Charlie Hebdo – Élettársa szerint Charb “tudta, hogy meg fog halni”

Senki nem védte meg igazán a Charlie Hebdo szatirikus hetilap munkatársait, akiket a közösségi oldalakon “minden rosszal megvádoltak” – állította csütörtök este Jeannette Bougrab ifjúsági ügyekkel foglalkozó korábbi francia államtitkár, aki a párizsi vérengzés áldozatául esett Stéphane Charbonnier (Charb) igazgató-főszerkesztő élettársa volt.

Nicolas Sarkozy volt államfő kormányának egykori tagja könnyeivel küszködve beszélt arról a BFM hírtelevízióban, hogy “a szeretett embert, a szerelmét, saját részét” veszítette el.

A közvélemény előtt korábban nem volt ismeretes, hogy a baloldali újságíró és a jobboldali politikus együtt éltek.

“Minden rosszal megvádolták őket a közösségi oldalakon, a Twitteren és soha senki nem védte meg igazán őket” – fogalmazott Jeannette Bougrab. “Meg lehetett volna az életüket menteni, nem tették meg, hatalmas veszteség történt” – tette hozzá. A volt államtitkár szerint a Charlie Hebdo megölt munkatársai “kivételes emberek voltak”.

Jeannette Bougrab elsősorban azokat tartja felelősnek, akik iszlámellenséggel vádolták a szatirikus lapot. “Úgy gondolom, hogy övék a felelősség … Állandóan azt mondták, hogy a lap megbélyegzi az iszlámot. És most ki a halott? Egy imám sem halt meg. Azok haltak meg, akik a szabadságért küzdöttek” – hívta fel a figyelmet.

“Charb veszélyben érezte magát. (Rendőri) védelem alatt állt” – emlékeztetett a politikus. Elmondta, hogy élettársa “kész volt meghalni az elveiért”.

“Megszüntették a Charlie Hebdo székháza előtti állandó védelmet. Elfelejtettük Merah esetét, elfelejtettük, hogy egy francia ölt meg ártatlanokat Belgiumban, talán most majd végre megértjük, hogy mi történt, azt, hogy háborút hirdettek ellenünk” – mondta az arab származású volt államtitkár.

“(Charb) állva halt meg, kivégezték, mert védte a szekularizációt, a voltaire-i eszmét, a köztársasági ideál gyümölcsét, amelyet egy kissé elfelejtettünk” – hangsúlyozta Bougrab.

Arra is emlékeztetett, “teljesen más politikai oldalon állt”, mint élettársa. “Egy hőssel éltem együtt, akit csodáltam. Nagyon vidám ember volt. De veszélyben érezte magát. Tudta, hogy meg fog halni. Megpróbáltunk normálisan élni, de nehéz volt” – mesélte a politikus.

“Csak büszkék lehetünk rá, a Pantheonban a helye, az összes karikaturistának a Pantheonban a helye … A szabadság eszméjéért harcoltak, amelyet elfelejtettünk megvédeni. Azért haltak meg, hogy mi szabadok maradhassunk Franciaországban” – mondta sírva a volt államtitkár.

A támadás 12 halálos áldozata közül öten a lap vezető karikaturistái voltak.

Laurent Léger újságíró nem érti, hogyan élte túl a támadást

Maga sem érti, hogyan élte túl a vérengzést – mondta Laurent Léger, a Charlie Hebdo francia szatirikus lap egyik újságírója, aki jelen volt azon a szerkesztőségi értekezleten, amelynek legtöbb résztvevőjét hidegvérrel kivégezte szerdán két fegyveres.

Az újságíró egy asztal alá bújt el.

“Először azt hittük, petárdák robbannak. Aztán lépéseket hallottunk. Még mindig azt kérdezem magamról, hogyan úsztam meg” – mondta az újságíró csütörtök este a France Info hírrádiónak adott interjúban.

Azt is elmondta, hogy eleinte senki nem értette, mi történik. Miután a szerkesztőségben az újságírók mindig viccelődtek egymással, tényleg azt hitték a szerkesztőségi ülés tagjai, hogy a többiek a folyosón petárdáznak. “Egy pillanatig villanást láttam. Akkor megértettem, hogy ez nem vicc”.

“Kinyílt az ajtó. Egy pacák Allah Akbárt kiáltva berontott. A GIGN (csendőrségi különalakulat) vagy a RAID (a rendőrség elitalakulatának) tagjaira hasonlított, álarc volt rajta és teljesen feketében volt. Mindkét kezével egy fegyvert szorongatott” – emlékezett vissza a túlélő. Elmondta, hogy a francia sajtóértesülésekkel ellentétben a merénylők nem név szerint keresték az áldozataikat, és nem is szólították meg őket.

“Tény, hogy kiejtették Charb (a főszerkesztő) nevét. Aztán azonnal lövések dördültek. Lőporszag. Néhány pillanat alatt mindenki a földön volt. Folyamatosan lőttek, össze-vissza” – tette hozzá a szemtanú.

Arra a kérdésre, hogyan tudott megmenekülni, Léger elmondta: “Szerencsére, be tudtam bújni egy asztal alá, egy sarokban. Hátul. Még mindig nem értem, hogyan sikerült. Nem vettek észre. A kollegáim sorra haltak meg. Ott maradtam összegörnyedve. Láttam a többieket a földön, hallottam a detonációk hangját, és aztán hirtelen csend lett. Hosszú csend”.

Laurent Léger aztán lépéseket hallott és megértette, hogy a támadó visszajött, de nem járta körbe a termet. Miután kiment a folyosóra, néhány szót váltott valakivel. “Ekkor tudatosult bennem, hogy ketten vannak” – tette hozzá Léger.

Az újságíró szerint a támadás után teljes volt a zűrzavar. “Azt hittem, hogy körbejárják a szerkesztőséget, hogy megkeressék a túlélőket. Aztán felálltam, volt még néhány túlélő. És akkor minden olyan irreális volt. Jött az elképedés. A sebesültekhez rohantunk. Megértettük, mi történt. Mindez Párizs közepén, egy újságnál” – mondta Laurent Léger.

facebook:

0 Komment