Felvételi körkép – Nyilvánosak a felsőoktatási ponthatárok

Nyilvánosságra hozták az idei felsőoktatási felvételi ponthatárokat csütörtök este.

 

A www.felvi.hu oldalon közzétett adatok alapján államilag támogatott képzésben az egyik legmagasabb pontszám, minimum 465, az alkalmazott közgazdaságtan szakra, gazdaságelemzési képzésre és nemzetközi tanulmányok szakra kellett. Ez a szám már ismert volt, ugyanis mindhárom szak azon 41 közé tartozik, amelyen korábban – tavaly decemberben – központilag meghatározták a ponthatárokat.

Szintén ismert volt, hogy államilag finanszírozott jogászképzésre és nemzetközi gazdálkodás szakra 460 ponttal, pénzügy és számvitelre 458-cal, kommunikáció és médiatudomány, illetve gazdálkodás és menedzsment szakra 455-tel lehetett bejutni. Háromszáz pontot határoztak meg például a politológia, a szociológia szakirányoknál; osztatlan tanárképzésben 305 pontot rögzítettek.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) egyes osztatlan tanári képzésein rendkívül magas pontszámok szerepelnek: angol-német és nemzetiségi német szakpáron például 492, fizika-informatika szakos képzésen 480, olasz-magyar tanárszakon 478 pont. A Szegedi Tudományegyetem földrajz-történelem szakos tanárképzésén 460, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) történelem-olasz szakpáros tanárképzésén 463 pontra volt szükség a bejutáshoz.

Az orvosképzésre bekerüléshez a Semmelweis Egyetemen 435 pontnál, Szegeden 413 pontnál, Debrecenben 409-nél, Pécsett pedig 403-nál húzták meg a határt. Az állami ösztöndíjas általános orvos szak központilag meghatározott minimum ponthatára 380 volt.

Más szakokon is felfelé módosították az eredeti központi ponthatárokat az intézmények. Jogászképzésre a meghatározott 460 pontos minimumnál többet három egyetemen kérnek a bejutáshoz: Pécsett 472, a Széchenyi István Egyetemen 464, Miskolcon pedig 462 pontot.

A Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi gazdálkodás szakán költségtérítéses képzésben is 451 pont kellett a bejutáshoz. Állami ösztöndíjas képzésen, a nemzetközi tanulmányok angol nyelvű szakhoz, valamint az alkalmazott közgazdaságtanhoz 466-nál, a gazdálkodási és menedzsment angol és magyar nyelvű képzéséhez pedig egyaránt 455-nél húzták meg a határt.

A Műegyetemen az államilag finanszírozott pénzügyi és számvitel szakhoz 457, a vegyészmérnöki szakhoz 433, gazdálkodási és menedzsmenthez 460, míg a biomérnöki képzéshez 399, az építészmérnökihez pedig 356 pont kellett.

A hivatalos ponthatárváró rendezvénynek, a Pont Ott Partinak idén a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) adott otthont. A kilencedik alakommal megrendezett eseményen koncertek, előadások és háttérbeszélgetések várták az érdeklődőket. Szó esett a többi között külföldi ösztöndíjakról, a hallgatók pénzügyeiről és a gólyaélet szabályairól. A szervezők tájékoztatása szerint 2-3 ezer ember vett részt a rendezvényen.

A ponthatárok kihirdetése előtti visszaszámlálást Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár, Maruzsa Zoltán, felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár, valamint Kiss Norbert, az NKE rektorhelyettese indította el. A ponthatárok kihirdetése után a jelenlévő diákok többsége láthatóan örömmel fogadta az eredményeket.

