A közjegyző segít – A magánkölcsön

(Budaörs, 2015. szeptember 29. – Budaörsi Infó) Cikksorozatunkat tovább folytatjuk Dr. Szécsényi-Nagy Kristóf közjegyző tanácsaival. E havi témánk a magánkölcsön, és az ezzel járó követendő javaslatok.

Dr. Szécsényi-Nagy Kristóf a Budaörsi Infónak elmondta, hogy a banki hitelekhez való hozzáférés nehezebbé válásával előtérbe kerültek a magánkölcsönök. Tapasztaljuk, hogy egyre több esetben az ügyfelek lakás-, gépkocsivásárlási vagy más célból rokonoktól, ismerősöktől kérnek akár nagyobb összegű kölcsönt.

„Nem ritka, hogy több millió forintos összeget adnak kölcsön egymásnak családtagok, rokonok. Ezek az ügyletek szóban is érvényesek. Itt nincsen olyan formához kötve a szerződés, mint egy ingatlan adásvételénél. Ha csak szóban köttetik meg ez a szerződés, akkor könnyen elfelejtődik. Évek múltán nem biztos, hogy mindkét fél ugyanarra fog emlékezni. Nem biztosított az, hogyha megromlik a felek között a viszony, vagy valaki elhalálozik, akkor a felek, illetve örököseik tisztában lesznek azzal, hogy milyen tartozást vállaltak vagy követelést örököltek. Ezért nehézkessé válik ezeknek az ügyeknek az érvényesítése. Mindenképpen célszerűnek tartom azt, hogy minden kölcsönről írjunk legalább egy magánokiratot, amely két tanú előtt készült, és bizonyíthatja a szerződés tartalmát. Egy Svájcba emigrált magyar család mesélte, hogy a fiukon, aki már kint született, akkor látták, hogy igazi svájci lett, amikor 2000 frank kölcsön kért tőle az édesapja, és a fia azt mondta hogy jó, de csak ha írnak róla váltót. Magyarországon ha egy ilyen elhangzik, akkor sok esetben évekig tartó sértődés a válasz. Svájcban pedig teljesen természetes az, hogy még az apa-fiú viszonyban is váltót állítanak ki egy szokásosnál nagyobb összegű kölcsön esetén.”

Mi az, amiben a közjegyző tud segíteni?

„Amit a közjegyző hozzá tud tenni az ügylethez, az, hogy vagy a kölcsönszerződést vagy a kölcsönszerződésről az adós által tett egy oldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot közjegyzői okiratba foglalja. Így az adóssal szemben közvetlenül végrehajtható lesz a követelés. Ha lejáratkor az adós nem fizeti vissza az összeget, akkor végrehajtást lehet ellene indítani és ilyen értelemben biztosított lesz az, hogy az adós kifizeti ezt az összeget. Ha egy ilyen okirat készül, az a leendő adóst arra készteti, hogy még egyszer végiggondolja, hogy biztosan tudja e vállalni ezt a felelősséget, ha pedig megköti a szerződést, a végrehajtás lehetősége az önkéntes teljesítésre készteti.”

Milyen biztosíték van még a kölcsönadó számára?

„A kölcsönt legkézenfekvőbb zálogjoggal biztosítani, mely mind ingatlanra, mind ingóra alapítható. Ha az adós nem fizet, a kölcsönadó (zálogjogosult) az igényét a zálogtárgyból elégítheti ki: elárvereztetheti azt. Ha közokiratba foglalják a zálogszerződést is, akkor a zálogjog érvényesítése is gyorsabb.”

Mi történik akkor, ha nem magánszemélynek, hanem vállalkozásnak adunk kölcsönt, az pedig csődbe megy?

„Ha vállalkozásnak adunk kölcsön, akkor az a kérdés, hogy ki az adós. Ha a vállalkozás tagja az adós vagy az ügyvezető, akkor ők a magánvagyonukkal felelnek. Ha közvetlenül a cégnek adjuk a pénzt, akkor ha az felszámolás alá kerül, és nincs zálogjogunk, az egyéb követelések kategóriába fog tartozni ez a kölcsön. A csődtörvény szerint van egy kielégítési sorrend, hogy kiket kell először kifizetni a felszámolt cég vagyonából. Először az eljárási költségeket, utána a zálogjogosultat, a munkavállalókat, a tartási kötelezettségeket, adókat, TB-tartozásokat és ezek után a vége felé jönnek az egyéb követelések. Ha nagyon biztosra akarunk menni – 10 millió forint esetében már menjünk nagyon biztosra –, akkor zálogjogot kell alapítani, és ezzel még jobban be tudjuk magunkat biztosítani. Zálogjogot ajánlatos ingatlanra kikötni, mert a személygépjárművek idővel elértéktelenednek.”

Magánkölcsön esetén van kamat vagy késedelmi díj?

„A törvény szerint a magánszemélyek közötti kölcsön kamatmentes, de ez nem jelenti azt, hogy nem köthetnek ki kamatot. A felek kiköthetnek ügyleti kamatot, de ezt bele kell írni a szerződésbe. Ha késedelembe esik az adós, akkor késedelmi kamatot kell fizetnie, akkor is, ha a kölcsön kamatmentes volt. Mivel a késedelmi kamat a törvény alapján jár, akkor is meg kell fizetni, ha az nem volt benne a szerződésben.”

 
Nagy összegű kölcsön esetén a családon belüli megállapodásoknak is jó hivatalos formát adni. Ebben segítségükre lehet a közjegyző, hogy később se érje önöket meglepetés.

(Budaörsi Infó)

facebook:

0 Komment