Lapszemle – Román, szlovák és más európai lapok a Krím Oroszországhoz csatlakozásáról

A szerdai román lapok főleg a “második román állam”, a Moldovai Köztársaság szemszögéből elemzik a Krím orosz annektálását, mivel a Moldovából gyakorlatilag már kivált Dnyeszter menti szakadár köztársaság is bejelentette kedden, hogy Oroszországhoz akar csatlakozni.

 

A jobboldali Romania Libera “Putyin elcsatolta a Krímet – a Dnyeszter mente következik?” című írásában Slobodan Milosevic volt szerb államfőhöz hasonlította Vlagyimir Putyin orosz elnököt és azt mérlegeli, vajon hol fog megállni az immár feltartóztathatatlan orosz terjeszkedés, amelyhez a Fekete-tenger körüli “tűzgyűrű” (Abházia, Dél-Oszétia, Dnyeszter mente) már megteremtette az előfeltételeket. A lap szerint az a tény, hogy a Dnyeszter menti szakadár köztársaság nem határos Oroszországgal, egyáltalán nem akadálya a terület annektálásának, sőt,  Kalinyingrád után újabb hídfőállást jelenthet Moszkvának az Európai Unió közvetlen közelében.

A bukaresti szociáldemokrata kormányhoz közel álló Jurnalul National A cár beszéde című kommentárjának a szerzője rámutat, hogy Oroszország egyetlen hónap alatt falta fel a Krím félszigetet és úgy véli, hogy a  kijevi Függetlenség terén egy hónapja kirobbant erőszak is valójában már ezt készítette elő.

A jobboldali államfőhöz közel álló Evenimetul Zilei hasábjain Moise Guran, az egyik legnépszerűbb román gazdasági elemző azt fejtegeti, hogy az Egyesült Államoknak dollármilliárdos haszna származik a Krím orosz annektálásából, és ehhez nem is kell tennie semmit, sőt “éppen azért, mert nem tesz semmit”. Az elemző szerint ez a visszafogott reakció arra készteti Lengyelországot, hogy eleve a minden másnál drágább F35-ös harci repülőgépet szerezze be, és – az Északi-sarkvidéken keresztül – Oroszország és az Egyesült Államok közt fekvő Kanada is F35-ösöket akar most már.

A gazdasági elemző szerint Romániában még nincs szó ilyesmiről, de arra lehet számítani, hogy az orosz energetikai függőségtől való menekülés közepette nagyon felértékelődnek az amerikai olajvállalatok alternatívái, köztük a Chevron romániai palagáz-programja.

Éppen olyan naivitás lenne azt várni, hogy Putyin beéri Krímmel, mint amilyen naiv volt az az elképzelés, hogy Hitler megáll Ausztriánál – írta szerdai kommentárjában a Hospodárské Noviny (HN) szlovák gazdasági-közéleti napilap. A pozsonyi lap “Putyin Anschlussa” című írásában rámutat: bár Putyint nem lehet Hitlerhez hasonlítani, a krími és az egykori osztrák népszavazás körülményei hasonlóak és vélhetően eredményük akkor is hasonló lett volna, ha idegen hadseregek jelenléte nélkül rendezték volna meg. A HN kommentátora, Árpád Soltész kiemelte: az Anschluss idején Európa reakciója hasonló volt mint most a krími népszavazáskor, vagyis elégedetlenségének adott hangot, de nem tett semmit. Megjegyezte: az Európai Unió és az Egyesült Államok szankcióinak körülbelül olyan erejük van, mintha “Merkel, Hollande és Obama megegyeztek volna abban, hogy a Facebookon kidobják Putyint a barátaik listájából”.
http://finweb.hnonline.sk/komentare-a-analyzy-123/hlas-ludu-ktoremu-k-rozhodnutiu-pomohli-tanky-609604

Krím Oroszországhoz csatolásának, mint az várható volt, precedens értéke van, ezt mutatja az is, hogy a népszavazás után “felébredtek” a volt szovjet köztársaságok területén lévő “szeparatista enklávék” – állapítja meg a Sme szlovák liberális napilap. Megjegyzi: a posztszovjet zónában várhatóan felgyorsul majd az “orosz területszerzés”, miután a törvényhozás elfogadja azt a törvénymódosítást, amely lehetővé teszi, hogy a a szakadár területeket az anyaország jóváhagyása nélkül Oroszországhoz csatolják.
http://www.sme.sk/c/7140809/do-ruskej-federacie-sa-hlasi-aj-moldavske-podnestersko.html

 

ukrajna_regioi_2014

 

További sajtóvisszhang – La Libre Belgique, Financial Times Europe, Le Figaro, Le Monde, Les Echos

 

Oroszország egyetlen tollvonással vette vissza a Krímet – írja címoldalán a Financial Times (FT) Europe szerdai száma.

Szerkesztőségi cikkében a tekintélyes brit gazdasági, politikai lap európai kiadása arra az álláspontra helyezkedik, hogy Európának egységbe kell forrnia, és közös választ kell adnia a Krím orosz annektálására, ha ugyanis ez elmarad, Moszkva feljogosítva érzi majd magát a további expanzióra.

