Március 15. – Kossuth- és Széchenyi-díjazottak

Egy közösség erejét nem csak a közös hit, akarat, cél, elszánás és cselekvés jelenti. A jó szóban és a követendő példában rejlő erő legalább ilyen fontos, mert általuk megsokszorozhatjuk teljesítményünket – mondta Áder János államfő pénteken a Kossuth- és Széchenyi-díjak, valamint a Magyar Érdemrend kitüntetéseinek átadásakor.

 

     Az idei díjazottak ismerik a “mindennek javára lenni” Weöres Sándor-i parancsát, amelynek kiteljesítésében segítségükre lehetett a rákérdezés és rácsodálkozás képessége, a megértés kíváncsisága és az a kitartó konokság is, amellyel igazukhoz és céljaikhoz ragaszkodtak, ami minden teljesítmény igazi mozgatója – hangsúlyozta a köztársasági elnök a Parlamentben mondott beszédében.

    Áder János hozzátette: mindez együtt tette lehetővé, hogy ki-ki a maga területén juthasson el abba a magasságba, amely a mai nap díjazottjait és kitüntetettjeit is méltóvá teszi a közösség elismerésére és megbecsülésére.

    “A mai napon, március 15. előestéjén ki kell mondanunk, hogy egy közösség erejét nemcsak a közös hit, a közös akarat, a közös cél, a közös elszánás és a közös cselekvés jelenti: a jó szóban és a követendő példában rejlő erő legalább ilyen fontos. Mert segítségükkel nem pusztán erőinket adjuk össze, hanem általuk megsokszorozhatjuk teljesítményünket” – fogalmazott.

    Az államfő emlékeztetett: “a mai díjazottak és kitüntetettek életében is ott találjuk mindazokat, akiknek személyes példája fontos ösztönzést jelentett számukra. Akik lelkierőt és inspirációt nyújtottak mindahhoz, amit elértek, amit megvalósítottak, amiben sikeresek lettek”.

    Áder János rámutatott: a most kitüntetettek és díjazottak személyes teljesítményükkel gyarapították a nemzetet, így a ma átadott díjak és kitüntetések nem pusztán elismerései, sokkal inkább szerény viszonzásai mindannak, amit adtak a közösségnek.

    Idén Jókai Anna író kapta a Kossuth Nagydíjat. Húsz művésznek ítéltek oda Kossuth-díjat, a Vujicsics Együttes tagjai pedig megosztva részesültek az elismerésben. Széchenyi Nagydíjjal tüntették ki John Lukacs magyar származású történészt, 19-en pedig Széchenyi-díjat kaptak. A Magyar Érdemrendet 29-en vehettek át. Az elismeréseket Áder János Orbán Viktor kormányfő és Kövér László házelnök társaságában nyújtotta át.

 

 

Kossuth Nagydíj
    JÓKAI ANNA Kossuth- és József Attila-díjas írónő 1932. november 24-én született Budapesten. Könyvelőként, művészeti előadóként dolgozott, majd 1961-ben diplomázott az ELTE magyar-történelem szakán. 1961 és 1976 között általános, illetve középiskolában tanított, 1976 óta szabadfoglalkozású író. Regényeiben, elbeszéléseiben a klasszikus elbeszélői hagyományokat követi, műveiben a cselekménynek és az árnyalt lélekábrázolásnak van jelentős szerepe. Számos művéből készült színpadi változat, rádió- és tévéjáték. Legismertebb művei közé tartozik a Mindhalálig, a Jákob lajtorjája, a Szegény Sudár Anna és a Ne féljetek című regény, valamint az Imitatio Christi beszélgetéskötet. Műveit idegen nyelvekre is lefordították. 1970-től a Magyar Írószövetség tagja, 1990-92-ben az elnöki tisztét is betöltötte. 1989-től az Írók Szakszervezetének tagja, 1997-től elnöke. 1992-ben a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító tagja volt, 2000-től a Magyar Művészeti Akadémia tagja is. Munkásságáért a többi között 1970-ben József Attila-, 1994-ben Kossuth-, 2000-ben Magyar Művészetért díjat, 2004-ben Prima Primissima közönségdíjat kapott. 2005-ben a Magyar Írószövetség örökös tagja, 2012-ben Budapest díszpolgára lett. 2012-ben a Magyar Érdemrend nagykeresztje polgári tagozata kitüntetést kapta. 2013-ban Bocskai István-díjban részesült és megkapta az Emberi Méltóság Tanácsa kitüntetését.

