BUDAÖRSI PROGRAMAJÁNLÓ – KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG NAPJAI 2014

(Budaörs – 2014. szeptember 18.) Idén hét helyszínen, színes programkínálattal rendezik meg Budaörsön 2014. szeptember 20-21-én a Kulturális Örökség Napjait.

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG NAPJAI

European Heritage Days

BUDAÖRSI PROGRAMOK

budaorsi_programok_kulturalis_orokseg2014

2014.09.20., szombat – 10:00 – 16:00 és 2014.09.21., vasárnap – 10:00 – 16:00

1. VÁROSI RÉGÉSZETI KIÁLLÍTÁS

Budaörs, Károly király u. 2.,

A Budaörs területén évtizedek óta folyó régészeti feltárások és helytörténeti kutatások gazdag eredményei lehetővé tették, hogy településünk több ezer éves történetét önálló kiállításon mutassuk be. “Az Élő Múzeum” nevet viselő komplex múzeumpedagógiai foglalkozásainkon keresztül igyekszünk felkelteni a fiatalok és a családok érdeklődését a különböző korok és kultúrák iránt.

 

2014. szeptember 20.

2. HEIMATMUSEUM

Budaörs, Budapesti út 45.

Ingyenes nyitva tartás ideje: 10:00 – 18:00

A látogatók Dr. Luntz Ottokárné vezetésével ismerkedhetnek meg a város történelmével, népi kultúrájával. A múzeumnak otthont adó épület 1888-ban épült, hagyományos, három osztatú házként, amelyhez közvetlenül kapcsolódott a kamra, a présház és a pincelejárat. A helytörténeti gyűjteménynek 1987 óta ad helyet.

16:00 óra

A múzeum előtt a Lyra Dalkör élő harmonikaszóval kísért műsorával várja a kedves érdeklődőket. Közreműködik a Wunderkäfer Tánccsoport.

16:00 óra

3. KŐHEGYI PINCE-TÚRA

Találkozó: Budaörs, Kálvária tér (Kálvária u. – Mátra u. találkozásánál), a program időtartama: kb. 2 óra.

Részvételi szándékot a husznegyven@gmail.com e-mail címen, vagy a 30/9811-421 telefonszámon jelezze. A sétát vezeti: Dobos Botond Zsolt DLA-okl. építészmérnök, Húsznegyven Fiatal Budaörsi Építészek Műhelye Egyesület, helyi értékvédelmi támogatás: Mártonffy István, Budaörs Főépítésze.

 

2014. szeptember 21.

14 óra

4. Budaörsi Latinovits Színház

Budaörs, Szabadság út 26.

Kulisszák mögött

A Színház 1998-ban alakult, mai nevét 2013 szeptemberében kapta. A KÖN és a Magyar Dráma Napja alkalmából szakmai vezetéssel várja az érdeklődőket.

15 óra

5. Adler Étterem, volt présház

Kuriózumok

Budaörs, Budapesti út 15.

A KÖN és a Magyar Dráma Napja alkalmából a Budaörsi Latinovits Színház ismeretlen, talán már örökre eltűnt szerzők műveit ásta elő könyvtárak, színházi titkárságok polcainak legmélyéről, hogy újra próbára bocsássa őket. Megrettennek-e barokk kísértetektől, rokokó vámpíroktól? Összeszorul-e az öklük a reformkori lázadók csatakiáltásaitól? Kisimultak-e már az értetlenkedő ráncok a homlokukról a XX. század fél-, és másfélnótásainak agyviharaitól? A részletes műsorterv meglepetés. Közreműködik: Páder Petra és Ilyés Róbert.

 

15 óra

6. BERCSÉNYI KASTÉLY, A KÉSŐBBI POSTA

Budaörs, Templom tér 12.

Az épület építéstörténeti bemutatása, előadással egybekötött épületvezetés. Előadók: Gömöry Judit és Csomortány Levente művészettörténészek, Dr. Krähling János BME Építészettörténeti és Műemléki Tanszék vezetője. Az épülettel kapcsolatos önkormányzati fejlesztési elképzelések bemutatása. Előadó: Mártonffy István Budaörs Főépítésze. Részvételi szándékot, kérjük előzetesen jelezni. Szervező: Junghausz Timea, Telefon:36/23 880 419, e-mail: junghausz.timea@budaors.hu.

17 óra

A Bercsényi kastély egykor és ma

A valamikor szép, hatszobás és külön kápolnával is rendelkező, gróf Bercsényi Zsuzsanna által építtetett kastély az idők folyamán – szükségből – a község, majd az abból kialakult város közfeladatait volt kénytelen ellátni. Ez a mindkét fél számára kényszerű együttlét azt eredményezte, hogy mára a kastély épülete igen kevéssé emlékeztet egykori pompás önmagára. A volt kastély és a hozzá épített gazdasági épület sokáig leányiskolaként majd Postahivatalként, végül – a felismerhetetlenségig átalakítva -, a Posta Területi Oktatási Központjaként működött. Az épületet bemutatja: Filipszky István helytörténész. A programot zenés-irodalmi összeállítás egészíti ki a postáról, közreműködik Nemes Szabina és Ruszina Szabolcs, kísér: Kecskeméti Gábor.

