Mit tehet a jegyző, ha állatkínzás történik Budaörsön? – Az Önkormányzat válasza

(Budaörs, 2016. március 17. – Budaörsi Infó) Korábbi cikkünkben már olvashattak arról, hogy budaörsi lakosok keresték fel szerkesztőségünket, hogy a segítségünket kérjék egy ügyben, ami már több éve megzavarja a nyugalmukat. A Kossuth Lajos utcában van egy ház, ahol kis területen, építési törmelék között sok kutyát tart a lakó. Az állatok állandó ugatásától a környékbeliek nem tudnak pihenni, elkeseredésükben már a Kormányhivatalhoz is fordultak. Az ügyben feltett kérdéseinkre most a Budaörsi Polgármesteri Hivatal is válaszolt.

2016. február 24-én az egyik Kossuth utcai lakos, Kollár Győzőné felkérte Budaörs Város jegyzőjét, hogy vizsgálja meg a kialakult helyzetet, és segítsen a lakóknak megoldani ezt a több éve fennálló problémát.

Helyszíni bejárást 2016. február 25-én tartottak, ahol jelen volt több lakos az utcából, az önkormányzat részéről Torma Erzsébet, igazgatási osztályvezető és Bencsik Gábor, a Budaörsi Polgármesteri Hivatal Műszaki Ügyosztály, Városépítési Irodájának ügyintézője, valamint a Nemzeti Élelmiszerbiztonsági Szolgálat szakembere.

A helyszínen leírt jegyzőkönyvekben megállapították, hogy az állatok tartása nem megfelelő.

Dr. Bocsi István jegyző megbízásából Benkő István, Igazgatási Irodavezető az állattartóval szemben a Határozatban elrendelte az ebek elszállítását a panasszal érintett ingatlanról a Budaörsi Állatmenhely telephelyére a közlést követő 5 napon belül.

Ez meg is történt, a helyi lakók visszajelzése szerint, ismét nyugalom van az utcában, viszont hogy meddig az kérdéses, mert a lakók elmondása szerint, máskor is történt már ilyen, viszont néhány hónap elteltével ismét visszakerültek a kutyák.

Dr. Bocsi István jegyző megbízásából kérdéseinkre Benkő István, általános igazgatási irodavezető válaszolt ezzel az üggyel kapcsolatban.

Miben és mi alapján dönthet a jegyző a fent említett ügyben?

“A jegyző állatvédelmi ügyekben állatvédelmi hatóságként jár el Budaörsön. Hatáskörét 245/1998. (XII. 31.) Kormányrendelet, illetékességét az állat tartásának a helye határozza meg.

Az az állatvédelemre, valamint az állattartásra vonatkozó szabályok megsértése esetén hatósági jogkörében:

– állatvédelmi bírságot szabhat ki,

– kötelezheti az állattartót az állatmegfelelő és biztonságos elhelyezése, valamint szökésének megakadályozása érdekében meghatározott építési munka elvégzésére,

– az állattartót az állatok védelme érdekében, az állatvédelmi és az állattartási szabályok megsértése esetén meghatározott cselekmény végzésére, tűrésére vagy abbahagyására kötelezheti,

-korlátozhatja, megtilthatja az állattartást.”

Hogyan valósul meg az eljárás az ilyen ügyekben?

“Az eljárás hivatalból vagy az ügyfél kérelmére indul, az állatok védelme érdekében.

Az eljárás során a bizonyítási teher a hatóságot terheli, lehetőség van szakhatóságok bevonására.

Nem megfelelő állattartás esetén – elsődlegesen – lehetőség van bírság kiszabására, az állattartási körülmények biztosítása érdekében kötelezés kiadására, továbbá szakhatósági vélemény alapján az állatok biztonságos helyre történő szállítására, azok elkobzására.

Különösen súlyos esetben az állatvédelmi bírság kiszabása mellet az állattartót a kedvtelésből tartott állat tartásától el lehet tiltani. Ez abban az esetben lehetséges, lm a kedvtelésből tartott állat tartója az állatok védelmére vonatkozó jogszabályok vagy hatósági határozat rendelkezésének szándékos vagy ismételt megsértésével állatának maradandó egészségkárosodását vagy elpusztulását okozza, és a kedvtelésből tartott vagy a jövőben tartandó állat jóléte állatvédelmi bírság kiszabásával és az állatvédelmi képzésen való részvételre kötelezéssel sem biztosítható.