    Kossuth-díj

    BARÁTI KRISTÓF Liszt Ferenc-díjas hegedűművész, a “magyar hegedűsök Oscar-díjasa” 1979. május 17-én született Budapesten, zenész családban. Első hegedűtanára édesanyja volt. Kétéves korától Venezuelában éltek, ötévesen kezdett hegedülni tanulni, és már nyolcévesen koncertezett. Hazatérve tizenkét évesen kezdett a Zeneakadémián tanulni; Szenthelyi Miklós és Tátrai Vilmos voltak a tanárai. 1998-tól Párizsban tanult tovább. 2001-től több, Franciaországban rendezett nemzetközi mesterkurzuson is tanított, köztük a Sorbonne nyári fesztiválján. 2004-ben pedig Modenába és Puigcerdába hívták meg mesterkurzust tartani. Magyarországon rendszeresen szerepel a Nemzeti Filharmonikusokkal, a Budapesti Fesztiválzenekarral és a MÁV Szimfonikusokkal. Számos országban koncertezett. Jelenleg az 1703-ban készült “Lady Harmsworth” Stradivariuson játszik, köszönhetően a chicagói Stradivari Alapítványnak. 2009-ben Junior Prima díjat kapott, 2010-ben Moszkvában elnyerte a Paganini Nemzetközi Verseny első díját, a hegedűsök “Oscar-díját”. 2011-ben kiemelkedő zenei és előadóművészeti tevékenysége elismeréseként Liszt Ferenc-díjjal jutalmazták.

    BÉRES JÁNOS furulyaművész, zenetanár, népzenekutató 1930. március 28-án született a Borsod megyei Gagybátorban. 1955-ben elvégezte az Erkel Ferenc Konzervatórium oboa-magánének szakát, majd 1960-ban a Szegedi Pedagógiai Főiskola ének-zene szakán szerzett diplomát. 1951-től 1953-ig az Állami Népi Együttes táncosa, majd furulya szólistája volt. 1952-től 1975-ig a VI., majd a III. kerületi Állami Zeneiskola tanára volt, ő indította el a magyarországi furulyaoktatást, amelyhez 12 tankönyvet is írt. 1975-ben megalapította az ország első népi hangszeres zeneiskoláját, az Óbudai Népzenei Iskolát. 1960-ban alapította a Béres népi kamaraegyüttest. 1951 és 2005 között a Magyar Rádió munkatársaként a rádió vidéki népzenei felvételeinek egyik elindítója, 9 országos népzenei fesztivál szervezője volt. Hangversenyezett Európa majdnem mindegyik országában, ezen kívül Ausztráliában, Új-Zélandon, Japánban és az Amerikai Egyesült Államokban is. Hangfelvételeiből 4 CD készült A magyar népzene gyöngyszemei sorozatban. Sokoldalú munkásságáért több kitüntetést is kapott: a Rádió folklór nagydíja (1971), Földes Ferenc-díj (1986), Apáczai Csere János-díj (1997), a Magyar Kultúra Lovagja (2006), Eötvös József-díj (2010).

    BOHUS ZOLTÁN Munkácsy Mihály-díjas szobrász, üvegtervező, egyetemi tanár, érdemes művész 1941. december 21-én született Endrődön. 1961 és 1966 között végzett az Iparművészeti Főiskolán (ma Moholy-Nagy Művészeti Egyetem) díszítő-festő szakon, ahol Z. Gács György tanítványa volt. 1966-tól a Magyar Iparművészeti Főiskolán tanított, majd 1978-tól az Üvegszak vezetője lett. 1993 óta egyetemi tanár, 1993 és 1996 között a szilikát szak tanszékvezetője volt. 1999 és 2002 között Széchenyi professzori ösztöndíjas. Iparművészi munkássága sokoldalú. Egyebek között ő tervezte a rákoskeresztúri krematórium három vörösrézkapuját, a budapesti MÁV jegyiroda krómacél domborművét, a Belvárosi Telefonközpont ugyancsak krómacél domborművét, valamint a Mexikói úti szökőkutat. Művészetében a 80-as évek elejétől az acélt fokozatosan felváltotta az üveg, pontosabban a hidegen megmunkált, ragasztott, csiszolt síküveg. Műveit nemcsak Budapesten, hanem külföldön, így Essenben, New Yorkban, Párizsban, Detroitban és Tokióban is nagy érdeklődéssel fogadta a szakértő közönség. 1981-es kasseli kiállításán megkapta a Glaskunst-díjat is. 1984-ben Munkácsy Mihály-díjjal tüntették ki, 1997-ben a Magyar Köztársaság Érdemes Művésze lett, 2010-ben Hungart díjat kapott.

