amikor olyan dátumot lát, hogy született 1908-ban, elhunyt 1910-ben.

A Frank család ereklyéi is azt mutatják, hogy mennyire fontos volt a Budaörsről elűzött németek számára a vallás. A különböző kegyhelyekről mindig emlékeket hoztak, amiket a házi oltárra helyeztek el. Nem csak nagy, hanem kis imakönyveik is voltak, amit a legkisebbek használtak.

Már kiskoruktól úgy nevelték a gyerekeket, hogy kövessék a vallásukat. Ez mindennapjaik része volt, az egész évüket behálózta a vallás, aszerint éltek. Minden családnál sok szentképpel találkozhattunk. Bár sokan magyarosították a nevüket, de ennek ellenére otthon németül beszéltek a családok.

A Bencze család egyik érdekes ereklyéje egy komatál. Ez Magyarországon is divat volt. Ha valaki szült, akkor a rokonságban ebbe a tálba vittek finomságokat az anyukának, hogy új erőre kapjon. Ami kiemelt érték még ezen tárgyak közül, egy 1922-ben kiadott könyv, ami arról, szól, hogy hogyan kerültek a németek Magyarországra. A könyv ajánlását Bleyer Jakab írta, a Heimatmuseum névadója.

Ilyen és ehhez hasonló történetek lapulnak asztalfiókokban, dobozokba elrejtve, vagy csak elfelejtve különböző padlásokon. Ha önök is találnak olyan kincset, amiket szívesen megosztanának, akkor erre még van lehetőségük. Írjanak szerkesztőségünkbe vagy keressék fel a budaörsi Bleyer Jakab Heimatmuseumot, hogy mindenki megismerhesse az önök történetét is.

(Budaörsi INFÓ)

facebook:

0 Komment