Külföldi lapok Magyarországról a migránsválság kapcsán

Román, szerb, francia, német, osztrák és belga lapok is írtak Magyarországról csütörtökön a nemzetközi migránsválsággal összefüggésben.

A Le Soir című, baloldali liberális irányzatú brüsszeli lap arról írt, hogy az európai kereszténydemokrácia megvédi Orbán Viktor miniszterelnököt. A cikk szerint a menekültügyben hozott intézkedések miatt a magyar miniszterelnök bírálatok tárgya lett széles körben, és nem is csupán Európában, ám a Fidesz pártcsaládjában, az Európai Néppártban alig hallhatóak Orbán Viktorral szembeni hangok. A lap meginterjúvolta Manfred Webert, a néppárti EP-frakció vezetőjét, aki arra helyezte a hangsúlyt, hogy a magyar kormányfő meg kívánja védeni a szerbiai határt, valamint azt követeli, hogy tartsák tiszteletben a dublini és a schengeni szabályokat. Ez – állapította meg Weber – legitim követelés. Szerinte ha bírálják azokat az országokat, amelyek nem tesznek eleget határvédelmi kötelezettségeiknek, akkor nem lehet ezzel egyidőben szemrehányást tenni Magyarországnak, amiért azt igyekszik elérni, hogy a migránsok a hivatalos határátkelő helyeken érkezzenek az országba.

A román lapok közül a liberális kötődésű Adevarul blogrovatában Teodor Raileanu élesen bírálja mind a magyar, mind a román miniszterelnököt. A szerző értelmetlen, szélsőséges megoldásnak tartja a kerítésépítést egy tranzitországban, Orbán Viktor magyarázatát pedig, miszerint nem akarja, hogy Magyarország etnikai-vallási összetétele megváltozzon, a fajtisztaságot féltő, “náci” álláspontnak minősítette. Victor Pontát a cikkíró főleg alpári stílusa miatt bírálta, és úgy vélte, hogy a román kormányfő szavazatszerző céllal szít nacionalista indulatokat a magyar migránspolitika – szerinte egyébként indokolt – bírálatával.

Az Adevarul másik szerzője, Marius Dorin Lulea szerint Pontának nincs erkölcsi alapja leckéztetni Magyarországot a határ lezárása miatt, annál is inkább mert “vége a romantikának”, az erőszakhoz folyamodó bevándorlók megsértették az ország szuverenitását. Véleménye szerint Románia hasonló helyzetben sokkal gorombábban reagált volna. Lulea szerint a válságért elsősorban a “populista diskurzust” használó Németország felelős, amely – miután Magyarországot bírálta a kerítésért – maga is lezárja határait.

A konzervatív Romania Liberában Sabina Fati bírálta a budapesti és bukaresti kormányt a két ország közé tervezett ideiglenes határzár kapcsán kirobbant polémia miatt, Miért nem kommunikál Románia és Magyarország, avagy hogyan gyújtsd fel a jövőt című írásában. Úgy véli, a két országnak zárt ajtók mögött kellett volna tisztáznia vitáit, de azzal, hogy nyilvánosság előtt “köpködnek és sértegetik egymást”, csak azt bizonyítják, hogy nem képesek tanulni a történelem leckéiből és túllépni “örök periféria” mivoltukon. A szerző Orbán Viktort azért is bírálja, mert szerinte megfeledkezik arról, hogy országa – és egész Kelet-Európa – fél évszázadon keresztül a Moszkvából vezényelt “koncentrációs tábor” foglya volt, és most az általa emelt kerítéssel Európa újabb megosztását valósítja meg, a “gazdagok és szegények” törésvonal mentén.

A szerb lapok kiemelt figyelemmel foglalkoztak a szerdai horgos-röszkei összecsapásokkal. A Kurir című napilap háborúnak nevezte az összecsapást. “Az egész a háborús Szíriára hasonlított, arra a helyre, ahonnan a többség a Balkánra jött” – fogalmazott a bulvárlap. A Vecernje Novosti cikke A szerbiai rendőrök védték a migránsokat címmel jelent meg. A Politika című belgrádi napilap Magyarország visszaküldi a menekülteket címmel írt a témáról. A lap szerint rengeteg az álhír és a téves információ, ezért a migránsok a két határátkelőhely között ingáznak, azt remélve, hogy valamelyik átkelőhelyet egyszer csak megnyitják.

A francia balliberális Le Monde Orbán Viktor egyházszakadást idéz elő az Európai Unión belül címmel közölt kommentárt. Eszerint a migránsválság egyértelművé tette a törésvonalat a Vlagyimir Putyin orosz elnök által képviselt politikai kereszténység és a Ferenc pápa által hirdetett, a szegények felé forduló evangéliumi kereszténység között, amelyet egyébként Angela Merkel német kancellár is képvisel kereszténydemokrataként. A cikkszerző Joelle Stolz szerint Orbán Viktort “balról előzte a német kancellár és a Vatikán is”, miközben a magyar katolikus egyház kínos helyzetbe került a kereszténység két eltérő koncepciója között, hiszen a magyar miniszterelnök a menekültáradat kapcsán a keresztény értékek védelmezőjeként lépett fel, és a Charlie Hebdo elleni támadás óta a bevándorlást kizárólag fenyegetésként állítja be az európai nemzetek számára. A lap szerint “kilenc hónapja a magyar kormány irányvonala ez a xenofób retorika”, amelynek része volt a bevándorlásról kezdeményezett nemzeti konzultáció, majd a plakátkampány, végül pedig a szeptember 15-én érvénybe lépett új törvény. “Mindeközben a hivatalos egyházak hallgatása tanulságos volt”: sem a katolikus, sem a református egyház vezetője nem mert távolságot tartani és mindenben egyetértett a miniszterelnökkel. A kvótarendszer elutasításával Orbán Viktor nemcsak a romák milliót megfelelően integrálni képtelen kelet-európai országok fenntartásait használja ki, hanem a társadalmi igazságosságra a morális rendnél kevésbé ügyelő politikai kereszténység képviselőjeként is fellép, de ez a koncepció jelenleg ellentétben áll a pápai irányvonallal, ami pedig egyházszakadást eredményezhet az Európai Unióban – írta a Le Monde.