BORÁROS IMRE színművész 1944. február 28-án született Pozsonyban. 1965 és 1971 között a komáromi Magyar Területi Színház (Matesz), 1972 és 1977 között a kassai Thália Színpad tagja volt. 1977-ben ismét a Matesz társulatához szerződött, amely 1990 óta Komáromi Jókai Színház néven működik tovább. 2000-től a komáromi Teátrum Színház tagja, 2013-ban saját színházat alapított. Vígjátékban és drámában, modern és klasszikus darabokban egyaránt sikerrel szerepel. Könnyed játékstílus, természetes humor és egyéni elegancia jellemzi. Főbb szerepei az Őrnagy (Örkény István: Tóték), Lucifer (Madách Imre: Az ember tragédiája), Színész (Molnár Ferenc: A testőr), Czillei Ulrich (Vörösmarty: Czillei és a Hunyadiak), Higgins professzor (Lerner-Loewe: My Fair Lady), Apa (Lorca: Vérnász), Félix (Neil Simon: Furcsa pár), Kossuth (Illyés Gyula: Fáklyaláng). Számos monodráma előadója. Többször turnézott az Egyesült Államokban és Európában is. Több koprodukciós filmben is játszott. Munkásságának elismerései: Sylvánia-díj, Polgármester díja (Komárom), Pozsony város díszpolgára, Ezüst plakett – Szlovák Köztársaság Érdemrendje, A Magyar Köztársaság Tisztikeresztje, A Magyar Kultúra Lovagja.
    
    DOBAI PÉTER József Attila- és Balázs Béla-díjas író, dramaturg 1944. augusztus 12-én született Budapesten. 1963-tól 1965-ig magyar tengerjáró hajókon szolgált. 1970-ben diplomázott az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) filozófia-olasz szakán. 1970 és 1994 között a Mafilm rendezőasszisztense, dramaturgja, forgatókönyvírója volt. Költőként indult, majd áttért a prózára. Parabolisztikus regényeiben és filmforgatókönyveiben főként történelmi témákat dolgoz fel. Regényei közül a Lavina, A birodalom ezredese, a Vadon a legismertebbek. Jelentős film-forgatókönyvei a Mephisto, a Redl ezredes, a Hanussen, az Eszmélet, az Amrita Sher-Gil, a Római álom, a Morfium. Többször bemutatkozott filmrendezőként is: Archaikus torzó, Együtthatók, Anyám. Tagja a Magyar Írószövetségnek, a Magyar Írók Egyesületének, a Magyar PEN Club Intézőbizottságának, a Magyar Film- és Tv-művészek Szövetségének, a Forgatókönyvírók Céhének és a Magyar Művészeti Akadémia irodalmi tagozatának. Művészetének elismerései, kitüntetései: Cinema Narrativa, Agrigento (1982), az év legjobb forgatókönyv díja, Cannes (1981), József Attila-díj (1976), Balázs Béla-díj (1990), Babérkoszorú (2000), a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének nagydíja (2001), a IX. kerület díszpolgára (2001), Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje (2004).
    