Az idén 105 ezer fiatal jelentkezett a felsőoktatási intézmények szeptemberben induló képzéseire (tavaly 106 ezer jelentkező volt). Első helyen alapképzésre több mint 68 ezren, osztatlan képzésre tízezernél többen, mesterképzésre több mint 21 ezren, felsőoktatási szakképzésre pedig mintegy ötezren jelentkeztek. Állami ösztöndíjas képzésre 91 595, míg önköltséges képzésre 14 021 felvételi kérelmet regisztráltak. A jelentkezők átlagéletkora 23,6 év volt.

A legnépszerűbb képzési terület – tavalyhoz hasonlóan – a műszaki volt, erre a felvételizők 16 százaléka jelentkezett. Gazdaságtudományi képzésre 15, pedagógusira 12, orvos és egészségtudományi képzésre 9, informatikai képzésekre 8 százalékos volt a jelentkezési arány.

A legnépszerűbb szak a gazdálkodás és menedzsment volt, míg második helyre az óvodapedagógus képzés jött fel, harmadik a gépészmérnök szak. Utánuk a mérnökinformatikus és jogász szakok következtek. Emelkedett az osztatlan tanárképzésre jelentkezők száma: míg 2013-ban 2607-en, tavaly 3537-en, idén 3963-an adtak be kérelmet.

A legkedveltebb intézmény ebben az évben is az ELTE volt – ide több mint 22 ezren jelentkeztek -, a második helyen, csaknem 15 ezer felvételizővel, a Szegedi Tudományegyetem végzett.

A ponthatárokat a felsőoktatási intézmények és az Oktatási Hivatal közreműködésével, az Emberi Erőforrások Minisztériumának jóváhagyásával, egyebek mellett a felvételizők számának, az intézmények kapacitásának, valamint a jelentkezők eredményeinek figyelembevételével határozzák meg.

A besorolási döntést, amely tartalmazza, hogy kit hova vettek fel, az e-felvételi szolgáltatásból tölthetik le a jelentkezők. Amint a határozat elérhetővé válik, az Oktatási Hivatal e-mailben értesíti a felvételizőket, legkésőbb augusztus 5-éig. Azok a felvételizők, akik jelentkezéskor megadták a mobilszámukat, még csütörtök este SMS-értesítést is kapnak az eredményekről.

 

Érdeklődők a Pont Ott Parti hivatalos ponthatárváró rendezvényen a debreceni Campus Fesztiválon

Érdeklődők a Pont Ott Parti hivatalos ponthatárváró rendezvényen a debreceni Campus Fesztiválon

 

 

Független Diákparlament: csak mesés pontszámokkal lehetett bejutni

 

A Független Diákparlament szerint sok hallgató csak mesés pontszámokat elérve juthat be a választott képzésre.

Jancsó Zsombor, a szervezet elnöke csütörtökön Budapesten, a Pont Ott Parti pontváró rendezvény helyszínén tartott sajtótájékoztatóján elmondta, az elmúlt évek oktatáspolitikája azt eredményezte, hogy sok hallgató csak kiugróan magas pontszámokat elérve juthat be a választott képzésre, vagy milliós hiteltartozást felhalmozva végezheti el azt.

Hangsúlyozta, fontosnak tartják, hogy Magyarország minél több, piacképes tudással rendelkező egyetemistát képezzen.

A diákvezető szerint nem tudni, hogy az oktatáspolitika mi célt szolgál, de “Magyarország jövőjét biztosan nem”. Közölte: szeretnék elérni, hogy a fiatalokat minél jobban vonják be az oktatásügyi szakmai munkába és döntéshozatalba.

 

 

 

Tovább emelkedtek a ponthatárok a Semmelweis Egyetem legnépszerűbb képzésein

 

Az orvos-, a fogorvos- és a gyógyszerészképzés ponthatárai is emelkedtek a tavalyi évhez képest a Semmelweis Egyetemen, öt karon 1910 hallgató kezdheti meg tanulmányait szeptemberben – közölte a Semmelweis Egyetem csütörtök este az MTI-vel.

