Megdöbbenés és csalódottság Budaörsön – Megsemmisítette a Kúria az önkormányzat egyik rendeletének részeit

(Budaörs, 2015. december 12. – Budaörsi Infó) A Pest Megyei Kormányhivatal törvényességi felhívással élt a budaörsi önkormányzat frankhegyi helyi építési szabályzatáról szóló rendeletével kapcsolatban. A képviselő-testület a törvényességi felhívásban foglaltakat határozatban utasította el. Ez után a kormányhivatal értékelése szerint az önkormányzat a törvényességi felhívásban foglaltaknak nem tett eleget, a jogszabálysértést nem szüntette meg, ezért a Kúria Önkormányzati Tanácsához fordult. Az esetet a az Ügyvédvilág Online Törvényellenes építési feltételek Budaörsön címmel ismertette. Cikkünkben olvashatják Budaörs Önkormányzatának a Budaörsi Infónak megküldött reagálását az üggyel kapcsolatban, dr. Bocsi István jegyző részéről.

A kormányhivatal azt kifogásolta, hogy az önkormányzati rendelet előírásai a benne megjelölt építési övezetekben (a Merengő utca környékének helyi építési szabályzatáról alkotott rendelete) az építési engedély kiadását teljes közművesítettséghez kötötték.

Bár a 312/2012. (XI. 8.) számú kormányrendelet alapján az építési tevékenység végzésére főszabályként az építésügyi hatóságtól építési engedélyt kell kérni, az önkormányzati rendeletben foglalt többletkritérium azonban a kormányrendelet szerint csak az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságához szükséges [Korm. rendelet 18. § (1) bekezdés e) pont ec) alpont].

Az Alaptörvény értelmében az önkormányzati rendelet más jogszabállyal nem lehet ellentétes. Ezt a szabályt sérti, hogy az önkormányzat olyan többletkövetelményt fűz az építési engedélyhez, ami magasabb szintű jogszabályban csak a használatbavétel során előírás.

Mindezek alapján a kormányhivatal álláspontja szerint nem köthető az építési engedély a közműellátás meglétéhez.

A budaörsi önkormányzat állásfoglalása

Budaörs álláspontja szerint a belterületbe vont terület (szőlő és gyümölcsös) vízmosásokkal teli, rendezetlen közterület (szűkös terület, részlegesen hiányzik a kiépített út- és közműhálózat), s mint ilyen alkalmatlan ingatlanokkal való beépítésre és rendeltetésszerű használatra. Álláspontja szerint, mivel mindezekből kiindulva egyébként sem lenne teljesíthető a kormányrendelet által a használatba vételi engedélyhez fűzött közművesítettségre vonatkozó követelmény, önmagában az ingatlanfejlesztések beláthatatlan következményekkel járnának ezen a területen. Az önkormányzat a szabályozáshoz a megfelelő alapot az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet (OTÉK) azon mondatában találta meg, miszerint újonnan beépítendő vagy jelentősen átépítendő területek építési övezeteire vonatkozóan meg kell határozni legalább… a közműellátás mértékét és módját [OTÉK 7. § (3) bekezdés 5. pontja].

A Kúria megállapításai

A Kúria szerint az építési engedélyezési eljárásban a közművesítettség nem feltétele az engedély kiadásának

A Kúria legfőbb, eldöntendő kérdése tehát az volt: köthető-e az építési engedély megadásának feltételéhez a teljes közművesítettség megléte? A Kúria megállapította, hogy az önkormányzatoknak joga, de egyben kötelezettsége is a helyi építési szabályzat megalkotása (az építés helyi rendjének biztosítása érdekében). A települések a helyi építési szabályzatot azonban a központi jogszabályoknak megfelelően kötelesek megalkotni, a központi szabályoktól csak erre vonatkozó felhatalmazás esetén térhetnek el [lásd: építési törvény 36. § (1) bekezdés]. A Kúria már egy korábbi döntésében is leszögezte, hogy az építési törvény az utak, a közművek, a közlekedési hálózathoz való csatlakozás, illetve a közmű- és energiaellátás meglétét a használatbavételi engedély megkéréséhez, illetve az engedély megadásához köti. Ezért az önkormányzat az építés egy korábbi fázisában, az építési engedély megadásának időszakában nem teheti az engedély feltételévé a teljes közművesítettséget.

