Karoling-központ romjaira épült a kaposszentjakabi apátság

A kereszténység egyik legfontosabb magyarországi emlékhelyévé teszik az 1061-ben alapított kaposszentjakabi bencés apátság területét a közelmúlt ásatási eredményei, amelyek szerint a monostor egy 9. századi, keresztény Karoling-központ romjaira épült – mondta a Rippl-Rónai Múzeum Igazgatója csütörtökön Kaposváron.

 

Ábrahám Levente a helyszín 2014-2016 közötti régészeti feltárásainak eredményeiről tartott sajtótájékoztatón rámutatott, hogy a leletek szerint a ma a somogyi megyeszékhelyhez tartozó Szentjakab az apátság építése előtt a zalavárihoz hasonló kora keresztény központként működhetett a kereszténység határvidékén.

Molnár István, az ásatások vezetője elmondta, sikerült azonosítaniuk az apátság alapításakor már a területen álló, honfoglalás előtti templom és egy többsoros sánc maradványait, feltártak százötven sírt, valamint számos értékes tárgyra, ezüst és arany ékszerekre, különböző veretekre is bukkantak.

A régész szenzációsnak nevezte az ásatások eredményeit, amit azzal indokolt, hogy a Karoling-korból viszonylag kevés építészeti emlék maradt fenn, ráadásul a most előkerült leletek átírják a környék történetét, mert a kereszténység jelenléte az eddig ismertnél kétszáz évvel korábbra datálható a környéken.

Varga Máté, a bencés apátság kiállítóhelyének koordinátora arról szólt, hogy a Rippl-Rónai Múzeum és az önkormányzat több száz millió forint értékű fejlesztéssel szeretné növelni a monostor vonzerejét.
Kiemelte, egy, a közelmúltban beadott európai uniós pályázat sikerében bízva a helyszínen 2018-ra látogatóközpont épülne a régi és az új leleteket is bemutató kiállító-, vetítőteremmel, múzeumpedagógiai foglalkozások tartására alkalmas helyiségekkel.

Hozzátette: rekonstruálnák a kertet, a romok egyes részeit, új kőtárat hoznának létre, fazekas és kovácsműhelyt alakítanának ki, parkolókat, utakat újítanának fel, kiadványokat készítenének.

Varga Máté kitért rá, szeretnék, ha a nagyközönség előtt ismertebbé válna a kaposszentjakabi apátság, amely az első olyan bencés monostor volt Magyarországon, amit nem király alapított, felszentelésénél ugyanakkor Salamon király is jelen volt.

A koordinátor jelezte, a jövőbeni programtervek között ezért is szerepel egy középkori fesztivál rendezése. A esemény “előfutáraként” szeptember 10-én hagyományőrzők táboroznak le a romoknál, és különböző produkciókkal elevenítik meg a középkori mindennapokat.

Varga Máté elmondta: az érdeklődők hallhatnak középkori zenét, láthatnak vívó- és íjászversenyt, tűzfegyver-bemutatót, és egyebek mellett csatajelenetet is. (MTI)

 

facebook:

0 Komment

Válasz küldése

Be kell jelentkeznie, a komment írásához.