Új szabályok a menekültügyi eljárásokban

Augusztus 1-jétől – azaz szombattól – hatályosak az új menekültügyi szabályok. Az eljárások lerövidítéséről július elején döntött a parlament.

Pintér Sándor belügyminiszter korábban célként határozta meg azt, hogy akiknek megalapozott nemzetközi védelmi igényük van, azokat minél gyorsabban és hatékonyabban be lehessen azonosítani, az ilyen védelmi igénnyel nem rendelkező, tipikusan gazdasági bevándorlókat viszont mielőbb ki lehessen toloncolni.

A jelenleg kétfokozatú – előzetes és részletes vizsgálati – szakra bontott eljárás a két szakasz összevonásával egyszerűsödik, ezzel az eljárási idő lerövidül. A menekültügyi eljárás a kérelemről hozott döntés végrehajthatóvá válásáig tart, így a kérelmező a bírósági eljárás végéig menekültügyi őrizetben maradhat.

A hatóság megszünteti az eljárást, ha a kérelmező a neki kijelölt szálláshelyet vagy tartózkodási helyet 48 óránál hosszabb időre engedély nélkül elhagyja.

A menekültkénti elismerést kizáró okok kiegészülnek a terrorcselekménnyel, a terrorizmus finanszírozásával, illetve az ezekre való felbujtással, s nem lehet menekültként elismerni azt a külföldit sem, akinek magyarországi tartózkodása a nemzetbiztonságot sérti vagy veszélyezteti.

Módosul a visszatartási idő is: ez 12 óráról 24 órára emelkedik az idegenrendészeti hatóságok regisztrációval összefüggő terhei miatt. A kérelmezőket pedig az őrizet helyén hallgathatja meg a bíróság.

A módosítással az ismételt kérelem előterjesztőit nem illeti meg automatikusan, hogy korlátlanul Magyarországon maradjanak.

A kérelmezők személyazonosításra alkalmas, hiteles okmányok hiányában kötelesek minden tőlük telhetőt megtenni személyazonosságuk tisztázásáért, így például felvenni a kapcsolatot családtagjaikkal, származási országuk hatóságaival, amennyiben nem azok üldözik.

A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló jogszabály a többi között azzal egészült ki, hogy az idegenrendészeti hatóság lefoglalhatja az érintettek által szándékosan okozott kár ellenértékét, illetve bizonyos esetekben a tartásukra, ellátásukra fordított összeget. Utóbbi alól kivételt jelentenek a humanitárius célú tartózkodási engedéllyel rendelkezők és a nemzetközi védelemben részesített külföldiek.

A jogszabály lehetőséget teremt arra is, hogy az elismerését kérő, valamint kijelölt tartózkodási helyen élő harmadik országbeli állampolgár közfoglalkoztatási jogviszonyban munkát végezzen.

Életbe lép az államhatárról szóló törvény módosítása is, amire a szerb-magyar határon épülő ideiglenes biztonsági határzár miatt volt szükség. E szerint a magyar államot schengeni külső határokon a határvonaltól számított 10 méteres sávon belül közérdekű használati jog illeti meg.

AI: vizsgálja felül az Ab a menedékjogról szóló törvény módosítását

Az országgyűlési képviselőkhöz fordult az Amnesty International (AI), arra kérve őket, hogy kezdeményezzék a menedékjogról szóló törvény módosításának vizsgálatát az Alkotmánybíróságnál (Ab) – olvasható a szervezet csütörtöki közleményében.

A jogvédő szervezet az MTI-hez eljuttatott közleményben úgy vélte, az augusztus 1-jén hatályba lépő törvénymódosítás olyan helyzethez vezethet, amelyben minden menedékkérőt, aki az országba valamely szomszédos balkáni államból próbál belépni, elutasítanak és Szerbiába toloncolnak. Ráadásul a most épülő határzárral is meggátolják “a menekültek és migránsok” belépését az országba – tették hozzá.
A szervezet szerint ez a lépés “egy rosszul álcázott” kísérlet arra, hogy Magyarország kibújjon a menekültek segítésére és megvédésére vonatkozó nemzeti és nemzetközi jogi kötelezettségei alól.

facebook:

0 Komment