Az építési engedély iránti kérelem elbírálása során csupán az építésügyi hatóság vizsgálhatja azt (helyszíni szemle megtartása mellett), hogy a közműellátás a használatbavételi engedély megkéréséig biztosítható-e. Tehát az építési engedélyezési eljárásban a közművesítettség nem feltétele az engedély kiadásának, pusztán annak vizsgálata szükséges, hogy a közműellátás a használatbavételi engedélyig biztosítható-e. Ez a vizsgálat nem azonos azzal, amikor a szabályozás már eleve az építési engedély feltételének írja elő a teljes közművesítettség meglétét.

A Kúria vizsgálta az önkormányzatnak az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletre (OTÉK) hivatkozó megállapításait is. A szabályozás szerint újonnan beépítendő vagy jelentősen átépítendő területek építési övezeteire vonatkozóan meg kell határozni legalább a közműellátás mértékét és módját. A Kúria kiemelte, az OTÉK szabályai nem arról szólnak, hogy az építési engedély megadásának a teljes közművesítettség meglétét feltételéül lehet szabni, abból ugyanis, hogy az önkormányzatoknak az egyes építési övezetekben a közműellátás mértékét és módját a helyi építési szabályzatban meg kell állapítaniuk, még nem következik, hogy ezt az építési engedélyek kiadásának feltételéül lehet állítani. Ezzel kapcsolatban a Kúria azt is kiemelte, hogy az OTÉK rendelkezései újonnan beépítendő vagy jelentősen átépítendő területekre vonatkoznak, míg az önkormányzati rendelet szabályai az építési övezetben új épület építésének, meglévő épület bővítésének, átalakításának a feltételeiről szól. A terület és az épület pedig nem azonos kategória, így csak látszólagos a szabályozási tartalom átfedése, más kérdést szabályoz e helyen az önkormányzati rendelet és mást az OTÉK.

Mindezek alapján a Kúria az önkormányzati rendelet kifogásolt részeit megsemmisítette.

A döntés a Kúria Önkormányzati Tanácsának Köf.5028/2015/7. határozata.

A Budaörsi Önkormányzat véleménye

Az ítélettel kapcsolatban kikértük Budaörs Önkormányzatának véleményét és kérdeztünk a várható következményekről is. A választ az alábbiakban olvashatják:

“Megdöbbenés és csalódottság: talán ez a két szó jellemzi leginkább a városvezetés érzéseit a Kúria Önkormányzati Tanácsának 2015. november 3-án meghozott határozatával kapcsolatban, melyben az önkormányzat Merengő utca környékének helyi építési szabályzatáról alkotott rendelete egyes szakaszainak megsemmisítéséről döntött. Úgy tűnik, az önkormányzat feletti törvényességi felügyelet gyakorló Pest Megyei Kormányhivatal kezdeményezésére induló eljárásban felmutatott jogi, és nem mellékesen gyakorlati érveink a Kúria által nem találtak meghallgatásra.

A döntéssel kapcsolatos meglepetésünket az is tetézte, hogy éppen a kihirdetését megelőző napokban vettük kézhez az építésügyért felelős Miniszterelnökséget vezető miniszter, Lázár János levelét, melyben korábbi, az építési jogszabályok körében mutatkozó bizonytalanságokra rámutató megkeresésünkre reagált. A levél mellékletét képező, az építészeti és építésügyi helyettes államtitkár által jegyzett szakmai vélemény maga is egyértelműen elismeri annak a magasabb szintű jogszabályi környezetnek a következetlenségeit, amelynek a rendeletalkotás során az önkormányzatnak meg kell felelnie, mi több, kifejezetten rögzíti, hogy a beépítésnek a teljes közművesítettség feltételéhez kötésével „az önkormányzat az OTÉK előírásainál szigorúbban szabályoz, az OTÉK 111. § (1) bekezdése alapján ezt megteheti.” Ez, kissé cinikusan már csak azért is az ügy pikantériájának nevezhető, mert ugyanez a miniszter gyakorolja a szakmai irányítást az önkormányzatok törvényességi felügyelete tekintetében a kormányhivatalok tevékenysége felett.