    HÁMORI ILDIKÓ Jászai Mari-díjas színésznő, kiváló művész 1947. január 26-án született Budapesten. Pályafutását az MTV gyermekszereplőjeként kezdte, majd a Belvárosi Ifjúsági Színpad tagja volt. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán 1971-ben végzett Békés András tanítványaként. A főiskola után a Thália Színházhoz szerződött, majd 1980-tól a Népszínház tagja volt. 1983-tól a Nemzeti Színház, 2000-től a Magyar Színház társulatának művésze. Filmes és televíziós pályafutása során a cserfes, ifjú lánytól az antik hősnőig igen sokféle szerepben mutatkozhatott meg, és alkotott maradandót. Intrikus figura ironikus ábrázolásában is otthonos. Ő volt például Az Ingyenélők kárvallott és kártékony Elzája, a Bach-sorozat grófnéja, szenvedélyesen ábrázolta A trónörökös gyászba vadult Vetsera bárónőjét, és Ő volt a Dunakanyar önismeretre döbbent, hatalmas érzelmi skálájú hősnője is. Emellett gyönyörű hangja révén zenés darabokban is gyakran láthatja a közönség. Közel negyven tévéfilmben szerepelt, kiváló szinkronszínésznő. 1980-ban Jászai Mari-díjat, 1985-ben érdemes, 2001-ben kiváló művész kitüntetésben részesült. 1997-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztjét, a Halhatatlanok Társulatnak 2006 óta örökös tagja. 2010-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét.
    
    HEGEDŰS ENDRE Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, professzor. 1954. szeptember 16-án Hódmezővásárhelyen született. 1979-ben a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán zongoraművész és tanári diplomát kapott. 1979-től az Országos Filharmónia ösztöndíjasa, 1983-tól szólistája. Tanárai voltak: Antal István, Kocsis Zoltán, Rados Ferenc, Schiff András és Hajdú Anna. Tanulmányait követően gyakran vett részt Bruno Leonardo Gelber és Vásáry Tamás mesterkurzusain. Tíz nemzetközi zongoraverseny díjazottja: többek között I. díjat kapott Monzában a Rina Sala Gallo versenyen és az itáliai Morcone városában a Rahmanyinov Nemzetközi Zongoraversenyen. 1989-92-ben a Szapporói Állami Egyetem zongoraprofesszora volt, majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Budapesti Tanárképző Intézetének zongora professzora. Szólistaként és kamaraművészként rendszeresen hangversenyezik itthon és külföldön. Elsősorban Chopin és Liszt Ferenc kiváló tolmácsolója. Számos kitüntetésben részesült: Nemzetközi Liszt-hanglemez nagydíj (1993), 1997-ben Cziffra György-díj (1997). 2000-ben Liszt Ferenc-díjat, 2001-ben Pro Urbe – Hódmezővásárhely, 2004-ben Köztársasági Elnöki Érdemérmet kapott. 2011-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje kitüntetésben részesült. 2012-ben Budapestért-díjat kapott, 2013-tól a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja.

 

JÁVORI FERENC “FEGYA” zenész, zeneszerző, a Budapest Klezmer Band alapítója, érdemes művész 1946. február 10-én Jakubovics Ferenc néven született Munkácson. 1967-ben vették fel a drohobicsi Zeneművészeti Egyetem hegedű szakára, de zongorázni is tanult. Nagyszőlősön, majd Huszton tanított zenét mielőtt családjával áttelepült Magyarországra. 1975-től több mint egy évtizedig az Operettszínházban volt zenekari hegedűs, és közben arra vágyott, hogy klezmer zenét játsszon. 1990-ben megalapította együttesét, a Budapest Klezmer Bandet, amelyet azóta is vezet. Az általa komponált zenei átiratokat játszva, lépésről lépésre hódították meg a közönséget. Koncertjeik, lemezfelvételeik mellett sikeres színházi produkciókban is felléptek, köztük a Madách Színház Hegedűs a háztetőn című musicaljében és a Győri Balettel közösen készített Purim, avagy a sorsvetésben. A klezmer és a klasszikus zene ötvözésével komponálta meg 1999-ben a Klezmer Szvitet, amelyet azóta is továbbír és a Liszt Ferenc Kamarazenekarral közösen évente előadnak. 2006-ban az Operettszínházban bemutatták első klezmermusicaljét, a Menyasszonytáncot. A magyar klezmer mesterének művészetét Kodály Zoltán-díjjal (2000), Artisjus-díjjal (2001), a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével (2003), eMeRTon-díjjal (2004), Magyar Zsidó Kultúráért díjjal (2006), érdemes művészi címmel (2009) és Pro Urbe Budapest (2013) kitüntetéssel ismerték el.

