A kisadózó vállalkozások tételes adójának szabályairól röviden

A következőkben összefoglaljuk a kisadózó vállalkozások tételes adójára (a továbbiakban: kata) vonatkozó alapvető rendelkezéseket – különös tekintettel a bejelentkezéssel, a kisadózó(k) bejelentésével és további adminisztrációs kötelezettségekkel, valamint a kisadózó vállalkozás közteher-fizetésével kapcsolatos előírásokra –, ezzel is igyekszünk rámutatni arra, hogy a kata szabályai szerinti adózás jelentős előnyökkel járhat más adózási módokhoz képest.

A kata alanya lehet:

a) az egyéni vállalkozó,
b) az egyéni cég,
c) a kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság,
d) a kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság.

 

Nem választhatja az adóalanyiságot az a vállalkozás, amelynek adószámát az adóhatóság a bejelentést megelőző két éven belül törölte, vagy ezen időszakban a vállalkozás adószáma jogerősen fel volt függesztve.
Nem jöhet létre továbbá az adóalanyiság abban az esetben sem, ha a vállalkozás az Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke, illetve a TEÁOR 2008 szerint 68.20 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése besorolású tevékenységből az adóalanyiság választásának évében bevételt szerzett.

 

A kata-alanyiság létrejöttének nem akadálya, ha a vállalkozás a 2015. évre a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadózást, vagy az egyszerűsített vállalkozói adó szerinti adóalanyiságot választott.A bejelentés szabályai A tevékenységét év közben kezdő vállalkozás az állami adóhatósághoz való bejelentkezéssel egyidejűleg teljesítheti a bejelentést. Ebben az esetben az adóalanyiság választásával kapcsolatos nyilatkozat adatai elektronikus úton – a járási, fővárosi kerületi hivatalok okmányirodai és a cégbírósági nyilvántartásba vételi kérelemmel egyidejűleg – az ún. egyablakos rendszeren keresztül érkeznek meg az állami adóhatósághoz.

 

A már tevékenységet folytató

a) egyéni vállalkozó
– a ’T101 nyomtatványon [közjegyző, ügyvéd, önálló bírósági végrehajtó, egyéni szabadalmi ügyvivő, szolgáltató állatorvos esetén], illetőleg
– a ’T101E nyomtatványon [az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő magánszemély esetén],

b) egyéni cég, közkereseti társaság, betéti társaság a ’T201T nyomtatványon jelentheti be az állami adóhatósághoz, hogy adókötelezettségeit a jövőben a kata szabályai szerint kívánja teljesíteni.

A ’T101 és a ’T101E nyomtatvány benyújtható papír alapon (postai úton vagy személyesen), két példányban az állami adóhatóság területileg illetékes alsó fokú adóztatási szervéhez, vagy
elektronikus úton egy példányban az ügyfélkapun keresztül. A ’T201T nyomtatvány kizárólag elektronikus úton nyújtható be az adóhatóság felé.

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) rendelkezései alapján.
A tevékenységét év közben kezdő vállalkozás által az állami adóhatósághoz való bejelentkezéssel egyidejűleg teljesített bejelentés esetén az adóalanyiság a vállalkozás nyilvántartásba vételének napjával vagy – ha az korábbi időpont – a létesítő okirat ellenjegyzésének napjával jön létre. A tevékenységet folytató vállalkozás kata-alanyisága pedig a választás bejelentését követő hónap első napjával jön létre.

 

A bejelentés megtételével egyidejűleg a kisadózó vállalkozásnak be kell jelentenie azon kisadózónak vagy kisadózóknak:
– a nevét,
– címét,
– adóazonosító jelét és
– társadalombiztosítási adóazonosító jelét, aki vagy akik bármilyen jogviszonyban – kivéve a munkaviszonyt – végzett tevékenység keretében részt vesz vagy vesznek a kisadózó vállalkozás tevékenységében. Az egyéni vállalkozó saját magát, mint magánszemélyt köteles bejelenteni kisadózóként.

A kisadózó vállalkozás köteles bejelenteni kisadózóként:
– a vezető tisztségviselői feladatokat nem munkaviszony keretében ellátó tag(oka)t,
– a kisadózó vállalkozással megbízási jogviszonyban álló tag(oka)t és
– a személyes közreműködésre köteles tagokat.

A kisadózó vállalkozás tevékenységében a betéti társaság, közkereseti társaság kisadózóként be nem jelentett tagja kizárólag munkaviszony keretében működhet közre. Az adóalanyiság akkor jöhet létre, ha a kisadózó vállalkozások tételes adóját választó kisadózó vállalkozás legalább egy kisadózót bejelent. A bejelentésben meg kell jelölni azt is, hogy a kisadózó főállású kisadózónak minősül-e vagy sem, mert ettől függ az, hogy milyen mértékű tételes adót kell fizetnie havonta. A tételes adó A kisadózó vállalkozás a főállású kisadózó után havonta 50 000 forint összegű tételes adót fizet, a nem főállású kisadózó után pedig havonta 25 000 forintot. A főállású kisadózó e jogállásának időtartama alatt biztosítottnak minősül, ezért a bejelentésben nyilatkozni kell arról is, hogy a biztosítása a kisadózókénti bejelentéssel jön-e létre. A biztosított főállású kisadózó a Tbj-ben2 és a foglalkoztatási törvényben3 meghatározott valamennyi ellátásra jogosultságot szerezhet, ezen ellátások számításának alapja havi 81 300 forint.

