Változások a köznevelésben 2015-től

Egyértelművé válik a közösségi szolgálat elvégzésének végső határideje, kötelező lesz az etikai kódex elkészítése a pedagógusoknak, bővül az Oktatási Hivatal feladatköre – többek között ezt tartalmazza a köznevelési törvény január 1-én életbe lépő módosítása.

A köznevelési államtitkárság tájékoztatása szerint lényeges pontja a megváltozott köznevelési törvénynek a pedagógiai szakmai szolgáltatások és egyes más, jelenleg kormányhivatali feladat- és hatáskörök Oktatási Hivatalhoz történő telepítése. Az állami köznevelés feladatellátás körében az Oktatási Hivatalt jelölték ki a pedagógiai-szakmai szolgáltatások ellátására. 2015. január 1-től az Oktatási Hivatal látja el a pedagógusok minősítő vizsgájának, minősítési eljárásának szervezését, országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés szervezését, szaktanácsadói névjegyzék vezetését.

A módosítás szerint igazítottak a köznevelési intézmények vezetőinél a kötelező óraszám meghatározására vonatkozó szabályokon, a gyakorlat alapján. A korábbi szabályok szerint problémát okozott, ha az adott tantárgy tanítására jogosító szakképzettséggel rendelkező igazgatók vagy más vezetők nemzeti köznevelési törvényben rögzített heti óraszáma alacsonyabb, mint az adott iskolatípusban az igazgató által tanított szaktantárgy heti kötelező óraszáma. Az új rendelkezés az iskolákban alkalmazott kötelező kerettantervek heti óraszámát is beépíti a szabályozásba, meghatározva azt, hogy a nemzeti köznevelési törvény mellékletében nevesített, heti minimálisan tanítható órák száma növelhető az adott iskolatípus kötelező kerettantervében, illetve annak alapján az iskola helyi tantervében meghatározott tantárgyi óraszám mértékéig.

Több olyan kérdést is rendez emellett a módosult törvény, amelyek a foglalkoztatás előmozdítását, a szakképzettségek pontosabb lehatárolását segítik. Ide tartozik az óvoda-, iskolapszichológus képesítési követelményeinek módosítása, a szigorú képesítési előírások alól átmeneti felmentés adása a megfelelő szakirány megszerzéséig a jobb foglalkoztathatóság érdekében. Kitér továbbá a jogszabály egyes vezetők kötelező óraszámának csökkentésére, illetve az egyházi intézményekben a hittan, az egyház által az állami iskolában szervezett hit- és erkölcstan oktatásban közreműködők végzettségi és szakképzettségi feltételeinek bővítésére.

A módosítás egyértelművé és pontossá teszi a közösségi szolgálat elvégzésének véghatáridejét, amely egységesen a középiskola elvégzését közvetlenül követő vizsgaidőszak vége (és nem az érettségi bizonyítvány kiadásához kötődik).

Érdemi változás az etikai kódex elkészítésének és alkalmazásának kötelezővé tétele. A Nemzeti Pedagógus Kar létrejöttével lehetőség nyílt a pedagógushivatás presztízsének emelésére, növelésére, a szakmai vélemények befogadására, a pedagógus hivatás szakmai, etikai normái fejlődésének elősegítésére – írták, hozzátéve: ez utóbbinak a megjelenési formája az etikai kódex. A Nemzeti Pedagógus Kar által elkészítendő etikai kódex alapelveit kiterjesztik a magánfenntartású intézményekben foglalkoztatott pedagógusokra is, ezzel is elősegítve, hogy minden pedagógusnak követhető és világos erkölcsi, etikai értékmérő legyen.

A törvény részévé vált az iskolai lemorzsolódás megelőzését támogató intézményi jelző- és pedagógiai támogatórendszer. Ezen lemorzsolódást csökkentő intézkedéshez kapcsolódik a tankötelezettség megszűnésére vonatkozó szabályozás módosítása is, ami a jelenlegi hatályos 16. életév betöltésének napja helyett a tanév végéig határozza meg a tankötelezettséget.

