Ki készítse a társasházak tűzvédelmi házirendjét?

Az új előírással kapcsolatban – ami valójában nem is új – számos kérdés felmerült.  A tűzvédelmi szabályzat készítéséről szóló 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet idén március végéig adott határidőt a háromszintesnél magasabb és tíznél több lakó- és üdülőegységet magában foglaló épület, épületrész tűzvédelmi használati szabályainak kidolgozására.

Az előírás valójában nem új, csak jogalkotási hiba miatt egy időre eltűnt a jogszabályok tengeréből. Tavaly márciusig, az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat hatályba lépéséig a kétszintesnél magasabb épületnél írták elő, ha az tíznél több lakást vagy üdülőegységet foglalt magába.

Ez nem tűzvédelmi szabályzat

A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény tűzvédelmi használati szabályok kidolgozásáról rendelkezik. A laikusok ezt összekeverik a tűzvédelmi szabályzattal, ami tartalmában részben más, azt bizonyos esetekben a gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, valamint jogi személyeknek írják elő. Az viszont előfordulhat, hogy a lakóépületben lévő üzletnek vagy irodának tűzvédelmi szabályzatot kell kidolgozniuk, de ez nem a társasház gondja.

A lakóházak esetében inkább tűzvédelmi házirendről érdemes beszélni, elsősorban a lakóknak szóló olyan dokumentumról, amely egyebek között kiterjed a tárolással és berendezésekkel kapcsolatos tűzvédelmi szabályokra, a tűzjelzés tartalmi követelményeire, a menekülés módjára, a nyílt láng használatára, és a dohányzásra vonatkozó korlátozásokra.

Tűzvédelmi szakember nélkül nem ajánlott

A 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet szerint az előírások kidolgozására a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke, ezek hiányában az épület, épületrész tulajdonosa köteles. Ez egyértelmű annak tekintetében, hogy a katasztrófavédelem kire szabja ki a tűzvédelmi bírságot a kötelezettség elmulasztása vagy nem megfelelő teljesítése esetében.

Ez az egyik oka, hogy a dokumentum elkészítéséhez tűzvédelmi szakember segítségét érdemes igénybe venni. A másik, jóval lényegesebb indok, hogy nem egy internetről laikusan, nagy valószínűséggel hibásan összeollózott, végeredményben semmitmondó írásra van szükség, hanem egy olyan szabályzóra, ami ténylegesen segítséget nyújt a lakóknak a tűzesetek megelőzésére, illetőleg a tűz esetén a teendőkre.

A feladattal tehát egy olyan tűzvédelmi szolgáltatót érdemes megbízni, amely helyszíni bejárás alapján, az illetékessel való egyeztetést követően dolgozza ki az előírásokat, nem pedig csak a fiókból kihúzott mintán írja át a társasház címét. A közös képviselőknek, társasházkezelőnek elemi érdekük a szabályos, egyben érdemi tűzvédelmi házirend, mert egyfelől ezért is kapják a díjazásukat, másfelől az ő zsebük bánja a tűzvédelmi bírság, de az sem kizárt, hogy egy hiányzó vagy rossz szabályzat miatt megsérül, esetleg meghal valaki, a büntetőjogi felelősségük is felmerül.

Tűzvédelmi házirend megismertetése a lakókkal

A 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet a szabályzó kidolgozására kötelezettekre a megismertetés és a megtartatás felelősséget is rárakja. Emiatt érdemes minden lakóhoz kinyomtatva eljuttatni a tűzvédelmi házirendet, lehetőség szerint az épület hirdetőtábláján is elhelyezni. A közös képviselők számára a legmegnyugtatóbb azonban az, ha a társasház Szervezeti-Működési Szabályzata tartalmazza a lakók kötelezettségét az előírások megismerésére és betartására.

 
(Forrás: Lánglovagok.hu)

facebook:

0 Komment