AIDS elleni világnap – Nőtt az AIDS okozta halálozások száma

Tavalyhoz és tavalyelőtthöz képest is nőtt az idén az AIDS okozta halálozások száma Magyarországon – közölte az Országos Epidemiológiai Központ hétfőn, az AIDS elleni küzdelem világnapján az MTI-vel.

A központ által közölt adatok szerint 2014 első három negyedévében többen, tizenegyen haltak meg az AIDS következtében, mint 2013-ban (heten), illetve 2012-ben (kilencen) az egész évben. Utoljára 2011-ben volt hasonlóan magas ez a szám, akkor tizenketten haltak meg AIDS-ben.

A regisztrált HIV-fertőzöttek száma szeptember végén 209 volt, a bejelentett AIDS-betegek száma pedig 36. Mind a HIV-fertőzöttek (77 százalék), mind az AIDS-betegek (80 százalék), mind pedig az AIDS-ben elhunytak (91 százalék) túlnyomó többsége férfi volt, a korábbi évekhez hasonlóan. A HIV-fertőzöttek 57 százaléka homo- vagy biszexuális kapcsolatban, 10 százaléka heteroszexuális kapcsolatban, 0,4 százaléka pedig intravénás kábítószer-használóként fertőződött meg a központ adatai szerint.

Az epidemológiai központ közleményében felidézték: az AIDS világnapjának központi témája 2012 és 2015 között az a célkitűzés, hogy ne forduljon elő új HIV-fertőzés, legyen vége a megkülönböztetésnek, senki ne haljon meg AIDS-ben. Mindezek érdekében az ENSZ nemzetközi szervezete, a UNAIDS idén szeptemberben elindította 90-90-90 nevű programját. A kezdeményezés célja, hogy 2020-ra a HIV-pozitív emberek 90 százaléka tudjon fertőzöttségéről, 90 százalékuk kapjon antiretrovirális kezelést (azaz retrovírus elleni kezelést; a retrovírus beépül a megtámadott sejt genetikai állományába, és így szaporodik), és a kezeltek 90 százalékában a vírus a kimutathatóság szintje alatt legyen. Így 2030-ra elérhető, hogy az évente újonnan regisztrált felnőtt fertőzöttek száma ne haladja meg 200 ezret – hangsúlyozták.

Azt írták: az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai régiójában tavaly mintegy 136 ezer új HIV-fertőzöttet jelentettek, ebből az Európai Unió területén 29 ezer esetet regisztráltak. Nyugat- és Közép-Európában a legtöbb újonnan bejelentett eset a férfiakkal szexuális kapcsolatba kerülő férfiak rizikócsoportjába tartozik, de a heteroszexuálisan fertőződöttek száma mindkét régióban megközelíti az előbbi csoportba tartozók számát. Kelet-Európában a heteroszexuálisan fertőződöttek száma kétszerese azokénak, akik valószínűsíthetően intravénás szerhasználat révén váltak HIV-fertőzötté – közölték.

Az EU területéről gyűjtött epidemiológiai adatok szerint a fertőzés átadásának módja az esetek 42 százalékában homoszexuális, 32 százalékában pedig heteroszexuális kapcsolat. Intravénás szerhasználat révén a fertőzöttek csupán öt százaléka fertőződött HIV-vel. Tavaly az EU-tagállamokban több mint 4300 AIDS megbetegedést diagnosztizáltak, és hozzávetőlegesen ezren haltak meg a tünetegyüttes következtében – olvasható a közleményben.

A Civil AIDS Fórum szerint nem történt lényegi változás a prevenció területén

A Civil AIDS Fórum szerint a HIV-AIDS-prevenció területén nem történt lényeges változás Magyarországon, azok a negatív tendenciák, amelyek négy-öt éve elkezdődtek, folytatódtak.

Mocsonaki László, a szervezet elnöke hétfői budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta: gyakorlatilag nincs prevenciós munka Magyarországon, a létező kezdeményezések “csak egy napra szólnak”, a statisztikák szerint ez év első felében többen haltak meg AIDS-ben, mint tavaly.

Úgy véli, negatív üzenet az is, hogy a nemzeti AIDS-munkacsoport tavaly decemberi megalakulása óta nem történt érdemi munka, azon az ülésen megtárgyalták ugyan a grémium munkatervét, de azt már nem bocsátották társadalmi vitára és el sem fogadták. Magyarországnak nincs egy a területhez kapcsolódó szakmapolitikai programja – jelentette ki Mocsonaki László.

A szervezet elnöke szerint a magyar egészségügyi ellátórendszerben dolgozók sem kellően tájékozottak HIV-AIDS-ügyben, gyakran utolsó stádiumú betegek kerülnek be az ellátásba. Hozzátette, ezen a területen nem történtek hatékony lépések, hogy ezek a szakemberek felkészültek, tájékozottak legyenek, és képesek legyenek időben felismerni a betegséget és a tüneteket.

Mocsonaki László szerint visszaüt az, hogy nincs átfogó HIV-prevenciós stratégia, hiszen a tavaly erre a célra kiosztott 15 millió forint nem elég a hatékony megelőzési tevékenységre, ez a terület a perifériára szorult.

A fórum elnöke szerint a HIV-AIDS-prevencióval foglalkozó civil szervezeteknek rá kellene bírniuk a kormányzatot, hogy hatékony szakmapolitikai programja legyen Magyarországnak, és hogy erőforrásokat biztosítson erre a területre, mert gyakorlatilag most “a semmittevés és a hallgatás jellemzi” a prevenciót. Hatékony HIV-AIDS-stratégiára lenne szükség, amelynek a szakemberek és a civilek összefogásán kell alapulnia – tette hozzá.

Pozitívumként említette, hogy már vidéken is van lehetőség kezelésre ambuláns ellátás keretében: Miskolcon, Debrecenben és Pécsett várják a szűrésre jelentkezőket.

Földi Ágnes, a Civil AIDS Fórum munkatársa ismertette azt a pályázatot, amely a megelőzésben nyújt segítséget.

Ismertetése szerint a norvég civil támogatási alaptól nyertek el 67 555 eurót (20 millió 700 ezer forintot) arra, hogy öt nagyvárosban prevenciós tevékenységet végezzenek, elsősorban az intravénás droghasználók, a “szexmunkások” és a meleg közösségek tagjai körében.

Földi Ágnes elmondta, a Civilek a megbélyegzés ellen elnevezésű, 18 hónapig tartó program az idén szeptemberben indult, célja, hogy a HIV és AIDS területén tapasztalható krízisállapotot felszámolják, és a legnehezebben elérhető célcsoportokat bevonva hatékonyabban, az igényekre jobban reflektáló szolgáltatásokat biztosítsanak. Hosszú távú célja pedig az, hogy az állami szolgáltatások elérhetők, adekvátak, rugalmasak legyenek, és a legkiszolgáltatottabb rétegek igényeit vegyék figyelembe.

facebook:

0 Komment