Ami a dolog részleteit illeti, a frankhegyi területről van szó, amelyet egy elhibázott tanácsi döntéssel vontak belterületbe, s ahol a közterületek megfelelő kialakítása és a közművesítés az önkormányzati éves költségvetés teljes főösszegét is meghaladó, mintegy tizenötmilliárdos kiadással járna. A magunk részéről mindvégig következetesen képviseltük azon álláspontunkat, mely szerint az országos településrendezési és építési követelményekről szóló központi jogszabály 2018 végéig alkalmazandó azon fordulata, miszerint a helyi építési szabályzat kötelező tartalmi elemeként az önkormányzatoknak szabályozni kell „a beépítés feltételének közművesítettségi mértékét”, kellő alapot teremt a vitatott rendelkezések hatályban tartására. Beadványainkban rámutattunk, hogy az építési engedélyezési eljárások során az építésügyi hatóság által megtartott helyszíni szemle, vagy a tervezők kellő megalapozottsághoz nem kötött nyilatkozata teljesen alkalmatlan jogintézmények annak megítélésére, hogy a területen az előírt közművek az építmények használatbavételi engedélyének megkéréséig biztosíthatók-e. Óriási lyuk a rendszerben – mely a jogállamiság alaptörvényi elvéből fakadó jogbiztonság követelményének sérelmét is felveti – , hogy az engedélyezési eljárásban éppen csak annak az önkormányzatnak az állásfoglalása nem szükséges, amely a törvény alapján egyébként a közművek biztosításának felelőse.

Mindezek ellenére a Kúria döntését természetesen tiszteletben tartjuk, hiszen az a törvény alapján mindenkire nézve kötelező, és jogorvoslattal sem támadható. Az építési szabályzat megsemmisített rendelkezései a határozat Magyar Közlönyben való közzétételét követő napon, november 13-án hatályukat vesztették, a döntést a rendeletek kihirdetésének megfelelő módon helyben is közzétettük. A megsemmisítés egyénként nem érinti a hatályvesztést megelőzően létrejött jogviszonyokat, valamint a belőlük származó jogokat és kötelezettségeket.

Ami pedig a határozat következményeit illeti, kétfajta jövőképet is felfesthetünk. Az egyik eléggé vészjósló, miszerint a jogszabályok ilyenként! értelmezése és a garanciális szabályok fokozódó leépítése sajnálatos módon mind eszköztelenebbé teszi a képviselő-testületet a település rendezett fejlődéséhez kapcsolódó közcélok megvalósításában.

A másik lehetséges jövőkép biztatóbb: Lázár János miniszter úr leveléből az tűnik ki, hogy Budaörs helyzete nem egyedi, másutt is küzdenek települések hasonló gondokkal. Országos szintű probléma ez, melyben építtetők és önkormányzatok egyaránt patthelyzetbe kerülhetnek. Ennek feloldására a levél szerint várhatóan közös központi megoldás születik a vonatkozó jogszabályok módosításával.

Ilyen körülmények között kell keresnünk a legjobb megoldást, mely lehetővé teszi az érdekeltek bevonásával az érintett terület fejlesztését, ugyanakkor megakadályozza, hogy a Frankhegyen olyan szellem-településrész jöjjön létre, ahol kockázatvállaló – esetleg felelőtlen – tulajdonosok tízmilliókból megépített, de közmű hiányában használatba nem vehető üres építményei tornyosulnak.

A valódi megoldás azonban nem a hatóságok, hanem a Frankhegyen építkezni kívánók kezében van: önkormányzatunk minden segítséget megad ahhoz, hogy az érintettek – egymással is megegyezve – hozzájáruljanak a településrész fejlesztéséhez, területet adjanak le az utak szélesítéséhez, víziközmű-társulaton keresztül segítsék elő utcájuk közművesítését. Örömmel mondhatom el, hogy az optimális megoldás felé vezető megegyezések első jelei már érzékelhetőek.

Budaörs, 2015. december 11.

dr. Bocsi István, jegyző“

(Budaörsi Infó)

facebook:

0 Komment