18 óra

7. Zichy Major

Bűnök és erények

Budaörs, Clementis utca 22.

A major az 1720-ban épült Bercsényi-Zichy kastély gazdasági központjaként épült, a kastélytól nem messze, déli irányban, a 18. század első felében. Ez a mai Clementis utca része. Helyet kaptak benne az uradalom számára dolgozó szakemberek, a kádár, a bognár és a többiek, ezen kívül az uradalomban megtermelt mezőgazdasági termékek tárolására is szolgált. Épülettömbje már a 18. század közepén keletkezett térképeken jól kivehető. Napjainkban egy részében lakások találhatóak, másik részében a Budaörsi Művészek Egyesületének központja működik. A Zichy major Pincegalériájában rendszeresen rendeznek kiállításokat.

Épületvezetés indul: 18 órakor, Török Czene István alpolgármester vezetésével.

Ezt követően a HATOK Művészeti Csoport és St. Martin kiállításának megnyitójára kerül sor. A HATOK: Gaszner Ildikó, Gerlóczy Gábor, Molnár-Göb Zoltán, Páczelt Andrea, Somogyi Ferenc, Vladár Csaba, Vladár Krisztina.

A kiállítást megnyitja: Wittinghoff Tamás polgármester.

A kiállítás október 20-ig megtekinthető.

 

budaors_helyszinek_terkep_kulturalis_orokseg_2014

 

 

 

A Kulturális Örökség Napjai kezdetei

 

1984-ben Franciaországban Történelmi Műemlékek Nyílt Napja (mely Historic Monuments Open Day néven vált ismertté) címmel egyedülálló kezdeményezés indult útjára, azzal a céllal, hogy azok a kiemelkedő, várhatóan széles érdeklődésre számot tartó műemléképületek, amelyek általában zárva vannak a nagyközönség előtt, egy hétvégén nyissák meg kapuikat, és ingyen, lehetőleg szakszerű vezetéssel fogadják a kíváncsi látogatókat. A kezdeményezés rendkívüli sikerén felbuzdulva az Épített Örökségért Felelős Európai Miniszterek Második Európai Konferenciáján – melyet a spanyolországi Granadában tartottak 1985. október 3-án – Jack Lang, akkori francia kulturális miniszter kezdeményezte, hogy az Európa Tanács karolja fel a rendezvényt és segítse, hogy nemzetközi méretűvé válhasson. Néhány európai ország, mint Hollandia, Belgium, Luxemburg, Málta, Svédország, valamint az Egyesült Királyság hamarosan csatlakozott a kezdeményezéshez és megrendezte a “Nyitott Kapuk Napját”.

 

A granadai ülés után az Európa Tanács lépéseket tett a mozgalom beindítására. A különböző kezdeményezéseket összefogta, ezáltal is erősítve a köztük lévő kohéziót és a mozgalom nemzetközi jellegét. 1991-ben az Európai Unió támogatásával hivatalosan is intézményesítette és útjára indította saját rendezvénysorozatát Európai Örökség Napok (European Heritage Days) címmel, s egyben felszólította az Európai kulturális egyezmény tagállamait, hogy csatlakozzanak, és szervezzék meg hazájukban is minden évben az Európai Örökség Napokat. Az esemény megszervezésének és gyakorlati végrehajtásának felelősségét egy nemzetközi koordinációs irodára bízta. Ezt a központi szervezési feladatot 1991-től 1994-ig a hollandiai székhelyű Stichting Open Monumentendag végezte, majd 1994-ben átvette a belga King Baudouin Foundation. 2001-től a portugál Centro Nacional de Cultura végzi a koordinációs teendőket.

Mivel a rendezvényt összeurópai viszonylatban indították útjára – amit az azóta is érvényben lévő szlogen szintén megerősít: “Európa, közös örökségünk” – az Európai Örökség Napok jelentősége évről-évre növekedett mind a résztvevő országok, mind az ingyenesen látogatható helyszínek, mind a látogatók számát tekintve. Mára e rendezvényt a Baltikumtól a Balkánig, Izlandtól az Ibériai-félszigetig 48 országban ünneplik minden szeptemberben, túllépve az Európai Unió határait is.

 

Az esemény megvalósítását minden országban nemzeti koordinátorok fogják össze, akiknek a munkáját rendszerint helyi szervezők, aktivisták, civil szervezetek képviselői segítik. Ezek a támogatók a műemlékvédelem, a helytörténet, az építészet, a közművelődés és az idegenforgalom területét képviselik. A nemzeti koordinátorok minden évben találkoznak az Európa Tanács székhelyén, Strasbourgban, hogy elmondják szervezési tapasztalataikat, javaslataikat, ezzel is segítve egymást a minél sikeresebb lebonyolítás érdekében.

