Szent Lászlóról nevezte el a Nagyvárad központjában levő Körös-hidat a város önkormányzata

Szent Lászlóról, Nagyvárad alapítójáról nevezte el keddi ülésén a város központjában levő Körös-hidat a nagyváradi önkormányzati testület.

    A polgármesteri hivatal MTI-hez eljuttatott közleménye szerint az önkormányzati testület a város területén levő hat Körös-híd mindegyikének nevet adott. A város hídjai között lesz még Dáciáról, Decebal dák vezérről, Ovid Densusianu 19. századi nyelvész-néprajzkutatóról, I. Károlyról, Románia első királyáról, és Constantin Prezan első világháborús marsallról elnevezett híd is.

    Ilie Bolojan polgármester az önkormányzati testület ülésén a korábbi hiányosságok pótlásának nevezte a hidak névadását. Hozzátette, olyan személyiségekről nevezték el a város hídjait, akiknek fontos szerepük volt a város történetében.

    A központi híd Szent Lászlóról való elnevezésével az önkormányzat arra a magyar igényre próbált kompromisszumos választ adni, hogy álljon Szent László-szobor a város főterén. Egy civil csoportosulás egy hete 8000 nagyváradi polgár aláírásával kérvényezte a városalapító szobrának a felállítását a város felújítás alatt lévő főterére.

    A városi önkormányzat annak ellenére döntött a Szent László-hídnévről, hogy azt a névadásokat elbíráló prefektusi bizottság korábban negatívan véleményezte. A bizottság nem fűzött magyarázatot a véleményéhez, de az egyik tagja az erdon.ro portálnak azzal magyarázta a döntést, hogy nem lenne logikus, hogy a román nemzet egységét jelképező két teret egy magyar királyról elnevezett híd kössön össze. A híd ugyanis a ma Ferdinánd király nevét viselő (egykori Bémer) teret és az Egyesülés (egykori Szent László) teret köti össze.

Népszavazást tartanak vasárnap Nagyvárad és Váradszentmárton egyesüléséről

Népszavazást tartanak vasárnap a romániai Nagyvárad és a várossal szomszédos Váradszentmárton (Sanmartin) község egyesüléséről.

    A nagyváradi magyarság attól tart, hogy a települések egyesülésével a magyarság aránya veszélyesen lecsökken. Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Bihar megyei szervezete hétfőn távolmaradásra buzdította a magyarokat. Csomortányi István, a szervezet elnöke egy nagyváradi sajtótájékoztatón arra hivatkozott, hogy a népszavazás csak akkor lesz érvényes, ha mindkét településen a választók legalább 30 százaléka leadja a szavazatát.

    A pártelnök szerint a támogató szavazatok győzelme azt eredményezné, hogy a létrejövő közigazgatási egységen belül a magyarság részaránya 24,5 százalékról 22 százalékra esne vissza. „Az elmúlt 25 év demográfiai adatait tekintve valószínű, hogy a 2021-es népszámlálásig az arány 20 százalék alá csökken. Ez azért is aggasztó, mert több kisebbségi jog ehhez az arányhoz köthető” – idézte Csomortányi Istvánt a párt közleménye.

    Szabó Ödön, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke az MTI kérdésére csak annyit mondott, hogy a szövetség képviselői a népszavazás kiírásáról döntő nagyváradi önkormányzati ülésen a referendum ellen érveltek és szavaztak.

    A 2011-es népszámlálás adatai szerint a 183 ezres Nagyváradon közel 45 ezer magyar él. A Nagyváradtól délre fekvő, a várossal csaknem összeépült Váradszentmárton községhez a községközpont mellett Váradcsehi (Cihei), Hájó (Haieu), Rontó (Rontau), Betfia, Kardó (Cordau) falvak, valamint Félixfürdő (Baile Felix) és Püspökfürdő (Baile 1 Mai) tartoznak. A mintegy 8800 lakost számláló községben csupán 337-en vallották magukat magyarnak a 2011-es népszámláláson.

facebook:

0 Komment