    KISS B. ATILLA Liszt Ferenc-díjas operaénekes, tenor 1963. január 28-án született a romániai Bánffyhunyadon. 1983 és 1990 között a sepsiszentgyörgyi Vadrózsák Művészegyüttesben énekelt. Felsőfokú tanulmányait 1990 és 1994 között Kolozsváron végezte a Gheorghe Dima Zeneakadémia ének- és operaszakán. Szaktanulmányait a Mozart Akadémián Prágában és a luxemburgi Conservatoire de Musique-ben egészítette ki. Mesterei többek között Kriza Ágnes és Ionel Pantea voltak. 1993 és 1999 között a kolozsvári Állami Magyar Opera magánénekese. 1999-től a Magyar Állami Operaház szólistája, elsősorban hőstenor szerepeket énekel. A klasszikus repertoár mellett kortárs magyar zeneszerzők operáinak ősbemutatóin is énekel főszerepeket. Visszatérő vendége a Miskolci Operafesztiválnak, a Gyulai Várszínháznak és a Szegedi Szabadtéri Játékoknak. Tokiótól Torontóig a világ számos jelentős operaszínpadán és koncertpódiumán vendégszerepel rendszeresen. Az Erkel Ferenc művéből forgatott operafilmben, a Bánk bánban a címszerepet énekelte és alakította Marton Éva és Rost Andrea partnereként. A Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja. Munkásságának főbb elismerései: Liszt Ferenc-díj (2002), a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje (2011), Melis György-díj (2012).

    KOBZOS KISS TAMÁS Liszt Ferenc-díjas zenész, előadóművész, zenepedagógus 1950. május 30-án született Debrecenben. Zongorázni, gitározni tanult, egyetemi évei alatt (Kossuth Lajos Tudományegyetem, vegyész szak) a Főnix színjátszó együttes, majd a Délibáb népzenei együttes tagja lett, és az ének mellett több hangszeren is megtanult játszani: citera, koboz, brácsa, tekerő, lant, török saz. 1974-ben került Budapestre, ahol a Néprajzi Múzeumban restaurátorként dolgozott. Rövid időre a Kaláka együttes tagja lett (1974-75), majd 1976 és 1986 között L. Kecskés András együttesében zenélt. Gyakran fellépett az Egyetemi Színpadon, hanglemezklubokban, templomokban. Közreműködött Szentpál Mónika és Erdélyi György előadóestjein, évekig szerepelt a Radnóti Színpad Toldi-előadásában. 1981-től a bécsi Clemencic Consort tagja, a régizenei együttessel több száz alkalommal lépett fel Bécsben és Európa számos országában. Énekes szólista Szabados György zeneszerző több művében. Szólistaként, énekmondóként is sok száz koncertet adott Magyarországon, a környező országok magyarlakta településein, Európa majdnem minden országában, valamint Japánban, Kínában és az Egyesült Államokban. 1986 óta tanít az Óbudai Népzenei Iskolában, amelynek 1991 óta az igazgatója is. 1996-ban elvégezte a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskolát. 2007 óta kobozra tanít a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen. Több tanulmányt írt a népzenetanítás témakörében. 2007-től a Magyar Művészeti Akadémia tiszteletbeli tagja. Munkásságát számos díjjal jutalmazták: A népművészet ifjú mestere cím (1975), Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt (1998), Magyar Művészetért Díj (1998), a Magyar Régizenei Társaság Tinódi-díja (2005), Magyar Örökség-díj (2006), Prima díj (2006), Életfa-díj (2010), Liszt Ferenc-díj (2011).

    KÓTI ÁRPÁD Jászai Mari-díjas színész, érdemes és kiváló művész 1934. november 15-én született a Békés megyei Bucsán. A Színművészeti Főiskolát 1958-ban végezte el, és ugyanabban az évben a Békés Megyei Jókai Színházhoz szerződött. 1960 és 1963 között az egri Gárdonyi Géza Színházban, a veszprémi Petőfi Színházban és a szolnoki Szigligeti Színházban is játszott. 1963-tól a debreceni Csokonai Színház tagja. Elsősorban drámai karakterszerepek alakítója, a legszebben, legtermészetesebben beszélő magyar színészek egyike. Szerepei közül kiemelkedik Csehov: Ványa bácsi, Hamvai Kornél: Márton partjelző fázik, Shakespeare: Lear király, Marin Držic: Dundo Moraje, Tóth-Máthé Miklós: Én, Károli Gáspár című darabjának címszerepe. Filmen is játszott, többek közt a Tűzoltó utca 25., illetve a Ponyvapotting című alkotásokban. Művészetének elismerései, kitüntetései: Jászai Mari-díj (1978), érdemes művészi cím (1985), Aase-díj (1990), kiváló művészi cím (2001), a színházi találkozó díja (2002), Debrecen Kultúrájáért díj (2005).

