„Budaörs sok tekintetben még alszik”

A HST.hu Kft. közel egy évtizede készít közvélemény-kutatásokat Budaörs Város Önkormányzata megbízásából azzal a deklarált céllal, hogy a város vezetése a helyi lakosság véleményét be tudja építeni a fejlesztési tervekbe. A felmérések segítségével az Önkormányza nagyobb fejlesztések vagy beruházások esetén mérni kívánja munkájának eredményességét, és a helyiek igényeihez képes igazítani terveit. A vizsgálatot végző cég igazgatójával, Csókay Ákossal arra kerestünk választ, hogy hogyan zajlik egy ilyen kutatás, és hogy melyek azok a területek, amelyeken az elmúlt 10 évben komolyabb változások történtek.

Amikor közvélemény-kutatást végez egy cég, nagyon fontos, hogy minél érvényesebb és relevánsabb eredményeket kapjanak, amelyek jól felhasználhatóak, és értelmezhetőek. Az elvégzett kutatás 600 fős mintával dolgozott, amely Budaörs teljes lakosságát reprezentálja nem, életkor és iskolázottság szerint. A város vezetésének és az önkormányzat tevékenységének lakossági megítélését vizsgáló telefoninterjús adatfelvétel 2013 decemberében zajlott.

„Ha az egész település álláspontját kívánjuk megismerni, túl kell lépnünk az ismerőseink, barátaink és nem utolsósorban saját véleményünkön, azért,
hogy a lehető legnagyobb nyitottsággal tudjuk be fogadni a megkérdezettek válaszait. Erre szolgál bizonyos korlátok között a kérdőíves módszertan. A 600 fős mintánál 95%-os megbízhatósági szint mellett nagyságrendileg plusz-mínusz 4%-os hiba határral dolgozunk” – mondta el
Csókay Ákos.

A telefonhívások lebonyolítását egy operátori központ végezte CATI telefonos módszer segítségével. Ez azt jelenti, hogy a kitelefonálásokat számítógép végzi a munkatársak feladata csak az, hogy rögzítsék a kapott válaszokat. Ebben az esetben 20-25 fő végezte ezt a munkát. A számítógépekkel támogatott kitárcsázást egy véletlengenerátor program irányítja, így biztosítva valamennyi telefonnal rendelkező lakos számára a mintába kerülés egyenlő esélyét.

„Az alapsokaságunk Budaörs lakossága volt, vagyis az itt élő közel 30 000 ember. A teljes lakosságból 7200 nyilvános telefonszám állt rendelkezésünkre, így ezekkeltudtunk dolgozni. Valamennyi szám átlagosan négyszer lett feltárcsázva, és az így adódó 28 000 kitárcsázásból 2000 (a kvótatáblázatnak megfelelő) beszélgetést tudtunk indítani. Közülük menet közben 1400 letette a telefont. Így maradt meg az előzetesen meghatározott nem, életkor és iskolai végzettség szerint kvótázott 600 emberünk.”

A kiértékelésből megtudhattuk, hogy a budaörsiek alapvetően nagyon szeretnek Budaörsön lakni, valamint, hogy a helyiek tisztában vannak a település relatív előnyeivel, így más településen élő ismerőseikhez képest 70%-ban jobbnak, illetve sokkal jobbnak ítélik saját itteni életkörülményeiket.

Ami viszont nem volt ilyen egyértelműen pozitív eredmény – a felmérés évről évre ezt mutatja –, hogy hiányzik a város életéből a kulturális pezsgés.

„A 2000-es évek eleje óta, amióta ezt mérjük, a lakosság hiányolja a helyi szórakozási és kikapcsolódási lehetőségeket. A felmérés eredményei azt mutatják, hogy a lakosság városi szolgáltatásokkal való elégedettségségén belül a helyi szórakozási lehetőségeket ítéli meg a legrosszabbnak. A magas értékek mellett, ez az egy terület, ami rendszeresen alacsony átlagos pontszámot kap. Sokszor e mögött egyfajta elzárkózás is meghúzódik, valami olyasmi, hogy az emberek megszokták, hogy Budaörsön kirándulni, vásárolni és újabban színvonalasan sportolni lehet de a klasszikus sétálgatós, kávézós, mozizós, színházas és bulizós igényeiket inkább Budapesten elégítik ki. Így ha be is indul valami, sokszor tapasztalhatják a szervezők, hogy csak sok év alatt alakul ki egy népesebb közönség. Erre jó példák a fesztiválok és a különböző ünnepi események. A hétköznapok zömében azért mégiscsak lehet olyan érzése sokaknak, hogy Budaörsre az emberek alapvetően dolgozni, vásárolni vagy aludni járnak.”

 

elegedettseg_tablazat1

A HST egy korábbi kutatásában azt vizsgálta, hogy lenne-e igény Budaörsön mozi létrehozására. Az eredmények évről évre azt mutatták, hogy ezt szeretnék a helyiek.

„A budaörsi mozi remek példa a fentebbiekre. Az Önkormányzat kíváncsi volt rá, többször is mértük, ezek után a város vezetői döntöttek és léptek is, lett mozi az akkori Ifjúsági Klubban. Valamiért a kulturális projekt megvalósítása mégsem ért el átütő sikert. Sokat tanakodtunk abban az időben, hogy miért történhetett így. Hazudtak az emberek, rossz volt a közvélemény-kutatás? Vagy csak rossz helyen nyílt a mozi? Esetleg a vetített filmek nem nyerték el tetszésüket? Netalán a kommunikáció volt a hibás, hogy a mozira szomjazó fiatalok nem tudták meg, hogy Budaörsön van mozi? Talán ezek is benne lehettek, de valószínűbbnek gondolom, hogy a kialakult tudati sémáinkba nem történt meg az a változás, ami a viselkedésünket átalakította volna. Azt gondolom, hogy sokakban évek során kialakult az a kép, hogy Budaörs nem egyenlő bulizás vagy kortárs kultúra. Persze mindazok, akik koncertekre, színházba vagy a könyvtárba járnak, nyilván nem értékelikmindezt hiányosságként és az ő véleményük ugyanúgy belesimul az átlag számokba.”

A válaszadókat a felmérés során arról is megkérdezték, hogy melyek azok a legfontosabb problémák, amik a legjobban zavarják őket Budaörsön.
Több mint 300 fő többszáz probléma-megfogalmazásból született a cikkben látható kép, amely a betűméretek nagyságával vizualizálja, hogy melyek a legsürgetőbb ügyek Budaörsön, amivel foglalkozni kellene. A címfelhőkben szereplő szavak mérete egyenesen arányos a probléma felmerülésének gyakoriságával. A kutatás vezetője szerint a város vezetőinek és az erre aspirálóknak érdemes alaposan tanulmányozniuk Budaörs problématérképét, mert ez jelenti valójában azon ügyek körét melyet „az emberek” spontán, valódi helyi problémaként tartanak számon.

 

kozvelemeny_kuttas_felirtos_kep1

 

facebook:

0 Komment

Válasz küldése

Be kell jelentkeznie, a komment írásához.