De Gasperi a média-konferencián: az “Európa-projekt” jelenti a kontinens jövőjét

Az “Európa-projekt” jelenti kontinensünk jövőjét – hangsúlyozta az integráció olasz atyjaként tisztelt Alcide de Gasperi olasz kereszténydemokrata politikus lánya csütörtökön Budapesten, az Európai Újságírók Szövetsége (EJA) kongresszusának megnyitóján mondott beszédében.

Maria Romana de Gasperi figyelmeztetett, hogy még nem született meg az a tényleges politikai unió, amely Robert Schuman, Konrad Adenauer és Alcide de Gasperi álma volt. Annak fontosságát hangsúlyozta, hogy a mai, zavaros időkben a média segítsen visszanyerni azt a bölcsességet, amelyet a politika elveszített.

Paolo Magagnotti, a szervezet elnöke köszöntőjében kiemelte: erős gazdasága ellenére az Európai Unió nem meghatározó tényező a világpolitikában, ugyanakkor – az eredeti gondolattal szemben – a tagállamok napjainkban nem motiváltak abban, hogy a közösségi szintre adjanak át feladatokat. Pedig “Brüsszel azt a döntést hozza, amit a tagállamok elhatároznak” – jegyezte meg.

Szalay-Bobrovniczky Alexandra, Budapest főpolgármester-helyettese az eseményen azt emelte ki: a média feladata a közvélemény tájékoztatása, a politikusoké pedig az, hogy minél hamarabb felismerjék a felmerülő problémákat és a lehető legjobb választ adják rájuk. Azt mondta, hogy a főváros az elmúlt időszakban saját erőforrásait is felhasználva működött együtt a kormánnyal a menekültválság kezelésében, amit az Európai Unió eddigi talán legnagyobb kihívásának nevezett, hozzátéve: “érdekünk és célunk közös, egy erős Magyarország az erős Európában”.

A független sajtó szerepét felismerő “új felvilágosodást” szorgalmazott a tanácskozáson Jürgen Brautmeier, a németországi Észak-Rajna-Vesztfália tartomány médiahatóságának igazgatója, aki arról beszélt: nem közpénzzel, hanem a szabályozói környezet kedvezővé alakításával kell támogatni a szerinte még csak kezdeti szakaszában lévő forradalmi változást megsínylő, de értéket előállító médiumokat.

Hangsúlyozta: az internet elterjedése miatt hazájában az ezredforduló ót harmadával csökkent a napilapok példányszáma, ami megroggyantotta hirdetési bevételeiket is, különösen a helyi és regionális lapokat viselve meg. Példaként hozta fel, hogy míg 2000-ben még csak a járások és városok negyedében jelent meg egyetlen napilap, ma már hatvan százalék ez az arány.

A problémák között említette, hogy a pénzhiánnyal küszködő és ezért létszámot csökkentő szerkesztőségekben egyre több és összetettebb, nem alaptevékenységükhöz tartozó feladat hárul az újságírókra, akiknek a munkája így az elemzés és a feltárás helyett mindinkább arról szól, hogy minél több médiacsatornán terjeszthető tartalmat állítsanak elő.

Ide sorolta a szakember azt is, hogy mindinkább elmosódik, és a felnövekvő nemzedékekben talán mind kevésbé tudatosul a határ a szerkesztett tartalom és a PR-anyagok között, megemlítve: az Egyesült Államokban ma ötször annyi PR-es dolgozik, mint újságíró.

facebook:

0 Komment