Az intézményben 1344-en államilag finanszírozott, 566-an költségtérítéses képzésre nyertek felvételt, az általános orvosi karra 435, a fogorvosira 429, a gyógyszerészre 385, a gyógytornász képzéshez pedig 410 pont kellett idén. Az orvosegyetemek közül a legmagasabb pontot idén is a Semmelweis Egyetem állami finanszírozású általános orvosi és fogorvosi karára jelentkezőknek kellett elérniük.

Hermann Péter oktatási rektorhelyettes az eredményeket úgy kommentálta, hogy az adatok alapján tovább erősödött az egyetem pozíciója és változatlanul kiemelkedően magas azoknak a száma, akik az első helyen jelölik meg a Semmelweis Egyetemet.

 

 

 

 

Több mint négyezren nyertek felvételt a Corvinusra

 

Több mint négyezer jelentkező nyert felvételt a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) képzéseire – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény csütörtökön az MTI-t.

“A magyar felsőoktatás gazdaság-, agrár- és társadalomtudományi zászlóshajójának számító” egyetem hat karára a most befejeződött felvételi eljárásban 4042 jelentkező nyert felvételt, ami közel ötszázalékos növekedést jelent az előző évhez képest” – olvasható a BCE közleményében.

A legtöbb hallgató a Gazdálkodástudományi Karon kezdheti meg tanulmányait szeptemberben.

A felvett jelentkezők mintegy hatvan százaléka a gazdaságtudományi, több mint húsz százaléka agrártudományi és több mint 15 százaléka társadalomtudományi képzésekre nyert felvételt.

Az egyetemre jelentkezők körében minden képzési terület és képzési szint esetében nagy volt a verseny, hiszen a mintegy 12 ezer jelentkező több mint egyharmada nyert felvételt – írták.

Mint olvasható, a felvettek háromnegyede alapképzésre, egynegyede mesterképzésre jutott be. A mesterképzéseken közel ezer hallgató kezdheti meg tanulmányait szeptemberében.

A közlemény szerint “töretlen a hallgatói érdeklődés” az agrárszakok iránt is: az erre a területre felvettek létszáma a BCE-n az országban a legmagasabbak között van.

A felvett jelentkezők között a tavalyi évihez közel azonos a támogatott hallgatók aránya: az állami ösztöndíjas képzésekre jutott be 2015-ben a felvettek 73 százaléka – írták.

 

 

 

Ismét az ELTE a legnépszerűbb

 

Ismét az Eötvös Loránd Tudományegyetem lett a legnépszerűbb felsőoktatási intézmény, minden ötödik felvételiző az ELTE-re adta be jelentkezését, 8093 fő kezdi meg itt tanulmányait szeptemberben – közölte a felsőoktatási intézmény csütörtök este az MTI-vel.

Az intézménybe 22 182-en jelentkeztek, ez az összes felvételiző 21 százalékát teszi ki. Első helyen 12 ezren jelölték meg az egyetem valamelyik szakját. A felvételi eredmények szerint több mint 8 ezer hallgató kezdi meg tanulmányait az egyetemen szeptemberben. A gólyák 86 százaléka nappali tagozatos lesz, 75 százalékuk alap- és osztatlan képzésben vesz részt.

Az ELTE-n idén szükséges legmagasabb ponthatár 492 volt, ezt annak kellett elérnie, aki angol nyelv és kultúra – német és nemzetiségi német nyelv és kultúra osztatlan tanári szakra akart bekerülni. Összesen 14 szakon volt szükség 450-nél több pontra a sikeres felvételihez.

Az átlag ponthatár a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karon (399), a PPK-n (392) és a Társadalomtudományi Karon (373) volt a legmagasabb.

A legtöbb új felvett a bölcsészkarra, a természettudományi karra, valamint a pedagógiai és pszichológiai karra jelentkezett. Az ELTE legnépesebb szakja idén a jogászoké, 607 fővel, őket követik a programtervező informatikusok 519-cel.

