Okosváros Budaörs

(Budaörs, 2015. június 10. – Budaörsi Infó) 2015. június 9-én 10 órakor tartották Budaörsön az első Okosváros konferenciát a Városi Ifjúsági Klubban. Hasonlóan az okostelefonok térnyeréséhez, egy „okosváros” maximális hatékonysággal biztosít minőségi szolgáltatásokat a lakóinak, minimális mennyiségű erőforrás felhasználásával, és mindehhez a lehető legjobban használja fel a rendelkezésre álló legújabb technológiát. Az okosváros koncepció fontos részét képezi az energiahatékonyság, a modern közlekedésszervezés, valamint az informatikai alapon nyugvó közszolgáltatások rendszere (oktatás, ügyintézés, turizmus, állampolgári kapcsolattartás).

Az Első Okosváros Budaörs Konferencia azzal a céllal jött létre, hogy a meghívott előadók (az önkormányzati, az egyetemi és az IT-szektor szakemberei) segítségével körbejárják, hogy mi is az az okosváros, milyen hazai és nemzetközi példákat ismerünk a gyakorlatban, milyen előnyei és kihívásai vannak a jövő technológiájának, és elterjedésük hogyan teszi kényelmesebbé, élhetőbbé és hatékonyabbá a városokat.

A rendezvényt Nagy Sándor András, a szervező budaörsi Fidesz elnöke nyitotta meg, aki azzal kezdte köszöntőjét, hogy a mi generációnk felelőssége az, hogy meghatározzuk, milyen irányban, és milyen elvek mentén haladunk tovább a fejlődésben. A célkitűzést illetően elmondta, hogy „a mai konferenciát azért szerveztük, hogy hozzájáruljunk ahhoz az erőfeszítéshez, mely városunk fejlődését és vezető szerepének megőrzését célozza. Budaörs közös ügyünk. Meggyőződésünk, hogy a városhoz méltó fejlődés, amely megtartóerőt jelent majd a következő generációk számára, az okosváros-technológiák bevezetésében rejlik. Az Első Okosváros Budaörs Konferencia legfőbb célja az okosváros fogalmának megismertetése, bemutatása a budaörsiek számára.”

Nagy Sándor András a Budaörsi Infónak elmondta, hogy bízik abban, hogy ez a konferencia egy sorozat első része lehet. Elmondása szerint az Okosváros projekt azért indult el, mert a Fidesz helyi szervezete felelősséget érez Budaörs jövője iránt.

„Minket az érdekel, hogy hogyan tudjuk megtartani azt a fejlődési pályát, amin elindultunk, hisz mi vagyunk a legek városa. 

Az Okosváros konferencia arra a kérdésre kívánt választ adni, hogy a jövő technológiájából hogyan tudunk mi is megvalósítani olyan dolgokat Budaörsön, amivel jobbá tehetjük a lakosok életét. Az volt a legfontosabb a mai előadásban, hogy nem a technológián van a hangsúly, hanem a lakosok életén, hogy hogyan lehet kényelmesebbé, gazdaságosabbá tenni a hétköznapjaikat.

Szeretnénk tovább folytatni a párbeszédet a városon belül. Először is tájékoztatni kell a lakosokat, hogy mit jelent az okosváros technológia, és hogyan fordíthatjuk ezt a mi javunkra.

Aztán el kell kezdeni gondolkodni, hogy milyen stratégiát tudunk kiépíteni. Számunkra nagyon fontos egy jövőkép felvázolása Budaörs számára, és ennek lehet az egyik első alappillére, úgy gondolom, az okosváros technológia.”

Mikor lesz a következő Okosváros konferencia?

„Én bízom benne, hogy negyedévente tudunk ilyen konferenciát tartani. Létrehoztuk az Okosváros konferencia facebook-oldalt is, ahonnan folyamatosan tájékozódhatnak majd az újdonságokról az érdeklődők.”

Ön szerint miért fontos, hogy elterjedjen az Okosváros technológia?

„Én az Illyés Gyula Gimnáziumba jártam, és nagyon hálás vagyok ennek a városnak, hisz sokat köszönhettem neki. Az Illyés Gimnáziumban mi azt tanultuk, hogy mindenkinek felelőssége  van a jövő formálásában. Én úgy gondolom a nemzetközi tapasztalataim alapján, hogy az Okosváros technológia egy olyan pluszt adhat a városnak, ami segítheti az emberek életét, és a város fejlődését.”

Tázló József, a Cisco Systems Magyarország alapítója és jelenlegi műszaki igazgatója arról beszélt, hogy az okosváros alapját az intelligens alkalmazkodás képezi. Azaz a környezetből érkező ingerek, adatok és információk a hálózaton keresztül az adatközpontba érkeznek, ahol megtörténik a feldolgozás, kiértékelés és vizualizálás, amely eredményeként elindul a visszacsatolás és a beavatkozás. A környezeti ingerek számos helyről érkezhetnek: például egy kórházból, iskolából, vagy akár a sportpályáról is.

„Az okosváros-projekt központi célja, hogy csökkentsük a környezeti terhelést, s ezzel párhuzamosan növeljük az életminőséget, közbiztonságot, foglalkoztatottságot, versenyképességet és hatékonyságot” – emelte ki Tázló József.

Továbbá felhívta a figyelmet arra is, hogy egy okosvárosnak felhasználóbarátnak kell lennie, azaz fontos, hogy a lakosok minél egyszerűbben részt vegyenek a környezeti ingerek központ felé továbbításában, azaz egy kattintással jelezhessék az illetékesek felé, hogyha kiégett egy lámpa az utcán. Végül bemutatta a leggyakrabban használt okosváros-alkalmazásokat, amelyek segítik a parkolást, optimalizálják a közlekedést és a közvilágosítást, valamint növelik a közbiztonságot. Zárásként kitekintést nyújtott a távolabbi fejlesztésekről (pl. napenergiával működő útjelzések az aszfaltban).

