Rovaremésztő növény csalja csapdába a veszélyes ázsiai lódarazsakat

Megtalálták az ázsiai lódarázs (Vespa velutina nigrithorax) természetes ellenségét egy rovaremésztő növény, a kürtvirág (Sarracenia) formájában, amely csapdába csalja és elpusztítja az embereket és a mézelő méheket egyaránt megtámadó rovarokat.

A Kínában őshonos lódarázs 2004-ben jelent meg Franciaországban, azóta elterjedt Portugáliában, Spanyolországban, Olaszországban és Belgiumban. Rendszeresen pusztítja a méheket, és megtámadja az embereket is, csípése akár halálos is lehet, mivel heveny allergiás reakciót válthat ki – olvasható a BBC hírei között.

A nantes-i botanikus kert kutatói figyeltek fel arra, hogy az Észak-Amerikában őshonos Sarracenia veszélyt jelent az ázsiai lódarázsra, ugyanakkor nem bántja az Európában őshonos darázs- és méhfajokat.

A növény érdekes levelekkel rendelkezik, amelyek egy hosszú, fedéllel ellátott tölcsérre hasonlítanak. Az ázsiai lódarázs, nem tudva ellenállni a kürtvirág által termelt nektár bódító illatának, leszáll a levél peremére, majd egyre beljebb és beljebb merészkedik, míg lecsúszik a kürt mélyére, ahonnan már nincs számára menekvés – a növény nedvei megemésztik.

Romanic Perrocheau, a botanikus kert igazgatója szerint a Sarracenia szelektív csapdát fejlesztett ki az ázsiai lódarazsak számára. A szakember szerint a növény így alkalmazkodott az európai körülményekhez, mivel ázsiai lódarazsak még nem jelentek meg a kürtvirág őshazájának számító Massachusetts államban.

Mint a botanikus kifejtette, kutatócsoportjával megvizsgálják 200 kürtvirág tartalmát, hogy kiderítsék a növény “boszorkánykonyhájának” titkait. A kürtvirágot ugyan könnyűszerrel lehet szaporítani Európában és nem jelent semmiféle veszélyt az őshonos flórára és faunára, ám egy-egy Sarracenia legfeljebb 15 kürtvirágot növeszt, és ezek mindegyike legfeljebb félszáz lódarazsat ejthet csapdába. Ugyanakkor egy lódarázsfészekben akár 4000 rovar is megtelepedhet, így a kürtvirágok önmagukban nem képesek leküzdeni a lódarázs-inváziót.
http://www.bbc.com/news/world-europe-33847252

facebook:

0 Komment