Alkalmazott jogszabályok:

1998. évi XXVIII. tv. az állatok védelméről és kíméletéről,

41/2010. (11. 26.) Korín, rendelet a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról

334/2006.   (X1I.23.) Korm. rend. az állatvédelmi hatóság kijelöléséről,

245/1998. (XII. 31.) Korm. rend. a települési önkormányzat jegyzőjének az állatok védelmével, valamint az állatok nyilvántartásával kapcsolatos egyes feladat- és hatásköreiről,

244/1998.   (XII. 31.) Korm. rendelet az állatvédelmi bírságról.”

Mi az oka annak, hogy a Kossuth Lajos utcában felmerült problémának a megoldása közel 10 éve húzódik?

“Panaszosok 2015 novemberében a Pest Megyei Kormányhivatalhoz fordultak panasszal, akik a panaszt hatáskör hiánya miatt áttették Hivatalunkhoz. A beadvány kivizsgálása során került sor a Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatal Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal – mint szakhatóság – bevonására, előzetes időpont egyeztetést követően helyszíni szemle megtartására 2016. február 25. napján. A szakhatóság állásfoglalásának figyelembevételével állattartási ügyben döntés született, a végrehajtás folyamatban van.”

A Nemzeti Élelmiszerbiztonsági Szolgálat szakembere jegyzőkönyvében azt kéri, hogy: „kérem a jegyzőt, hogy gondoskodjon az állatok elszállításáról és biztonságos helyre való elszállításáról. Az állatok addig nem szállíthatóak vissza, amíg nem rendezi a körülményeket.”
Van módja és lehetősége az Önkormányzatnak, hogy a lakók és szakértők jelzése alapján eljárjon?

“A Polgármesteri Hivatalnak mind a szakhatóságok, mind a lakók jelzése, valamint saját észrevétele alapján lehetősége van hivatalból eljárni.”

Kiszabható e bírság az állattartóra, és ha igen milyen mértékű?

“Az állattartóra egyrészt állatvédelmi bírság szabható ki, amelynek mértéke alapesetben 15.000.- Ft, és a 244/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet mellékletében meghatározott szorzószámokkal kiszámított összeg mértéke.

Ezen túlmenően amennyiben a hatóság döntésében valamilyen kötelezést ír elő az állattartónak és az állattartó a határozatban foglalt kötelezettségét a rendelkezésére álló idő alatt nem teljesíti, lehetőség van eljárási bírság kiszabására is, amely természetes személy esetén 5.000,-Ft-tól 500.000.- Ft-ig terjedhet.”

Amennyiben az állatok elszállításra kerülnek, ez mikor történik meg, és hová viszik őket?

“A Polgármesteri Hivatalnak a hatósági állatorvos szakvéleménye alapján – amennyiben az állatok veszélyeztetve vannak, és/vagy felmerül az állatkínzás gyanúja – lehetősége van az állatok biztonságos helyre történő szállítására. Ez Budaörs vonatkozásában a Budaörsi Állatmenhely telephelye (2045 Törökbálint, hrsz.: 097/98)

Amennyiben az állattartó a rendelkezésére álló idő alatt megfelelő tartási körülményeket tud biztosítani az elszállított állatoknak, úgy azokat részére vissza kell adni, ellenkező esetben sor kerül az elkobzásukra.”

Mi az amit tehetnek az utcában lakók annak érdekében, hogy megoldódjon ez a probléma?

“A lakóknak amennyiben állatkínzás, nem megfelelő állattartási körülményeket tapasztalnak az állatok védelme érdekében lehetőségük van a tartás helye szerinti illetékes jegyzőhöz fordulni, aki intézkedik a jogszabályban meghatározott állattartási körülmények biztosításáról.

Ezen túlmenően a lakók, ha úgy érzik, hogy az állat tartása a környező lakóközösség kialakult élet- és szokásrendjét tartósan és szükségtelenül zavarja, lehetőségük van polgári peres eljárás kezdeményezésére is az állat tartója ellen.”

Az állatok az elmúlt héten már nem voltak a Kossuth Lajos utcában. A ház udvarán körülbelül 9 kutya volt, amikor a terepbejárás volt. A Budaörsi Állatmenhelyre azonban csak egy kutyát adott le a tulajdonos. Vajon hová lett a többi kutya?

(Budaörsi Infó)

facebook:

0 Komment