 

A Katv. lehetőséget ad arra is, hogy a kisadózó vállalkozás – akár a bejelentkezés során, akár a későbbiekben – arról nyilatkozzon, hogy a főállású kisadózó után magasabb összegű tételes adó megfizetését választja. Ilyen esetben a havi 75 000 forint összegű tételes adót a választásról szóló nyilatkozat megtételének hónapjától kell megfizetni.
A magasabb összegű tételes adó fizetése esetén az előbb említett ellátások számításának alapja havi 136 250 forint. Az adóhatósághoz benyújtott bejelentések adattartalma alapján az adóhatóság adatot szolgáltat az egészség- és nyugdíjbiztosítási szervek felé a főállású kisadózó biztosítotti jogállásának

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.)
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (Flt.)  időtartamáról és az ellátások alapjáról. Ebből következően a főállású kisadózó biztosítási jogviszonyával összefüggésben nem kell benyújtani a 15T1041 számú adatlapot. A bejelentés hatálya alatt megkezdett minden naptári hónapra a tételes adó egészét meg kell fizetni.

 

Ha a kisadózó vállalkozás több kisadózót jelent be, a tételes adót minden személy után külön-külön kell megfizetni.
A tételes adót havonta, a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell megfizetni a NAV Kisadózó vállalkozások tételes adója bevételi számla javára (számlaszám: 10032000-01076349).

A tételes adóról nem kell havonta bevallást benyújtani az adóhatósághoz.

A kisadózó vállalkozások tételes adóját jogszerűen választó kisadózó vállalkozás és a kisadózó(k) mentesül(nek) az adóalanyiság időszakában az adóalany gazdasági tevékenységével, az általa a bejelentett kisadózónak az adóalanyiság időszakában nyújtott tevékenységére tekintettel teljesített kifizetésekkel, más juttatásokkal és a bejelentett kisadózónak az adóalanytól a tevékenységére, tagsági jogviszonyára tekintettel megszerzett jövedelmével összefüggésben:
a) a vállalkozói személyi jövedelemadó és vállalkozói osztalékalap utáni adó vagy átalányban megállapított jövedelem utáni adó;
b) a társasági adó;
c) a személyi jövedelemadó, az egyéni járulékok és az egészségügyi hozzájárulás;
d) a szociális hozzájárulási adó és az egészségügyi hozzájárulás, valamint a szakképzési hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése alól.

A tételes adó megfizetésével a kisadózó vállalkozás azonban nem mentesül az általa foglalkoztatott személyek, illetve a kisadózónak nem minősülő személyek részére juttatott jövedelmek után teljesítendő adókötelezettségek alól. A 40 százalékos mértékű adó Ha a kisadózó vállalkozás által a naptári évben elért bevétel meghaladja a 6 millió forintot, akkor a bevételnek a 6 millió forintot meghaladó része után 40 százalékos mértékű adót kell fizetnie, feltéve, hogy a naptári év minden hónapjára meg kell fizetni a tételes adót.

Ha a kisadózó vállalkozásnak nem kell a naptári év minden hónapjára megfizetnie a tételes adót – például, ha év közben, július 1-jétől választja a kata-alanyiságot –, akkor bevételének a tételes adófizetési kötelezettséggel érintett hónapok és 500 000 forint szorzatát – a példabeli esetben 6 x 500 000, vagyis 3 millió forintot – meghaladó része után kell megfizetni a 40 százalékos mértékű adót.
A 40 százalékos mértékű adót évente, az adóévet követő év február 25. napjáig kell megfizetni az említett számlaszám javára. Nyilatkozat a bevételről, bevallás A kisadózó vállalkozásnak az adóévet követő év február 25. napjáig nyilatkozatot kell tennie az adóévben adóalanyként megszerzett bevételéről. A nyilatkozatot az állami adóhatóság által rendszeresített, papír alapon vagy elektronikus úton benyújtott ’KATA nyomtatványon kell továbbítani az adóhatósághoz. Ha a kisadózó vállalkozás 40 százalékos mértékű adó fizetésére is köteles, akkor a százalékos mértékű adóról bevallást kell benyújtania, az adóévet követő év február 25. napjáig. A bevallási kötelezettséget a ’KATA nyomtatvány benyújtásával kell teljesíteni.

 

Nyilvántartási szabályok
A kisadózó vállalkozásnak bevételi nyilvántartást kell vezetnie, amelynek legalább a következő adatokat kell tartalmaznia:
1. sorszám;
2. a bizonylat sorszáma;
3. a bevétel összege;
4. a bevétel megszerzésének időpontja.
Ezzel egyenértékű az is, ha a kisadózó vállalkozás az általa kiállított nyugtákat, számlákat teljes körűen megőrzi akkor, ha e dokumentumokból a bevétel megszerzésének időpontja hitelesen megállapítható.

A kisadózó vállalkozások tételes adójával kapcsolatos részletes tudnivalókat a 61. számú információs füzet tartalmazza. Az adónem bevezetése óta kialakított jogértelmezési és egyéb kérdésekről megjelentett tájékoztató anyagainkat szintén honlapunkon, az Adó/Kisadózó vállalkozások tételes adója menüpont alatt olvashatja el: http://nav.gov.hu/nav/ado/kata A tájékoztató anyagokon belül találhatja meg azt az összehasonlító példákat is tartalmazó összefoglalót, amely a kisadózó vállalkozások tételes adójával elérhető lehetséges adóelőnyöket foglalja össze, számításokat tartalmazó példákon keresztül.

 

(forrás: Nemzeti Adó- és Vámhivatal)

facebook:

0 Komment

Válasz küldése

Be kell jelentkeznie, a komment írásához.