A köznevelési intézmények által ellátható feladatok körének bővítése, a többcélú intézményekre vonatkozó szabályozás kiegészítése is indokolt volt a tárca szerint. Így a módosítás alapján a gyógytestnevelés, a konduktív pedagógiai ellátás és a kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók ellátása – mint pedagógiai szakszolgálati feladat – nem csak a pedagógiai szakszolgálati intézményben, hanem a nevelési, oktatási intézményben is ellátható feladat a jövőben; ezzel rugalmasabbá válik a szervezés, és még közelebb kerül majd a tanulókhoz.

Változnak a közétkeztetés szabályai 2015-től

Január 1-jén lép hatályba a közétkeztetésről szóló rendelet, amely részletesen szabályozza a többi között az iskolai menzákon, kórházakban adandó ételek elkészítését és tápanyagtartalmát.

Az emberi erőforrások minisztere által jegyzett, tavaly májusban megjelent jogszabály eredetileg 2014 szeptemberétől lépett volna életbe, de ezt januárra halasztották, mert több jelzés érkezett a közétkeztetés résztvevőitől, hogy szerződéseik, alapanyag-beszerzéseik miatt nem elegendő a felkészülési idő.

A rendelet értelmében tilos egyebek mellett a szénsavas vagy cukrozott üdítő, valamint a magas zsírtartalmú húskészítmény felhasználása. Rögzítették azt is, hogy a közétkeztetésben nem tehetnek az asztalra só- és cukortartót, és előírták, hogy fokozatosan csökkenteni kell a napi bevitt só mennyiségét.

A jogszabály rögzíti az étrendtervezés szabályait, például, hogy az egymást követő kétszer tíz élelmezési nap főétkezéseiben egy ételsor csak egy alkalommal fordulhat elő. Állati eredetű fehérjeforrást minden főétkezésnek, bölcsődei étkeztetés esetén az egyik kisétkezésnek is tartalmaznia kell.

A felhasználási előírások, korlátozások és tilalmak szerint az italként kínált tejhez nem adható cukor, és a tea is csak meghatározott mértékben tartalmazhat hozzáadott cukrot. A szükséges folyadék az étkezések között ivóvíz, illetve ásványvíz lehet.

A rendelet értelmében tejföl és tejszín kizárólag ételkészítéshez használható fel, bölcsődei étkeztetésben pedig nem adhatnak bő zsiradékban sült ételt.

A közétkeztetésben nem lehet felhasználni sótartalmú ételport, leveskockát, ételízesítő krémeket, pasztákat “állományjavításon vagy ételízesítésen kívüli célra”.

Nem adható továbbá 30 százaléknál magasabb zsírtartalmú, a 15 évesnél fiatalabbak számára 23 százaléknál magasabb zsírtartalmú húskészítmény. Az 1-3 éves és a 4-6 éves korcsoportok számára készített ételekhez sertés- és baromfizsírt sem lehet felhasználni.

A rendelet előírja azt is, hogy a közétkeztetőnek az étlapon fel kell tüntetnie minden étkezés energia-, zsír-, telített zsírsav-, fehérje-, szénhidrát-, cukor-, illetve sótartalmát, valamint az élelmiszerek jelöléséről szóló miniszteri rendeletben meghatározott allergén összetevőket.

Részletesen rögzíti továbbá a diétás étkeztetés szabályait, az ételek elkészítésének személyi feltételeit, valamint a közétkeztetési rendelet hatósági ellenőrzését is.

Az átmeneti rendelkezések között szerepel, hogy a közétkeztetésben a napi bevitt sómennyiséget 2020-ig az előző évi mennyiséghez képest – a különböző célértékek eléréséig – legalább 10 százalékkal kell csökkenteni.

A közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírásokról szóló miniszteri rendelet hatálya valamennyi közétkeztetési szolgáltatást nyújtó szervre, szervezetre, gazdasági társaságra, természetes személyre továbbá a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti nevelési-oktatási, a szociális alapszolgáltatásokat és szakosított ellátásokat, illetve a gyermekjóléti alapellátást és a gyermekvédelmi szakellátást biztosító, valamint a fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményekre is kiterjed.

facebook:

0 Komment