Az újság szerint Európa eddig a vártnál határozottabban lépett fel, a gazdasági érdekek mentén azonban látható a megosztottság a tagállamok között, és a csütörtökön kezdődő csúcson ennek a látszatával is le kell számolni. A Financial Times szerint feltétlenül bővíteni kell a hétfőn összeállított listát azokról, akiket az EU beutazási tilalommal és vagyonbefagyasztással sújt, Vlagyimir Putyinhoz közelebb állókat is szankciókkal kell sújtani, másrészt konkrétabban meg kell fogalmazni, hogy Oroszország milyen konkrét mélyreható és széles körű gazdasági és kereskedelmi szankciókra számíthat harmadik lépésként, ha folytatja az agressziót.

Az FT európai mutációja szerint a tagállamok vezetőinek abban is meg kell állapodniuk, hogyan osszák el azokat a terheket, amelyeket ezek a szankciók számukra jelenthetnek. Londonnak bele kell törődnie a City-re váró következményekkel, Olaszországnak és Németországnak fel kell készülnie az orosz energiaszállítások esetleges korlátozására, Franciaországnak pedig fel kell függesztenie a hadihajók leszállítását – említ példákat a cikk.

“Putyin elnök tetteivel véget vetett több mint 20 év nehézkes együttműködésének a Nyugat és Oroszország között. Európa nem válaszolhat az agresszióra pusztán szimbolikus lépésekkel. Hiteles cselekvésre van szükség” – szögezi le a lap.

A La Libre Belgique, Belgium második legjelentősebb példányszámú francia nyelvű napilapja “Anschluss” címmel ír arról, hogy Moszkva annektálta a Krímet, ahhoz hasonlítva a történteket, mint amikor a náci Németország a második világháború előtt annektálta Ausztria egészét. A lap megállapítja, hogy Ukrajna végleg elveszítette a Krímet.

A lap egy moszkvai szakértőt is megszólaltat. Alekszej Malasenko véleménye az, hogy Putyin abban a tudatban van, hogy Európa soha sem fog vele szemben túl messzire merészkedni, már csak az orosz gáztól való függés miatt sem, pozícióit középtávon ugyanakkor gyengíti, hogy a nyugati országok fokozzák majd erőfeszítéseiket, hogy a lehető legnagyobb mértékben függetlenedjenek az orosz gázellátástól. A szakértő a moszkvai vezetésnek arra a motivációjára is rávilágít, hogy az a választói réteg, amely Putyint és körét a hatalomba juttatta és ott tartja, egyáltalán nem tekinti sem célnak, sem értéknek Oroszország és a Nyugat közeledését, és bár a középosztály retteg attól, hogy újra leereszkedik a vasfüggöny, ők nem képviselnek kellő politikai erőt.

A jövőt illetően Malasenko arra a megállapításra jut, hogy Oroszország jelenlegi vezetése nyilvánvalóan elveszítette a legtöbb ország bizalmát, és bár a kapcsolatok idővel rendeződhetnek, Oroszország, ha nem is szigetelődik el, magára marad, mert mostantól mindenki tartani fogja a két lépés távolságot.

A francia Le Figaro szerint “a Kreml ura stratégiából leckét adott a világnak”. Miközben Vlagyimir Putyin orosz elnök belpolitikai téren összefogta a közvéleményt, a szankciók megerősítésén gondolkodó európai és amerikai ellenfeleivel szemben is előnyt szerzett. A konzervatív lap szerint “a nyugati országok apró szankciói teljesen hidegen hagyják az orosz elnököt”, s tartani lehet arról, hogy nem fog megelégedni az annektált területtel. A szerkesztőségi írás ugyanakkor úgy véli, hogy “Putyin megnyerte az első meccset, de potenciálisan nagyon sokat veszíthet hosszú távon egy hidegháborúval, amely legyengítené az orosz gazdaságot”. “És véletlenül szívességet is tett az európaiaknak, akik végre megértették: az az érdekük, hogy csökkentsék az energetikai függőségüket Oroszországtól” – írta a Le Figaro.

A balliberális Le Monde szerint Európa hibát követett el a mozdulatlanságával, s egy erős Oroszországgal szemben erőtlen maradt. “Európa azt bizonygatja, hogy meg akarta őrizni a párbeszéd lehetőségét Moszkvával Ukrajna jövőjéről. Ezzel azt kockáztatja, hogy a Kreml a reakció puhányságát a gyengeség jeleként érzékeli, s ezzel az ukrán szomszéd további szétdarabolására ösztönzi Putyint” – írta a Le Monde.

A Les Echos szerint “a politikai párbeszéd lehetősége még mindig fennáll, mivel Európa ügyelt arra, hogy ne zárja be teljesen az ajtót”. A vezető gazdasági lap arra hívta fel a figyelmet, hogy “Oroszország már nem a régi szovjet nagyhatalom”. A globalizációnak nem lett teljesen a részese, így nemcsak az Egyesült Államokkal vagy Kínával, hanem Európával sem tud rivalizálni. Oroszország, amely a gázbevételeitől, s az energiaárak nemzetközi alakulásától függ, gazdaságilag sérülékeny – írta a les Echos.

facebook:

0 Komment

Válasz küldése

Be kell jelentkeznie, a komment írásához.