Vatikáni felhívás a muzulmán vallási vezetőkhöz az iraki dzsihadisták elítélésére

A muzulmán vallási és politikai vezetők fellépését sürgette a vatikáni Vallásközi Párbeszéd Pápai Tanácsa az iraki Iszlám Állam fegyveresei által a vallási és etnikai kisebbségekkel szemben elkövetett bűncselekmények elítélése és leállítása érdekében.

A Vatikán honlapján franciául közölt keddi felhívás mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy az egész világ döbbenettel fogadta az iraki “kalifátus” újjászületését. A muzulmán vallási és politikai intézmények többségének ezzel szembeni tiltakozása azonban nem akadályozta meg, hogy az Iszlám Állam dzsihadistái “kimondhatatlan bűncselekményeket” kövessenek el.

A Jean-Louis Tauran bíboros által vezetett Vallásközi Párbeszéd Pápai Tanácsa részletesen felsorolta, milyen bűncselekményekről van szó, többek között megemlítve a vallási okokból elkövetett gyilkosságot, a keresztre feszítést, lefejezést, valamint a holttestek felakasztását, a más vallásra kényszerrel történő térítést, a keresztény, muzulmán és más vallású kultikus épületek elfoglalását és megsemmisítését, a nők elrablását.

“Senki sem igazolhat hasonló barbárságot és még inkább nem teheti ezt egy vallás. Az emberiség és a Teremtő Isten súlyos megsértéséről van szó …” – fogalmazott a Vallásközi Párbeszéd Pápai Tanácsa.

A dokumentum arra emlékeztetett, hogy Irakban keresztények és muzulmánok évszázadokon át – “jóban, rosszban” – egymás mellett éltek és “büszkék az általuk épített együttélés kultúrájára és civilizációjára”.

A vatikáni állásfoglalás szerint “a keresztények, jazidik és az Irakban létszámukat tekintve kisebbségben levő többi vallási és etnikai közösség drámai helyzetével szemben egyértelmű és bátor állásfoglalásra van szükség a vallási vezetők, főleg a muzulmánok, a vallásközi párbeszédben elkötelezett személyek és minden jó szándékú ember részéről. Mindannyiuknak egyhangúan el kell ítélni, kétértelműség nélkül, ezeket a bűncselekményeket, s hogy mindezt a vallásra való hivatkozással igazolják”.

A vatikáni tanács szorgalmazta, hogy a muzulmán vallási vezetők gyakoroljanak befolyást a kormányzatokra a bűncselekmények leállítására, az elkövetők megbüntetésére, a jogállam helyreállítására, Irakban az elüldözöttek hazatérésének biztosításával. A dokumentum megjegyezte, ugyanezek a vallási vezetők nem felejthetik el hangsúlyozni, hogy “a terrorizmus támogatása, finanszírozása és fegyverzése erkölcsileg elítélendő”.

A Vatikán kedden azt is közölte, hogy a korábbi hírekkel ellentétben Fernando Filoni bíboros, Ferenc pápa személyes iraki küldötte biztonsági okokból mégsem indult el még Irakba. Indulását a következő órákban tervezik és az első állomása nem Bagdad, hanem a jordániai főváros, Ammán lesz.

A Caritas ezzel egy időben bejelentette, hogy Irakban három központját bezárta. A katolikus humanitárius-jótékonysági szervezet jelenleg csak az iraki kurd területen levő Erbíl és Duhok városában működik még.

Németország katonai eszközökkel támogatja az iraki hadsereget

Németország katonai eszközökkel támogatja a dzsihadista Iszlám Állam (IÁ) ellen harcoló iraki hadsereget, de egyelőre tartja magát ahhoz az elvhez, hogy nem szállít fegyvereket konfliktus sújtotta övezetbe.

A német védelmi miniszter, Ursula von der Leyen kedden Berlinben egy váratlanul összehívott sajtótájékoztatón bejelentette, hogy a kormány megvizsgálja, miként lehet a lehető leggyorsabban támogatást nyújtani az iraki hadseregnek. Várhatóan páncélozott járműveket, aknakereső berendezéseket, sisakokat, golyóálló mellényeket és egyéb felszerelést küldenek.

Az ügyben napokon belül döntenek – mondta a miniszter, hangsúlyozva, hogy élet kioltására alkalmas eszközöket, “halálos fegyvereket” nem küldenek, mert továbbra is érvényes az az “alapelv”, hogy Németország nem szállít fegyvert és lőszert háborús övezetbe.

Ugyanakkor “amennyiben egy népirtás megakadályozásáról van szó, intenzív vitát kell folytatni bizonyos ügyekről” – mondta a védelmi miniszter, utalva arra, hogy szakíthatnak ezzel a gyakorlattal.

Erre utalt Frank-Walter Steinmeier külügyminiszter is a Frankfurter Allgemeine Zeitung című lapban szerdán megjelenő interjújában, amelyben – az újság honlapján kedden közölt részlet szerint – kiemelte, hogy Németország “természetes módon” nyújt humanitárius segítséget a védelemre szorulóknak, “de meg kell vizsgálni, hogy tudunk-e és kell-e ennél többet tennünk”.

“A drámai helyzet miatt szerintem el kell menni a jogi és politikai lehetőségek felső határáig” –  mondta Steinmeier, hozzátéve, hogy az IÁ feltartóztatása német érdek is.

A külügyminiszter és a védelmi miniszter egyaránt kiemelte, hogy Németország az európai uniós partnerekkel egyeztetve, az EU közös erőfeszítései részeként kíván részt vállalni az iraki válság kezelésében.

Hasonlóan nyilatkozott Sigmar Gabriel alkancellár, gazdasági miniszter is, aki a németországi jazidi közösség vezetőjével folytatott keddi berlini megbeszélése után azt mondta, hogy Irakban “egy népirtás előkészületei zajlanak”, és az IÁ célja a jazidi közösség és kultúra “eltüntetése a föld színéről”. Ezért Németország az uniós együttműködés keretében nyújtandó segítség “minden lehetséges formájáról” hajlandó tárgyalni, beleértve a fegyverszállításokat is.

Az Egyesült Államok múlt péntek óta légitámadásokat intéz az IÁ ellen az észak-iraki kurd autonóm terület székhelye, Erbíl közelében és nevük elhallgatását kérő amerikai tisztségviselők közlése szerint megkezdte az iraki kurd erők közvetlen felfegyverzését. Az EU-ban Franciaország, Olaszország és Nagy-Britannia is sürgeti az IÁ ellen harcoló erők – az iraki hadsereg és a kurdok –  támogatását fegyverszállítmányokkal.

facebook:

0 Komment