Fuss, Budaörs! Fuss!!

(Budaörs, 2015. augusztus 23. – Budaörsi Infó) Budaörs fejlett és kikupálódott város, tehát lakossága haladott szemléletű és modern, amely kiváló előőrse a korszerű életszemléletnek és életmódnak. Ez alól nem kivétel az egészségmegőrzésként űzött aktív szabadidős tevékenység, a testgyakorlás, avagy a tömegsport. A nem gazdasági érdekből űzött sportolás minden társadalom leghatékonyabb betegségmegelőzési módszere, jobbat még nem találtak ki, hiszen a gyógyszerek nem pótolják a mozgást. A mai magyar egészségügyi állapotokat figyelembe véve jobb is, ha minél később kerülünk a még itt lévő orvosok tekintete elé, vagyis ameddig tudjuk, őrizzük meg az egészségünket. Kevesebb gond fogja terhelni életünket, a kínzó nyavalyák testünkön való eluralkodásának ideje pedig jó messzire tolódik – remélhetőleg a halál utánra.

 

Köztudott, hogy a rendszeres testmozgás – leszámítva a profi, avagy az élsport változatát – egészségmegőrzésre a legkiválóbb tevékenység, ennek pedig a legegyszerűbb formája és egyben fundamentuma a futás. Kevés koordinációs tevékenységet kíván, nem szükséges hozzá eszközökre és felszerelésre beruházni, bárhol űzhető és semmi más nem növeli jobban az állóképességet, a szilaj erőt, ami a minden egyéb sporthoz jócskán elkél.

Budaörsön könnyű a futótársadalomba integrálódni, akár már iskolás kortól. A Kesjár Csaba Általános Iskola 1993 óta szervez évente megrendezésre kerülő, iskolák közötti futómegmérettetést. Majd a nebuló csatlakozhat a BDSE (Budaörsi Diáksport Egyesület) atlétikai szakosztályához, ahonnan már tisztes versenyekre is benevezhetik. Fiatal felnőttként pedig az önálló élet kihívásai és az egyéb körülmények nyomása ellenére sem nélkülözhető a szellemi higiénia fenntartásához szükséges aktív kikapcsolódás, belemélyülés az egyetlen olyan fáradtságba, amely kellemes.

A legfrekventáltabb futási lehetőséget a Herman Ottó iskola atlétikai pályája nyújtja, igaz, sehol sem hirdetik vagy propagálják; a lakosok lassú, fokozatos bátorsággal szivárogtak be a tanítás utáni időpontokban, hogy mára már végképp eluralják azt. Ez a különösen kényelmes és ízületbarát műanyag borítású, háromsávos élmény immár jócskán túlterheltté vált a nagy csend ellenére is. Reggelente is látni fáradtságszeretőket karikázni rajta, a délutáni csúcsidőben a tumultus elviselhetetlen, de egyesek még késő este is szívesen élnek a vezetett futópálya adta lehetőséggel. Mi sem bizonyítja jobban a kihasználtságról szóló megállapítást, mint az, hogy ünnepnapokon, akár Szenteste (!) is látni rajta topogókat.

 

budaors_sportcsarnok_hermann_o_alt_isk0

 

Lassan egy évtizede, hogy heti, több alkalmas rendszerességgel e sorok írója is koptatja a pálya rekortán felületét, így szemtanúi hitelességgel képes a kezdeti ürességből a mára jellemző telítettségbe menő budaörsi futójárvány pillanatait visszaidézni.

Kezdetben csak a kíváncsi merészek, illetve a már aktív sportolók vagy sport múlttal rendelkezők kockáztatták meg a pálya használatát, akiket se nem marasztaltak, se nem tiltottak ki a pályáról. Később őket a családi és ismeretségi kör követte, majd a Bretzfeld és a Baross utca gyalogosai kezdték el a már rendszeressé vált látvány hatására letenni a voksukat a futópályára. Ekkor még csupán egyetlen focipálya és nagy kosárlabda felületek voltak a körön belüli, utóbbi egyik részéből lett később az igen elzárt kispálya (’dühöngő’), majd átalakult a nagyobbik is a Liver FC megnövekedett igényére alapozva. Igen színvonalassá vált tehát a futball infrastruktúra, de a kosárpályáról elfeledkeztek, holott annak permanensen nagy a kihasználtsága (régi beidegződés: a kosárlabdához csak gyűrű kell, de ha van hozzá lánc, akkor többre nincs is már szükség…). A sohasem használt dobókörnél lévő kapunál évekig látható volt hogyan eszi meg az enyészet a vízzáró homokzsákokat, a másik oldali kerítésnél pedig az aprócska loncok igazi sövénnyé növekedése és a csenevész tuják gyors kipusztulása volt látványos. Viszont a futók mélyen megtisztelve érezték magukat, amikor majd’ három éve a futókört utcai lámpatestekkel esti használatra is komfortossá varázsolta az önkormányzat, tavaly pedig a kerítést újították fel teret adva a jó megközelítésnek. Az ivókút sincs elzárva a már nem iskoláskorú sportolóktól, de az öltözők toalettje sajnos igen.

A kezdeti kényelmesen lenge, de funkciómentes öltözetet mostanra felváltotta a hi-tech és a speciális öltözet. Lépésszámlálók, karon csüggő okostelefonok, formatervezett cipők és dizájnos, extra-szellőző ruházatok, kotyogó oldalkulacsok váltották le a fejpántokat és csuklószorítókat.

Egy átlagos hétköznap délután mind a három generáció örvend a magas pulzusnak és a csurgó verejtéknek! De azért különlegességek is láthatóak, amelyeket nehéz elfelejteni: kerékpáros és rolleres ’futókat’, minden sávot szorosan elfoglaló csevegve sétáló hölgykoszorút, babakocsit toló anyukát, kutyát kocogva futtatót, fejlámpásokat és a menetiránnyal szembe menő renitens futókat. Ezek a nem egyszeri jelenségek sokszor nehezítik a teljesítményorientált sportoló munkáját.

Mindez talán elkerülhető lenne, ha egy ismertető táblát kihelyeznének jól látható helyre a kötelező viselkedési regulákkal. A magam részéről azzal is megelégednék, hogy „a futópályát csak futásra szabad használni” állna rajta. De rendszabály nélkül ’szabad rablás’ történik és számon se lehet kérni senkit semmivel kapcsolatban.

Futó impresszióból pedig augusztusban sincs hiány, sőt! Augusztus 30-án városunkban másodszor kerül megrendezésre egy felmaratón futófesztivál, ezért egyre többször vethetünk pillantást felkészülésüket teljesítő lótifutikra a város bármely helyén, bármilyen időben (óvatosságot és megértést kérünk a kerékpárúton!).

Budaörsön a futás immár tömeges jelleget öltött, a nyár elviselhetetlen kánikuláinak lucskos hőségében is akadt bőven spártai félőrült, alakjáért aggódó háziasszony, elvetemült sporthérosz és a fitnesztermek zsúfoltságát nem kedvelő barackformájú fenékkel rendelkező, inas hölgy a Herman futópályán, egészségüket nem kímélve hajtottak az egészségért… Mi lesz akkor majd télvíz idején?

A futás lefújására a legkönnyebb kifogást találni, de aki egyszer érezte a pezsgő vért az ereiben, az már nem tud lemondani többé róla, olyan természetes és fontos része az egészséges életnek, mint a levegővétel.

(Budaörsi Infó/Mendemondász)

facebook:

0 Komment

Válasz küldése

Be kell jelentkeznie, a komment írásához.