 

 

 

 

Népszerűbb lett a BGF

 

Népszerűbb lett a Budapesti Gazdasági Főiskola a tavalyi évhez képest, 2015 szeptemberében több mint ötezren kezdik meg tanulmányaikat az intézményben, kétszázzal többen, mint tavaly.

A BGF csütörtöki, MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a legtöbben turizmus-vendéglátás, kereskedelem és marketing, gazdaságinformatikus, pénzügy és számvitel, valamint nemzetközi gazdálkodás szakokra jutottak be.

Az intézményben tíz idegen nyelvű képzés indul a következő tanévben, ezek közül a legtöbben, 94-en az angol nyelvű turizmus-vendéglátás szakra nyertek felvételt, angol nyelvű kereskedelem és marketing szakra pedig 77-en. A legtöbben Tunéziából, Grúziából, és Kínából kezdik meg tanulmányaikat a BGF-en.

 

 

 

Maszol.ro: a román bürokrácia miatt nem jelentkezhetnek magyarországi egyetemek mesterképzéseire az erdélyi diákok

 

A román egyetemek késve állítják ki az alapképzés elvégzését tanúsító diplomát, a magyar egyetemek mesterképzésein pedig – ennek hiányában – nem fogadják el az erdélyi végzősök jelentkezését – számolt be erről hétfőn az érintettek panasza alapján a Maszol.ro kolozsvári hírportál.

Egy panaszos arról tájékoztatta a portált, hogy június végén még azt a tájékoztatást kapta az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. ügyfélszolgálatától, hogy a mesteri fokozatra való beiratkozásnál elfogadják a romániai egyetemek által kibocsátott diplomát helyettesítő igazolást is, ha arról az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda készít hiteles fordítást.

A múlt hét végén azonban az ügyfélszolgálat felvi.hu internetes felületén valamennyi érintett neve mellett az „elutasítva” szó jelent meg, a következő magyarázattal: „a 2015. évi általános felsőoktatási felvételi eljárás során benyújtott oklevél-igazolás nem fogadható el felsőfokú végzettség igazolására”.

A kárvallott diákok telefonos érdeklődésére azt a választ kapták, hogy „július 23-án jelenik meg a fellebbezési mező a honlapon, és ha elegendő romániai diák él az óvás lehetőségével, akkor elfogadják az igazolásukat”. Elektronikus levélben azonban határozott elutasító választ kaptak az erdélyi diákok: „Valószínűleg valamilyen félreértés történhetett korábban, ugyanis külföldi felsőoktatási intézményben befejezett tanulmányokról, illetve a felsőfokú oklevél megszerzéséről szóló igazolást nem fogadunk el. Kizárólag az eredeti felsőfokú oklevél másolatát és annak fordítását”.

A Maszol.ro portál emlékeztetett arra, hogy tavaly ugyanez történt. Azután viszont Soós Annának, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektorhelyettesének a közbenjárására végül elfogadták a romániai egyetemek által kibocsátott, a diplomát helyettesítő igazolásokat.

A Transindex.ro portálnak adott hétfői nyilatkozatában mind Soós Anna rektorhelyettes, mind Király András, a román oktatási tárca államtitkára azt ígérte, hogy most is közbenjárnak a magyar hatóságoknál. A rektorhelyettes elmondta, az oktatási minisztérium késlekedése miatt nem adhatnak azonnal diplomát a friss végzősök kezébe. Az államtitkár szerint Romániában ötvenéves gyakorlat, hogy késve állítják ki a diplomákat, de emiatt nem érheti kár a romániai egyetemek végzőseit.

http://www.maszol.ro/index.php/tarsadalom/50510-elutasitottak-magyarorszagon-a-mesterire-jelentkez-erdelyi-diakokathttp://itthon.transindex.ro/?cikk=25346

facebook:

0 Komment

Válasz küldése

Be kell jelentkeznie, a komment írásához.