Nyolcvanmillió éves óvilági gyíkot fedeztek fel az Újvilágban

Mintegy nyolcvanmillió évvel ezelőtt élt, eddig ismeretlen óvilági gyíkfaj megkövesedett maradványait fedezték fel a kutatók a dél-brazíliai Cruzeiro do Oeste térségében.

 

Több mint 1700 fajjal a leguánalakúak alkotják a ma élő gyíkok egyik legsokszínűbb csoportját: a ránőtt acrodont fogazatú leguánfélék az Óvilág, a nem-acrodont leguánfélék az Újvilág teremtményei. A Nature Communications című folyóiratban ismertetett új faj – Gueragama sulamericana – az első acrodont leguánféle, amelyet Dél-Amerikában találtak – olvasható a ScienceDaily ismeretterjesztő hírportálon.

A felfedezés azt jelzi, hogy az acrodont leguánfélék az eddig véltnél jóval hamarabb szétterjedtek a Gondwana szuperkontinensen – amely magába foglalta a déli félteke mai földrészeit és szigeteit, a mai északi féltekéről pedig az Arab-félszigetet és Indiát -, és, hogy az első dél-amerikai gyíkok egy része sokkal közelebbi rokonságban állt afrikai és ázsiai társaival, mint Dél-Amerika modern állatvilágával.

Mindez azt sugallja, hogy a leguánfélék két csoportjának világszerte sikerült elterjednie a Pangea nevű szuperkontinens – amelyből a lemeztektonikai mozgások révén kivált minden mai kontinens – végleges feltöredezése előtt. Egy bizonyos ponton aztán a nem-acrodontok felváltották az acrodontokat és egyedüli leguánfélékké váltak Amerikában, ellentétben azzal, ami az Óvilág területének döntő részén történt.

A mostani felfedezés tovább gyarapítja a krétakori Dél-Amerika területén élt gyíkok palettáját. “Dél-Amerika elszigetelt maradt egészen nagyjából ötmillió évvel ezelőttig, amikor beleütközött Észak-Amerikába és megindult az északi és déli organizmusok cseréje. Ez egy óvilági gyík az Újvilágból, méghozzá olyan időszakból, amelyben egyáltalán nem számítottunk ilyen felfedezésre. Ez magyarázatot ad a leguánfélékkel és azok eredetével kapcsolatos kérdések egy részére” – mondta Michael Caldwell, az Albertai Egyetem  professzora, a tanulmány egyik szerzője.

A paleontológia területén világelsőnek számító Albertai Egyetem szakemberei brazil kutatókkal dolgoztak együtt a tanulmányon.
(http://www.nature.com/ncomms/2015/150826/ncomms9149/full/ncomms9149.html)
(http://www.sciencedaily.com/releases/2015/08/150826081720.htm)

facebook:

0 Komment

Válasz küldése

Be kell jelentkeznie, a komment írásához.