Húsvét – Bogárdi Szabó István: Krisztus föltámadása nem mítosz

Krisztus föltámadása nem mítosz, hanem a keresztyének életét alapjaiban meghatározó tény, ezért mondják el minden évben húsvétkor és minden vasárnap – mondta Bogárdi Szabó István, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke húsvéti üzenetében az MTI-nek.

A püspök kiemelte: sem az ünnep, sem a nagy tény nem üresedik ki attól, hogy minden évben megülik, minden vasárnap elmondják.

Az emberek viszonya az ünnephez azonban megváltozhat, talán azért, mert olykor még a keresztyének is “divatosan” elhiszik, hogy a feltámadás csak mítosz, tanköltemény, példázat. Ha azonban minden alkalommal megállunk a csoda előtt, és rácsodálkozunk páratlanságára, akkor soha nem üresedik ki.

Lehet azt mondani, hogy mi keresztyének kitaláltunk egy mítoszt, de ha ez csak egy mese, akkor miért vált ki olyan nagy haragot, ellenségeskedést, iszonyatot, helyenként, koronként az emberekből.

A 20., 21. század keresztényüldözései egyes adatok szerint messze felülmúlják az első évszázadok keresztyénüldözéseit. Ezt mi, keresztyének egyrészt nem értjük, hiszen Krisztus soha senki ellen nem uszított, soha semmiféle lázadást nem szított, kardot sem vett a kezébe. Ezért mindig megrendülünk és csodálkozunk, amikor keresztyén embereket pusztán a hitükért üldöznek, gyilkolnak meg – hangsúlyozta.

Másrészt viszont nincs ebben semmi csodálni való – tette hozzá -, hiszen a feltámadás valóságát valló keresztyének életén, bizonyságtételén, vagyis éppen a húsvéton keresztül, Isten beleavatkozik a világ menetébe. Ettől pedig az Istentől elidegenedett, vele ellenséges ember ideges lesz.

Bogárdi Szabó István hozzátette: imádkoznak a napjainkban üldözött keresztyénekért, együtt vannak velük, és kérik Istent, hogy ha nem szükséges, ne próbálja őket erejükön felül. Ugyanakkor tanulnak is helytállásukból.

A református püspök beszélt arról is, hogy a húsvéttal új teremtés kezdődik. Isten ugyanis úgy teremtette az embert, hogy előbb meggyúrta agyagból és sárból, majd ezután lelket lehelt belé. A húsvét utáni teremtés azonban éppen fordítva, a lélekkel kezdődik: a feltámadt Jézus, amikor megjelenik tanítványai körében, rájuk lehel, és így szól hozzájuk: vegyétek a Szentlelket. Az új, Krisztus által megváltott ember teremtése tehát a lélekkel kezdődik, ezt követi majd a test a halálban és a feltámadásban.

Erdő Péter: Isten mindenkit hazavár

Krisztus kereszthalála és föltámadása megmutatta, hogy a teremtő és megváltó Isten nem feledkezik meg az emberiségről, és minden tragédia, minden emberi és történelmi bukás után is hazavár mindenkit, és örök boldogságot készít – mondta Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek húsvét üzenetéről az MTI-nek.

Húsvét öröme nem futó jó hangulat, hanem annak a biztos tudása, hogy az ember alapvetően a helyén van a világban, hogy az életének célja, értelme van, és van valaki, aki szeretettel kíséri az egész emberiség sorsát – hangsúlyozta a bíboros.

Megrendítően támasztják ezt alá napjainkban a közel-keleti keresztények tanúságtételei – mondta Erdő Péter, felidézve, hogy Egyiptomban a mártírok családtagjai imádkoztak szeretteik gyilkosaiért. Sőt, mi több, azt mondták, hogy szeretettel várják őket, ha emberi szót akarnának váltani velük. Aki képes kimondani ezt, miután ilyen szörnyű körülmények között elveszítette a szeretteit, az nagyon mélyen megértett valamit Krisztus szeretetéből – vélekedett.

A bíboros rámutatott: a nagypénteki liturgiában elhangzik, hogy Krisztus engedelmes volt az Atya iránt mindhalálig, mégpedig a kereszthalálig. Istennek engedelmeskedni azt jelenti, hogy az ember fölismeri emberlétének helyét a világban, fölismeri a teremtő Isten jóságát és akaratát a saját és a többi ember életében, az egész világban és a természet adottságaiban is. Hozzátette: amikor az ember tisztelettel elfogadja ezt, és nem pillanatnyi előnyei érdekében, önzőn, mások kárára vagy a következményekre nem gondolva cselekszik, akkor engedelmes.

Természetes képességeinkkel a teremtett világból is felismerhetők az emberi élet legalapvetőbb követelményei. Amikor pedig Isten maga szól az emberhez, akkor még könnyebb engedelmeskedni – mondta.

“Tisztán csengő szó” a legfőbb parancsolat: Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és minden erődből, és szeresd embertársadat, mint saját magadat – fogalmazott Erdő Péter, hozzátéve, hogy ennek a parancsnak engedelmeskedett, ezt példázta Jézus egész életével és kereszthalálával.

Este már Jézus feltámadást ünneplik a katolikus templomokban

Nagyszombaton Krisztus kereszthaláláról elmélkednek a keresztények, az esti vigília-szertartással a katolikus templomokban pedig már kezdetét a húsvét, a kereszténység legnagyobb, Jézus feltámadását hirdető ünnepe.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tájékoztatása szerint a budapesti Szent István-bazilikában Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek vezetésével este hat órakor kezdődik a húsvéti vigília-szertartás, amelynek végén körmenetet tartanak.

A vigília szertartása négy, jól elkülönülő részből áll: a fény liturgiájából, az igeliturgiából, a vízszentelésből és az áldozati liturgiából. A jelenlegi liturgikus rend, a IV. századra vezethető vissza.

A szertartás a tűzszenteléssel kezdődik, majd a pap meggyújtja a húsvéti gyertyát, amelynek fénye a feltámadt Jézus Krisztust jelzi, aki új reményt ad az embernek.

A húsvéti igeliturgia végigvezeti a híveket az üdvösségtörténet nagy állomásain, majd felhangzik a Glória, Isten dicsőítése, és “visszatérnek a harangok”, felszólítva a hívőket Krisztus győzelmének ünneplésére. A szentleckét követően az ünnepélyes alleluja Isten népének ujjongó örömét fejezi ki. Az evangélium Jézus feltámadásának története, amelynek felolvasása után szentbeszéd hangzik el – olvasható a közleményben.

Ezután a keresztkútnál vizet szentel a pap. Ha vannak keresztelendők, ekkor részesülnek a beavató szentségekben, ha felnőttek, a keresztelés mellett a bérmálásban és az elsőáldozásban is, ahogy az már az ősegyházban is gyakorlat volt. Az egész hívő közösség is megújítja keresztségi fogadalmait: hitet tesz Isten mellett és ellene mond a sátán kísértésének. A vigília ünnepét az Eucharisztia ünnepélyes bemutatása koronázza meg – írták.

A szentmise után a hívek körmenetet tartanak, hogy az egész világ számára elvigyék az örömhírt: Krisztus Feltámadt – olvasható a közleményben.

facebook:

0 Komment