Martini bíborosnak kétségei voltak II. János Pál szentté avatásáról

XXIII. János és II. János Pál pápa április 27-i szentté avatása közeledtével egyre újabb részletek kerülnek napvilágra a két néhai egyházfőről az olasz sajtóban és a róluk megjelenő könyvekben is.

 

Carlo Maria Martini egykori milánói érseket, bíborost is tanúként idézték a Vatikánba II. János Pál kanonizációs eljárásán, amelynek során a lengyel pápát 2011. május elsején boldoggá avatták, több mint két hét múlva pedig a szentek sorába emelik.

A 2012-ben elhunyt Martini érsek akkori kijelentéseit a Corriere della Sera olasz napilap szerdai száma idézte. Karol Wojtyla “Isten szolgája volt, rendkívüli ember, költő, filozófus és a tettek embere, de ettől még nem szükséges szentté avatni” – hangoztatta véleményét Carlo Maria Martini.

Tanúvallomásában az olasz bíboros felsorolta II. János Pál “erősségeit”: az egyház hűséges szolgája volt, számtalan tevékenysége közepette is képes volt a mély meditációra, igazi énje a tömegekkel és a fiatalokkal való találkozásokon mutatkozott meg, az 1981-ben elszenvedett merénylet után bátran folytatta hivatását és betegségében is kitartó volt. Ezzel kapcsolatban Martini érsek hozzátette, a lengyel pápa egészségi állapotának fokozatos romlása “ok lett volna arra, hogy II. János Pál előbb visszalépjen hivatalából”.

A bíboros negatívan értékelte, hogy II. János Pál főleg élete utolsó időszakában “nem szerencsésen” választotta ki munkatársait, túlzottan támogatta a mozgalmakat, háttérbe szorítva a helyi egyházakat, utazásai során pedig magát helyezte központba.

II. János Pál 1978 és 2005 között volt pápa. Kanonizációs eljárása során 114 tanút hallgattak meg, közöttük 35 bíborost, valamint 20 püspököt és érseket. A tanúk felszólalásait Andrea Riccardi olasz történész, a Szent Egyed közösség elnöke gyűjtötte össze a Wojtyla pápa szentsége című könyvben. Riccardi – aki maga is tanú volt – többek között Godfried Danneels belga bíborost idézte, aki szerint II. János Pál kanonizációja túl gyorsan haladt, pedig “a szentségnek nincsen szüksége előző sávra”.

II. János Pál azonnali szentté avatását a hívők már a lengyel pápa temetésén sürgették. Halála után kilenc évvel szentté avatják, miközben ugyanerre XXIII. Jánosnak (aki 1958-1963 között volt pápa) ötven évet kellett várnia.

II. János Pál szentsége abban rejlik, hogy “rendkívülivé tette az élet teljesen normális eseményeit” – hangoztatta Piero Marini érsek, II. János Pál egykori szertartásmestere, aki szerdán mutatta be a II. János Pál – az ember, a pápa, a szent című könyvét.

“Elég volt abból, hogy XXIII. Jánost mindenki a jó pápának hívja” – hangoztatta Loris Capovilla, az egykori egyházfő személyi titkára. A 98 éves Capovilla bíboros az olasz sajtónak elmondta, hogy XXIII. Jánost először a Róma külvárosában 1963 márciusában tett látogatása során nevezték el így a pápára váró munkások.

“A sajtó azonban jó pápának keresztelve el őt banálissá tette a jelentőségét. A jóság minden keresztény számára kötelező erény és senki sem vigasztalhatja magát azzal, hogy ha a pápa jó, a többiek bármit csinálhatnak” – mondta Capovilla bíboros.

facebook:

0 Komment

Válasz küldése

Be kell jelentkeznie, a komment írásához.