 

KOVÁCS KATI Liszt Ferenc-díjas előadóművész, énekesnő 1944. október 25-én született Verpeléten. 1965-ben győzött a Ki mit tud?-on, 1966-ban a Nem leszek sohasem a játékszered című dallal megnyerte az első táncdalfesztivált. Játszott Kardos Ferenc Ünnepnapok (1967), Mészáros Márta Eltávozott nap (1968) és Bacsó Péter Fejlövés (1968) című filmjében, ez utóbbiban nyújtott alakításáért megkapta az év legjobb női főszereplőjének járó díjat. 1974-ben a legnépszerűbb külföldi énekesnek választották az NDK-ban, valamint az év sztárjának Angliában (a Music Week című szaklap). Több hazai és külföldi popzenei versenyt, fesztivált megnyert, így 1972-ben Drezdában a nemzetközi táncdalfesztivált és az írországi Castlebarban a country dalok fesztiválját. A könnyűzene valamennyi műfajában otthonosan mozog, hangja a legnehezebb dzsessz, gospel, spirituálé és blues dalok eléneklésére is alkalmassá tette. Számos albuma és kislemeze jelent meg (Közel a naphoz, Rock and roller, Életem lemeze, Szívemben zengő dal, Szólj rám, ha hangosan énekelek, Találkozás egy régi szerelemmel), a legjobb szerzők is szívesen írtak dalokat neki. Mintegy ötven dalának a szövegét ő írta. 1986-ban Liszt Ferenc-díjat kapott, 1994-ben művészi pályája elismeréseként a Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztje kitüntetést vehette át. 2006-ban Artisjus Életműdíjas lett.
2011-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét, s ugyanebben az évben Budapest díszpolgára lett.
    
    MÁCSAI PÁL Jászai Mari-díjas színész, rendező, színigazgató, érdemes művész 1961. március 31-én született Budapesten. 1984-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskola színészi, 1990-ben rendezői szakán. 1984-1989-ig a Nemzeti Színház, majd a Madách Színház tagja, 1993-2000 között szabadfoglalkozású színész volt. 2001-től a Madách Kamara, majd 2004-től Örkény István Színház művészeti vezetője, 2010-től ügyvezetője. Sokoldalú művész. Színházi alakításai közül kiemelkedik Shakespeare Rómeó és Júlia Rómeója, Skini Patrick: Teaház az Augusztusi Holdhoz című darabjában, Becket Tamás Anouilh: Becket, avagy az Isten becsülete című művében, Szigligeti Liliomfijának címszerepe, továbbá Cipolla a Mario és a varázslóban és az Azt meséld el, Pista! című Örkény-összeállítás. Számos klasszikus és mai szerző művét állította színpadra. Gyakran szerepel hangoskönyveken is. Jelentős alakításai voltak filmen is, a 2012 októberétől a magyar HBO saját gyártású televíziós sorozata, a Terápia központi karakterét, egy pszichoterapeutát alakított, a sorozat második évadját 2014-ben vetítik. A színházi közéletben is aktív szerepet vállalt: 1996 és 2000 között a Magyar Színész-kamarai Egyesület alelnöke, valamint 1997 és 2000 között a Magyar Színházi Társaság vezetőségi tagja volt. A Lyukasóra című irodalmi műsor állandó szereplője. Zárójelentés címmel nagylemezt adott ki, saját dalszövegekkel. Művészetét számos díjjal jutalmazták: Jászai Mari-díj (1991), Színikritikusok díja (1998,2002), 2001. évi filmszemle díja, Filmkritikusok díját (2002), Prima-díj (2003), érdemes művész (2008) 2013-ban a Magyar Érdemrend Tisztikeresztje (2013). 2013-tól a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia (SZIMA) tagja, valamint a Halhatatlanok Társaságának örökös tagja lett.
    