A rendezvény hagyományosan minden év szeptemberének elején nemzetközi megnyitó ünnepséggel kezdődik, mely az esemény összeurópai jellegének és európai szellemiségének hangsúlyozása érdekében a csatlakozott országok, az Európa Tanács, valamint az Európai Unió képviselőinek részvételével zajlik. A megnyitónak minden évben más ország ad otthont (pl. 2003-ban az írországi Dublin, 2004-ben pedig a spanyolországi Barcelona). Az esemény rangjához méltó módon az Európa Tanács, a fogadó ország és helyszín magas rangú tisztségviselőkkel képviselteti magát az ünnepségen. Az összeurópai megnyitó után az egyes országok – így Magyarország is – saját megnyitó ünnepségeket szerveznek, melyekkel minden, a rendezvényhez csatlakozó országban kezdetét veszi az Európai Örökség Napok hétvégéje.

 

A Kulturális Örökség Napjainak célja

Az 1984-ben megfogalmazott gondolat – hozzáférhetővé, ingyenesen megtekinthetővé tenni emlékhelyeket, műemlékeket a nyilvánosság számára – az évek során alapjaiban nem változott. Az Európa Tanács által indított Európai Örökség Napok rendezvénysorozat során a kapuk megnyitása már nem cél, hanem eszköz az alábbi célok érdekében:

  • megismertetni, közelebb vinni az európai polgárokat kulturális örökségükhöz,
  • felhívni a figyelmüket az örökség folyamatos megőrzésére, védelmére (különös tekintettel a veszélyeztetett emlékekre),
  • lehetővé tenni számukra, hogy jobban megismerjék és megértsék egymást a nyelvi és kulturális különbözőségek ellenére,
  • más közösségek kulturális értékeinek, műemlékeinek megismertetése, felfedezése,
  • tudatosságnövelő tevékenység (sikere növeli azoknak a magán- és közintézményeknek az elismertségét, presztízsét, amelyek az örökség védelmével és bemutatásával foglalkoznak),
  • a látogatók megismertetése különböző kulturális intézmények tevékenységével,
  • a kulturális értelemben vett másság elfogadása,
  • sokkal nyitottabb viselkedés előmozdítása és így hatékonyabb ellenállás a szélsőségekkel (nácizmus, idegengyűlölet, intolerancia) szemben,
  • a lakóhelyhez, országhoz való kötődés, az azonosságtudat erősítése, kulcsszerep az identitás-keresésben és a kollektív tudat erősítésében.

Az a cél tehát, hogy a rendezvény egyfajta mozgósító akció legyen, mely a polgárokban erősíti a kulturális örökség megóvásának igényét. Egy kicsit leegyszerűsítve azt is mondhatjuk, hogy csak azt tudjuk igazán szeretni, aminek az értékeit jól ismerjük, s amit jól ismerünk és szeretünk, arról gondoskodunk is.

Az Európai Örökség Napok fontos szerepet játszik az európai identitástudat kialakításában, nemcsak kulturális, hanem szociális, politikai és gazdasági értelemben is. Köszönhetően legalább részben a közös örökség felfedezésének, Európát egyfajta gyűjtőhelynek lehet nevezni, amelyet a kölcsönös megbecsülés, megértés és a másság elfogadása jellemez.

 

A Kulturális Örökség Napjai Magyarországon

1999-ben a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma megbízta a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Társadalmi Kapcsolatok Igazgatóságát (akkori nevén Országos Műemlékvédelmi Hivatal Nemzetközi és Társadalmi Kapcsolatok Főosztályát), hogy szervezze meg a rendezvényt. Ezt a koordináló munkát 2013-tól a Belügyminisztérium megbízásából a Lechner Lajos Tudásközpont vette át. Hangsúlyozandó tehát, hogy a nemzeti koordinátorok, mint ahogy nevükben is szerepel, csak koordinálják az eseményt, az igazán nagy feladat az objektumok tulajdonosaira, működtetőire, kezelőire hárul, mivel ők vállalják, hogy a nagyközönség számára hozzáférhetővé tegyék értékes, szép épületeiket, gyűjteményeiket.

 

Jóllehet az alapelvek között csupán ajánlásként szerepel minden évben egy-egy központi téma előtérbe helyezése, hazánk 1999 óta kiemelten él ezzel a figyelemfelkeltő lehetőséggel. Célja ezzel, hogy a nyilvánosság érdeklődését a kultúra, művelődés, építészet különböző szegmenseire irányítsa és a társadalom eltérő érdeklődésű rétegeit minél nagyobb létszámban mozgósítsa. A szervezők minden évben körültekintő módon, megfontoltan igyekeznek kiválasztani a központi témát oly módon, hogy az kapcsolódjék valamilyen országos évfordulóhoz, ünnephez.

Évek során alakult ki az a gyakorlat is, – a központi téma szellemiségéhez igazodva – hogy lehetőleg egyik évben a főváros, másikban egy vidéki település legyen az országos megnyitó ünnepség helyszíne.

 

(Budaörsi Infó, forrás: budaors.hu)

facebook:

0 Komment

Válasz küldése

Be kell jelentkeznie, a komment írásához.