A bölcsődék napját ünnepelték Budaörsön

(Budaörs, 2016. április 21. – Budaörsi Infó) Április 21. tartják a bölcsődék napját Magyarországon. Budaörsön a Pitypang Bölcsőde és Gyermekközpontban ünnepeltek és vehettek át szakmai elismeréseket a bölcsődei dolgozók.

 

 

Köszöntőt mondott Németh Lászlóné Ildikó, egyesített bölcsődevezető. Ezt követően a Bölcsödei Énekkar lépett fel.

A szakmai elismeréseket Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármestere adta át, és egy-egy szál virágot minden dolgozónak.

A program része volt még Almási Mihály zenés műsora, Kóka Rozália mesemondó meséi, és Kádár Annamária pszichológus Mesepszichológia című előadása.

 

A bölcsődék napjáról:

1852. április 21-én nyílt meg az ország első bölcsődéje Pesten. Ennek emlékére a Szociális és Munkaügyi Minisztérium 2010-ben hivatalosan is a bölcsődék napjává nyilvánította április 21-ét.

A bölcsődék létrejötte szorosan összefüggött a nagyipari termelés kialakulásával, különösen azokon a területeken, ahol nagy számban foglalkoztattak női munkaerőt, elsősorban a mosodákban, a textiliparban. A világon az első bölcsődét Párizsban nyitották meg 1844-ben, s pár év múlva már közel 400 hasonló intézmény működött világszerte, elsősorban egyházi létesítményként. Magyarországon is megindult a szervezőmunka, és 1852 januárjában bölcsőde-egylet alakult Pesten Majer István püspök és nagyprépost, valamint Forrayné Brunszvik Júlia – Brunszvik Teréz, az első magyar óvoda alapítója unokahúgának – támogatásával. Az első “bölcsőház” fővédnökének olyan magas rangú támogatót is sikerült megnyerniük, mint Albrecht főherceg felesége, Hildegarde. A hosszú előkészítő munka és jótékony célú gyűjtés eredményeként 1852. április 21-én Pesten, az akkori Kalap u. 1. szám alatti bérház (ma V. ker. Irányi u. 2-4.) földszintjén megnyílt az ország első bölcsődéje, ahol 5 szobában 38 gyermekről gondoskodtak.

Eleinte 4 éves korig fogadták a gyerekeket teljes ellátással, sőt ruházatot is biztosítottak. A felvételnél mérlegelték a családi körülményeket, s a bölcsődébe kerülő gyerekek többnyire sokkal jobb anyagi feltételek közé kerültek, mint amilyet a család tudott volna otthon biztosítani.

Később a bölcsődék működtetéséhez az egyház nem tudott elegendő fenntartási költséget biztosítani, így megpróbálták a pénzt magánszemélyek adakozásából összegyűjteni. Társasági körökben egyre népszerűbb és divatosabb lett a kisgyermekek támogatása. A jótékonykodók között volt többek között gróf Andrássy Gyuláné, báró Eötvös Józsefné, a józsefvárosi bölcsőde pedig Erzsébet királyné (Sissi) védnöksége alatt működött.

1916-ban Heim Pál a bölcsődék jobb működési feltételeinek megteremtésére alakult Stefánia Szövetség keretén belül elindította a Központi Védőnőképző Iskolát, hogy a gyermekeket gondozók nagyobb szakértelemmel tudják végezni munkájukat.

A bölcsődékre, a bölcsődei dolgozók munkájára ma is nagy szükség van. Ezt bizonyítja többek között az is, hogy a bölcsődei férőhelyek iránti igény még napjainkban is meghaladja a férőhelyek számát, 2011-es statisztikai adatok szerint 35 450 helyre 36 685 gyermek felvételét kérték.

 

(Budaörsi Infó/MTVA)

facebook:

0 Komment

Válasz küldése

Be kell jelentkeznie, a komment írásához.