Erdő Péter: Isten az áldás és a béke istene

Bármennyi háború, igazságtalanság vagy keserűség van is a világban, Isten az áldás és a béke istene – mondta Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek az ökumenikus imahét zárónapján tartott negyedik keresztény-zsidó imaórán vasárnap Budapesten, a Terézvárosi Avilai Nagy Szent Teréz-templomban.

A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) rendezvényén a bíboros hangsúlyozta: Isten nem akarta, nem akarhatta a kultúrák világméretű konfliktusát. Nem akarja, nem akarhatja az igazságtalanságot, az elnyomást és azt, hogy a gyűlölet tüze borítsa be a világot. De a béke és alkotás művében “Isten bennünket, embereket hív, hogy munkatársai legyünk” – mondta.

Erdő Péter rámutatott: ha a saját életünkben találunk okot a hálaadásra – márpedig mindannyian találunk -, akkor azt is meg kell kérdeznünk magunktól, hogyan őrizhetjük meg, hogyan építhetjük tovább saját képességeinket is, latba vetve ezt az isteni ajándékot.

Az embereknek nemcsak Istent, de egymást is tisztelniük kell – figyelmeztetett a bíboros –, hiszen Isten a saját képére alkotott minden embert, és az “ő gondviselése kísérte az emberiség útját, kiteljesedését a kultúrában, a tudományban és a művészetekben”.

Kardos Péter főrabbi arról beszélt, hogy bár a kereszt és a csillag ellentétei egymásnak, II. János Pál pápa óta testvéreinek hívhatja a keresztényeket, hiszen maga a pápa nevezte a zsidókat “idősebb testvérnek”.

A főrabbi felidézte: tavaly volt hetven éve, hogy sok zsidó ember “a csillagot keresztre cserélte abban reménykedve, hogy így megmenekülhet”. Voltak, akiknek sikerült – tette hozzá. Kitért arra: hetven éve, amikor a főváros pesti oldala már felszabadult, Budán nyilas pribékek kezdtek esztelen öldöklésbe. Ugyanakkor beszélt azokról is, akik a vészkorszak idején sokat tettek a zsidóságért, említve boldog Apor Vilmost, Angelo Rotta pápai nunciust, boldog Salkaházi Sára és Slachta Margit szociális testvéreket.

Kardos Péter kiemelte: nagyon sok ártatlan embernek kellett meghalnia, míg a zsidók és a keresztények végre “elindultak egymás templomába”.  Végül a főrabbi azért imádkozott, hogy közösen legyenek “az út, az igazság és az élet”.

A szertartáson részt vett Gáncs Péter a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke, Tarr Zoltán, a Magyarországi Református Egyház zsinati tanácsosa, Kalota József, a Konstantinápolyi Patriarchátus érseki vikáriusa, Papp János, a Magyarországi Baptista Egyház elnöke, Hecker Frigyes nyugalmazott metodista superintendens, Tokics Imre, a Hetednapi Adventista Egyház lelkésze, Pataky Albert, a Magyar Pünkösdi Egyház elnöke, Fischl Vilmos, a MEÖT főtitkára és Szécsi József, a Keresztény-Zsidó Társaság főtitkára.

A zsidó-keresztény imaóra mottójául a szervezők Ferenc pápa üzenetét választották: “Minden keresztényben lakik egy zsidó. Senki sem lehet keresztény, ha nem ismeri el zsidó gyökereit”.

Az ez évi imahét anyagát a brazil ökumenikus csoport készítette, a végső szöveget az Egyházak Világtanácsa Hit- és Egyházszervezet Bizottsága és a Keresztény Egységet Előmozdító Pápai Tanács által felállított nemzetközi bizottság tagjai hozták létre.

Az idei ökumenikus imahét bibliai mottója János evangéliumából, a szamariai asszony történetéből vett idézet, “Jézus így szólt hozzá: Adj innom!”.

Az ökumenikus imahetet 1908 óta rendezik meg, azon először csak az anglikán és a katolikus egyház tagjai vettek részt, és kizárólag az egyesült államokbeli Graymoorban tartották meg. Ma már szerte a világon és Magyarország szinte minden településén ökumenikus közösségben tartanak istentiszteleteket, és imádkoznak a Krisztusban hívők egységéért az imahét idején a különböző felekezetű gyülekezetek.

facebook:

0 Komment