Országunk a kínai internetes enciklopédia szemével

(Budaörs, 2016. június 5. – Budaörsi Infó) A XXI. század embere információs társadalomban él, és az információnak, mint birtokolható jószág egyre nagyobbra nő a jelentősége, legyen az kulturális értékű vagy gazdasági. Az információ elsődleges forrása az internet, ami elengedhetetlen és szükséges részévé vált a mindennapjainknak. Ha valamiről többet szeretnénk megtudni, az okostelefonon vagy számítógépen keresztül rákeresünk az interneten, legyen az a tanulmányhoz, szórakozáshoz, szabadidőhöz akár munkához kötődő dolog.

Ha külföldre utazunk, nem csak a kofferba pakolunk, hanem a fejünkbe is: a célterületről a lehető legtöbbet megismerjük előre a könnyebb tájékozódás miatt. Ma már nem jellemző az útikönyv, sokkal inkább az internetes kutatás. Pár kattintás, és nagyjából ugyanazokra az információkra bukkanunk, mintha egy egyszer használatos, olykor drága könyvet lapoznánk fel.

A jelenlegi internet egyik jellegzetessége, hogy a keresőfelület használatakor az első találatokban kirobbanthatatlanul ott szerepel a Wikipédia, az internet népének enciklopédiája, amit bárki szerkeszthet a világ bármelyik nyelvén.

Csakhogy nem csak a Google az egyedüli keresőmotor és nem csupán a Wikipédia az egyetlen virtuális enciklopédia! Ez a ’nyugati’ világ eszközparkja, és nem egyedül a nyugati kultúra és értékrend alkotja és alakítja a világunkat.

A kínai Baidu keresőmotor és a hozzá tartozó Baike enciklopédia most még kistestvérként, évtizedek múlva pedig már nagybátyóként fog viselkedni a nyugati társaival. Mivel hazánknak a vendéglátás és turizmus kiemelkedő jelentőségű szektor – 2014-ben 9% volt a GDP részesedése! – kíváncsiságból megtekintettük a ’kínai Wikipédia’ Magyarország szócikkét (http://baike.baidu.com/view/6397.htm), hogy szembesüljünk, milyen információkkal felvértezve érkeznek hozzánk a technológiailag felkészült kínai turisták. Segítségünkre volt egy nálunk tanuló kínai egyetemi hallgató és különböző fordítóprogramok, szótárak.

Az eredmény döbbenetes…

Már az első zanzásított, nagyon általánosítva vett bekezdéseknél szembeötlik a ’fejlett gazdaság, növekvő életszínvonal, gyors gazdasági fejlődés’ számokkal alátámasztása. Az egy főre eső GDP 2012-ben 20.000 USD volt a Baidu szerint, majd a legfrissebb, 2014-es adatai szerint 13.903 USD, vagyis két év alatt közel 30% visszaesés történt! Tehát itt már sántít a töretlen optimista szemlélet, amely végigkíséri a szócikket, nem is beszélve az adatok megkérdőjelezhető valóságáról, ami abból adódik, hogy nagyon kevés, és kevésbé releváns forrásokat használnak fel.

A magyar GDP-ről itt tisztábban: (http://hu.tradingeconomics.com/hungary/gdp-per-capita)

’A magyar néptáncot a világ minden részén szeretik.’ Ahol ismerik, bizonyára, de a Kárpát-medencén kívül sajnos kevesen ismerik.

’Magyarország hivatalos virága a muskátli.’  Mivel nincs forrás megjelölve, nem is lehet tudni, mire alapozzák ezt a magyaroknak is meglepő információt.

A magyar történelem leírásában áttükröződik a ’vörös farok’, tehát a szocialista ideológiai szemlélet, hiszen Kína jelenleg pártállam. A szovjetek 1945-ös bejövetelét ’felszabadulásnak’, az 1956-os forradalmat ’októberi eseményeknek’ nevezik.

’Magyarország legmagasabb pontja a Kaikai Shen’ (凯凯什) , vagyis a Kékestető a maga 1015 méteres magasságával. Csak a róla készült fotó nem ezt a tájat mutatja.

A himnuszt tartalmában közlik. Az utolsó sorok (Megbünhödte már e nép/
A múltat s jövendőt!) kínai értelmezése szerint a magyarnak minden múlt- és jövőbeli bűne már megbocsájtatott. Még szerencse, hogy nem húztak párhuzamot a magyar lelkiismeretével!