Zala Mihály információbiztonsági szakértő előadásában kiemelte, hogy az „okos” infrastruktúrában számos veszély rejlik – leállhat a műholdas kommunikáció, az olajkitermelés és az épületek légkondicionáló rendszere; megszűnhet az épületek áramellátása; meghibásodhat a vasúti jelzőrendszer; vízszennyezés történhet; problémák merülhetnek fel a lakossági energiaellátásban, mobiltelefon-hálózatokban és gázellátásban; illetve megbénulhat az üzleti kommunikáció. Azonban a veszélyek és problémák ellenére az okosvárosok jelentősen csökkentik a környezeti és gazdasági terhelést, mivel a szolgáltatások optimalizációjával csökken a megtett távolság, teljes költség és széndioxid-kibocsátás. Az egészségügyben elérhető lesz az elektronikus időpont-egyeztetés, rendelés és kezelés, az állandó távfelügyelet, a távorvoslás, illetve a sport és wellness adatok egységes rendszerben történő kezelése.

A Nemzeti Biztonsági Felügyelet (kibervédelem) volt vezetője felhívta a figyelmet a fejlesztésre érdemes „smart city” funkciókra is, mint a jelenléti ív, közterületi bejelentések, riasztások, helyi szavazások, közösségi alkalmazások, értesítések, fórumok, e-szolgáltatások, ételrendelés, menetrend, forgalomfigyelés és navigáció. Végül hangsúlyozta, hogy „olyan Budaörsöt szeretnék, ahol minden fontos adatot megkapok; biztonságosan és hatékonyan közlekedhetek; egészséges és szép környezet vesz körbe; költséghatékony és fenntartható szolgáltatásokat vehetek igénybe egy aktív közösség részeseként.”

Porga Gyula, Veszprém polgármestere elmondta, hogy bár Veszprém előkelő helyet foglal el a magyar városok körében az „IBM Smart City” összehasonlító felmérése alapján, amely a városüzemeltetést, a közjóléti szolgáltatásokat, a vállalkozási és kommunikációs környezetet, a közlekedést, valamint az energia- és vízgazdálkodást vizsgálta, a legjobb gyakorlatot képviselő városokhoz képest (Stockholm, Koppenhága és Helsinki) a magyar városok jelentős elmaradást mutatnak.

A polgármester beszámolt a „Pannon-Tudás-Park” projektről is, amelynek „Smart City” részprojektje négy alappillére épül. „A valós idejű közösségi közlekedés érdekében korszerű, az egész várost behálózó információs tájékoztatási rendszert szeretnénk kiépíteni. Terveink szerint a közterületi parkolási rendszer és a városkártya-szolgáltatás a „start-stop” elvű on-line díjfizetésen alapul, amely tarifarendszere rugalmasan módosítható. Ezen kívül fontosnak tartjuk a partnerközpontú közszolgáltatások fejlesztését, többek között közös pénzügyi rendszer létrehozásával, az ügyiratok digitális kezelésével, vagy a központi Vezetői Információs Rendszer működtetésével. A fentieken túl „Smart Net”-et szeretnénk biztosítani a lakosságnak egységes helyi hálózattal, várostérképpel, útvonaltervezéssel, vásárlási akciókról nyújtott rendszeres tájékoztatással, illetőleg a városi látványosságok bemutatásával.”

Dr. Bertók Botond, a Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Karának dékánhelyettese röviden felvázolta, hogy „az egyetem elkötelezett a minőség és a fenntartható fejlődés terén, s alapvető filozófiája, hogy mind a hallgatókkal, mind a kutatási és innovációs partnerekkel hosszú távú együttműködésre törekedjen, s közös célokat érjen el. Meghatározó partnereink között található az IBM, a General Electric, a MOL, valamint a Cisco.”

Dr. Bertók Botond több javaslatot tett az önkormányzatok működésének optimalizálására, főként az ügyvitel és az erőforrás-kiosztás terén, s beszámolt az elektronikus információbiztonsági ellenőr működéséről, amely rendkívül hasznos az állami és önkormányzati szektorban. Hangsúlyozta az okosváros-koncepció közlekedésszervezésben (újságkihordás, szemétszállítás) és energiagazdálkodásban (igényfüggő dinamikus világítás) betöltött jelentős szerepét, s bemutatott egy rendkívül korszerű turisztikai programnavigátort, ahol személyre szabottan lehet válogatni az érdeklődésnek megfelelő ajánlatok és csomagok közül.

Az előadások után kerekasztal-beszélgetésre került sor, ahol szabadon lehetett kérdezni az előadóktól. Majd a résztvevők átsétáltak a szemközti Régészeti Múzeumba, ahol Dr. Mester Edit régész vezetésével meg lehetett tekinteni Budaörs korábbi időkből ránk maradt tárgyi emlékeit, így néhány órán belül találkozott a múlt, jelen és jövő. Végül a múzeum kertjében hidegtálak és frissítő italok kíséretében folytatták a gondolatébresztő beszélgetést az Első Okosváros Budaörs Konferencia előadói és hallgatói.

Mester Edit a Budaörsi Infónak elmondta, hogy Budaörs területe immár 7000 éve lakott.

„Úgy gondolom, hogy a múlt tisztelete és a jövő építése nagyon jól megfér egymás mellett, hisz ha jobban megismerjük a múltunkat, az segít nekünk abban, hogy a jövőnket okosan, és jól tudjuk fejleszteni. Szerintem nagyon fontos, hogy mindenki megismerje az Okosváros technológiát.”

(Budaörsi Infó)

facebook:

0 Komment