Az illegális migráció Magyarországot érintő főbb útvonalai, 2015

A WSieci című lengyel konzervatív hetilap szerkesztője, Lukasz Warzecha a lap hírportájlán közölt kommentárjában úgy vélte, hogy a magyarokat nem kell “ostorozni” azért, amit a migránsügyben tesznek, sőt köszönet jár nekik. Kifejtette: a Lengyelországnál sokkal kisebb Magyarország “lehetőségeihez mérten óriási terhet vállalt”, törekedve ugyanakkor a megfelelő eljárások betartására. A magyarországi határzár Warzecha szerint “nem kegyetlenség, hanem Európának az invázió elleni védelme”. A szerző úgy látja, hogy a migrációs válságot “a migránsokat évek óta befogadó, nekik bőséges támogatást nyújtó, rajtuk számon mit sem kérő” országok “felelőtlen politikája” váltotta ki.

A The Daily Telegraph című konzervatív brit napilap szerkesztőségi cikke szerint Magyarország az Európai Unió külső határának védelmére tett lépéseivel csak arra reagál, hogy az EU kudarcot vallott a tömeges migráció kezelésében.
A lap szerint a belső uniós határokat lebontó schengeni egyezménynek csak akkor van értelme, ha szigorúan ellenőrzik, hogy ki léphet be az EU területére, a keleti és a déli bővítéssel meghosszabbodott külső határ ellenőrzése azonban gyakorlatilag lehetetlenné vált.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke épp a múlt héten jelentette ki, hogy az EU-nak több erőfeszítést kell tennie külső határai védelmére. Magyarország – egyetlen tagországként – éppen Juncker e kívánságának tett eleget a határkerítés felépítésével, és emiatt most mégis a magyar kormányt ostorozzák más uniós vezetők. Ha kifogásolják a kerítést, akkor magyarázattal kell szolgálniuk arra, hogy akkor mit is jelent az EU külső határainak biztosítása, és milyen lépéseket javasolnak ehhez – áll a The Daily Telegraph írásában.

A lap szerint Magyarország bírálata csak pótcselekvés egy történelmi léptékű intézményi fiaskó után. A cikk katasztrofális hibának minősíti, hogy Angela Merkel német kancellár “mindenkit” Németországba invitált.
(http://www.telegraph.co.uk/news/uknews/immigration/11867089/Criticising-Hungary-over-its-border-fence-is-missing-the-point.html)

A Die Presse című osztrák napilap csütörtöki számában Andreas Mölzer kommentárja jelent meg Európa bűnbakja: Orbán Viktornak pedig igaza van címmel. A szerző szerint a kormányfő a németországi eljárás által igazolva érezheti magát. A cikk írója úgy véli, hogy a magyar miniszterelnök éppen olyan intézkedéseket hozott, amilyeneket a német belügyminiszter is szorgalmazott a német határellenőrzés életbelépése előtt, mint az unió külső határainak megerősítése és a menedékkérők regisztrációja. Európai konszenzusra talált a menekülteljárás gyorsítása, valamint a gazdasági és a háborús menekültek elválasztása – írta Mölzer, és logikusnak nevezte Orbán Viktor azon lépését, amellyel elkötelezi magát a magyar nép mellett, és az iszlamizálódás és tömeges bevándorlás ellen küzd.

A cikk írója úgy véli, hogy a magyar kormányfő által képviselt nacionalizmus miatti kritikák nem érthetetlenek. Mölzer szerint tény, hogy Orbán Viktor felhasználja meghatározó pozícióját, hogy befolyásolja a magyar médiumokat és a magyar legfelsőbb bíróságok összetételét is.
(http://diepresse.com/home/meinung/gastkommentar/4822780/Buhmann-Europas_Aber-Viktor-Orban-hat-doch-recht)

A német konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) online kiadásában kritikát közölt egy televíziós vitaműsorról, amelynek vendége volt Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere. A hangnem tovább élesedik címmel Michael Hanfeld írt kritikát, kiemelve, hogy Magyarország képviselőinek mostanában nehéz dolguk van a német beszélgetős műsorokban, mert a műsorok összes résztvevője őket támadja, az elemzett vitaműsorban pedig még a moderátor is csatlakozott a támadókhoz. A szerző az ARD országos köztelevízió Anne Will című, szerdán késő este sugárzott műsoráról egyebek között kifejtette: a magyar kormány képviselőit csak azért hívják az ilyen műsorokba, hogy “bűnbakká” tegyék őket. Így történt a másik országos közszolgálati televízió, a ZDF Maybrit Illner című műsorában is, az ARD adásának pedig az a “különlegessége” is megvolt, hogy “a műsorvezető kiesett a szerepéből, és inkvizítort” játszott – olvasható a FAZ tévékritikájában.
http://www.faz.net/aktuell/feuilleton/medien/tv-kritik/tv-kritik-anne-will-der-ton-wird-noch-schaerfer-13807750.html

facebook:

0 Komment