Kínában, mint a legtöbb szocialista országban, fontos a vezető párt és annak tagsága. Magyarország kormányzó pártjának, a FIDESZ-nek a kínai enciklopédia szerint kerek 15.600 tagja van, elsősorban fiatal értelmiségiek (sic!). Ezen kívül a magyar politikai helyzetről, pld. a kormánytagokról 2014-es adatok a legfrissebbek.

A magyar külpolitika három szegmensre oszlik: USA, Oroszország és Kína kapcsolatokra.

Az Egyesült Államokra nézve egyetlen információ a 2006-os ifjabb Bush látogatása. Oroszországgal kapcsolatban kiemelt jelentőséggel bír, hogy gyakoriak a vezetői látogatások a két ország között, illetve kiemeli a Déli Áramlatot, – amit idén januárjában állított le a Gazprom -. A Kínai Népköztársasággal kapcsolatban megjegyzik, hogy Magyarország elsők között ismerte el, mint államot. Ezen felül Wen Jibao 2011-es látogatása és a kölcsönös bizalom, a kétoldali erős vágy a kapcsolatok kiépítésére és a kínai beruházások vannak említve.

A magyar turizmusról 2004-es adatokat közölnek, a munkaerőről 2001-est (pld. munkanélküliség aránya), vagyis napjainkra lényegteleneket. Viszont ’sok fiatal magyar mester fokon beszél angolul, németül, franciául és egyéb nyelven’, ami ugyan szívmelengető leírás, csak nem fedi a valóságot rólunk. A KSH 2011-es felmérése szerint Magyarország lakosságának csupán 32%-a rendelkezik felsőfokú végzettséggel, tehát ’papírja van’ a nyelvtudásáról, ami egyáltalán nem ’sok’. Nem is beszélve a nyelvvizsga botrányokról (persze idegen nyelven).

Fontos információnak tekintik a magyar valóság egyik állandó görcsét: ’a bérek alacsonyabbak Magyarországon mint Európa nyugati felén, de a munkaerő képzettsége azonos szintű.’ A magyar kivándorlásról (aminek ez a fő oka) még a Wikipédia is szerényen hallgat.

A nemzeti ünnepek felsorolásakor vétették a kínai szerkesztők a legnagyobb hibákat.

November 16-án állítólag a Függetlenség Napját ünnepli a magyar (az Őszirózsás-forradalom napja volt, tehát az első Köztársaság kikiáltásának időpontja)

Április 16-án Holokauszt emléknap van, ami ugyan kiemelt nap, de nem munkaszüneti.

A szabadságharc időpontja (március 15.) az egyetlen valós, hivatalos ünnep, amit eltaláltak.

Június 4. a Nemzeti Összetartozás időpontja, ami szintén nem állami ünnep, és szintén nem munkaszüneti.

Sajnos a képhez tartozó, elsődleges nemzeti ünnepünket nem sikerült ismertetniük, pedig a kínai elme – szó szerint – legragyogóbb találmányával, a tűzijátékkal ünnepeljük, és még a csatolt kép is augusztus 20.-ról szól.

A magyarok sportcentrikussága is érdemelt pár mondatot, főleg, amikor az olimpiai játékok éremtáblázatáról van szó, például hogy Magyarország rendre jobban teljesít mint a ferde szemmel nézett szomszéd, Japán…

A magyarok számára fontos és kiemelkedő dolgokkal, mint a magyar konyha vagy a magyar tudósok kiemelkedő nemzetközi eredménye (pld. Nobel-díj) nem szerepel a szócikkben.

Mit tudhatunk tehát meg Magyarországról, ha kínai létünkre oda szeretnénk utazni, és gyors információkat szeretnénk róla megtudni az interneten keresztül? Legkevésbé azt, amit a magyar önmagáról és országáról tud, és teljesen eltérőt, ami a Wikipédián található róla.

Mindezek ellenére ne felejtsük el, hogy Kínában szűrik és felügyelik a világhálót, a tájékozódás a központi hatalom szempontjai szerint történik. Tovább rontja a hitelességet és a valósággal való egyezést az a sajnálatos helyzet, hogy kevésbé tudományosan, forrásmegjelölés nélküli szócikkek találhatóak a ’kínai Wikipédián’, azok a források is régiek, másodlagosak és belsőek.

(Budaörsi Infó/Sertepertész)

facebook:

0 Komment