Rémisztő tűzvédelmi állapot a lakóházakban

(Budaörs, 2016. május 15. – Budaörsi Infó) A tűzvédelmi házirendek készítésénél olykor igencsak elborzadtak a szakemberek. A meghatározott lakóépületek tűzvédelmi használati szabályainak újbóli kidolgozására március 31-ig adott időt a 30/1996. mXII. 6.) BM rendelet. A tűzvédelmi házirend elkészítését a jogszabály ugyan nem kötötte képesítéshez, a közös képviselők, társasházkezelők nagy része nagyon bölcsen tűzvédelmi szakember segítségét kérte.

 

 

A szabályzó elkészítéséhez elengedhetetlen az épület bejárása. A tűzvédelmi szakemberek ekkor szembesítették a közös képviselőket az ott tapasztalt hiányosságokról, szabálytalanságokról, melyek súlyosan veszélyeztetik a lakók biztonságát, nem utolsó sorban pedig több százezres vagy akár milliós tűzvédelmi bírságot vonhatnak maguk után.

 

Menekülési útvonalak

Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) szerint bizonyos kivételektől eltekintve az épületek menekülési útvonalai nem szűkíthetők le, tűzveszélyes osztályba tartozó anyagok a közlekedőkön nem helyezhetőek el. Ehhez képest találkozni lehet olyan lépcsőházzal, folyosóval, ahova szó szerint kiköltöztek a tulajdonosok; szekrény, kerékpár, babakocsi, cipő, hűtőszekrény, papírdobozok, papírkötegek, hungarocell, vagy éppen tűzifa tárolására használták a menekülési útvonalat. A közelmúltban nem egy olyan tűzeset történt, ahol a lakók a saját bőrükön tapasztalták ennek veszélyét.

Ezért mérlegelés nélkül 20-500 ezer forintig terjedő tűzvédelmi bírság jár.

Az egyik legnagyobb problémát a kukatárolók hiánya okozza. Jobb híján így a szemeteseket az épület bejáratának közelében a folyosón helyezik el. Ez szintén szabálytalan, és a hatóság az ellenőrzés során mérlegelés nélkül 20-500 ezer forintig terjedő tűzvédelmi bírságot szab ki miatta.

 

Tűzoltó készülékek

Nem egy lakóház rejt még halonnal oltó tűzoltó készüléket, körülbelül úgy, ahogyan azt oda 20 évvel ezelőtt elhelyezték. 2004 óta tilos a lakóházakban a halonnal oltó MSZ 1040-es szabványsorozat alapján készült porral oltó tűzoltó készülékkel is lehet találkozni, melyek készenlétben tartására már szintúgy nincs lehetőség.

A tűzoltó készülékek készenlétben tartása alól a lakóépületek alapesetben kivételek, liftgépház és kazánház esetében, valamint 100 m3/h-nál nagyobb névleges térfogatáramú membrános (lemezházas) gázmérők helyiségeinél viszont biztosan kell tűzoltó készülék. Ennek ellenére egyes lakóházakban minden szinten tűzoltó készülék található. Ki tudja, talán azért, mert a közös képviselő a lakók pénzén nagy úr volt bevásárolni, esetleg az emberek tényleg ennyire adnak a biztonságra, vagy a közös képviselőt egy “szakember” csúnyán megvezette.

Az biztos, a tűzoltó készülékek kötelező karbantartására sok helyen nem áldoznak, pedig a mulasztás 10-30 ezer forintig terjedő tűzvédelmi bírsággal járhat. A készenlétben tartás hiányánál a katasztrófavédelem 20-50 ezer forintig terjedő tűzvédelmi bírság kiszabásával élhet.

 

Üzemeltetői ellenőrzések

Az OTSZ által előírt üzemeltetői ellenőrzésekről szinte kivétel nélkül nem tudnak a közös képviselők. Pedig tűzoltó készülékeknél, valamint a hő és füst elleni védelem megoldásainál negyedévente, a biztonsági világításnál és a tűzgátló nyílászáróknál havonta szükséges elvégezni. A hiánya 30 – 100 000 forintig terjed tűzvédelmi bírsággal járhat.

Az üzemeltetői ellenőrzéssel tűzvédelmi szakember is megbízható, aki egyúttal gondoskodik a tűzvédelmi üzemeltetési napló szabályos vezetéséről. Az 500 főnél nagyobb befogadóképességű épületeknél (legalább 126 lakásnál már biztosan) amúgy is kötelező tűzvédelmi szakembert foglalkoztatni, ennek elmaradása esetén a közös képviselő, társasházkezelő 50–500 000 forintig terjedő tűzvédelmi bírságot kockáztat.

 

(Forrás: Lánglovagok)

facebook:

0 Komment

Válasz küldése

Be kell jelentkeznie, a komment írásához.