    MŐCSÉNYI MIHÁLY Széchenyi-díjas kertészmérnök, a tájépítészet hazai iskolateremtő professzora 1919. november 9-én született a Tolna megyei Mőcsényben. A Budapesti Műszaki Egyetemen, valamint az Eötvös Loránd Tudományegyetem folytatta tanulmányait. 1945 és 1979 között a Kertészeti Egyetemen és jogelődjeinél volt egyetemi tanár, táj- és kertépítészeti tanszékvezető tanár, táj- és kertépítészeti szakvezető. 1990-1991 között rektorként irányította az intézményt. 1994-től nyugdíjas, az időközben a Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti Karává szervezett egyetem professor emeritusa. A színvonalas tereprendezési-tervezési módszer kidolgozója, a tájépítészet hazai oktatásának bevezetője, aki önálló egyetemi karrá szervezte a tájépítészetet, amely a mai napig a hazai egyetemi szintű tájépítészeti oktatás központja. Kutatásai a kerti és a táji léptékben is korszakalkotónak tekinthetők, az 1970-es években tervezőként külföldön fokozatosan nemzetközi szakmai hírnévre tett szert, 1978-ban a Tájépítészek Nemzetközi Szövetsége (IFLA) alelnökévé, 1986-ban elnökévé választotta. 1993-ban nagydoktori disszertációját követően elnyerte a Magyar Tudományos Akadémia mezőgazdasági tudományok doktora címét is. Számos kitüntetés birtokosa, 2000-ben Széchenyi-díjjal, 2009-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjének polgári fokozatával tüntették ki. 2012-ben, első magyar tájépítészként átvehette a szakma világszinten is legrangosabbnak tartott kitüntetését, a Sir Geoffrey Jellicoe-díjat.
    
    NÉMETH JÁNOS Munkácsy Mihály-díjas szobrász, érdemes művész, keramikus. 1934.március 16-án született Zalaegerszegen. Művészeti tanulmányait 1958-ban fejezte be a Magyar Iparművészeti Főiskolán Az 1960-as években a Zalakerámia tervezőjeként dolgozott. 1969-től szabadfoglalkozású művész. 1971-ben a vilniusi alkotótelepen dolgozott, majd részt vett a Siklósi Kerámia Szimpozion munkájában. A népi fazekasság és a népművészet hagyományait használja fel, építi tovább egyéni látásmóddal. Munkásságát áthatja a göcseji népi fazekasság szellemisége és formavilága. Műveinek anyaga az agyagmázas samott. Legjelentősebb alkotásai az épületekhez kötődő kerámia faliképek, illetve kerámia domborművek; ezekből számos megtalálható az ország középületein és terein, és külföldön is. 1994-ben Zalaegerszeg díszpolgára lett, 1970-ben Munkácsy-díjat, 1978-ban érdemes művész címet kapott. 2008-ban megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét. 2013 májusában a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagjai közé választotta.

 

ORBÁN GYÖRGY Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem egyetemi docense 1947. július 12-én Marosvásárhelyen született. Művészeti tanulmányait 1973-ban fejezte be a kolozsvári Zeneművészeti Főiskolán. Végzés után 1979-ig zeneelméletet és ellenpontot tanított az intézményben. 1979-től él Magyarországon. 1990-ig a Budapesti Zeneműkiadónál zenei szerkesztő volt, közben 1982 és 2009 között a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán zeneelméletet és zeneszerzést tanított. Munkásságát alapvetően oratorikus kompozíciók és kórusművek jellemzik. Hangszeres műveket sokféle műfajban komponált, a szimfonikus daraboktól a hangszeres-vokális műveken, rézfúvósokon át a kamarazenékig. A magyar kórushagyományhoz kapcsolódó, részben liturgikus célra írott kórusművei dzsessz-szerű elemeket tartalmaznak, sok dala és kórusa groteszk, humoros karakterű. Több zenekar- vagy orgonakíséretes misét írt, számos kórusművet, szólódalt komponált. Zenekari művei közül két Serenade-ja emelkedik ki, kamaraműveit általában vonós-zongora összeállításra írta. Művészete elismeréseként 1991-ben Bartók Béla-Pásztory Ditta-díjat, 2002-ben Erkel Ferenc-díjat, 2005-ben Artisjus-díjat kapott.

    SNÉTBERGER FERENC Liszt Ferenc-díjas gitárművész, zeneszerző 1957. február 6-án született Salgótarjánban, egy hétgyermekes roma zenészcsaládban. Gyermekkorában kezdett gitározni, 1977-1981 között elvégezte a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola Jazz Tanszakát, közben a brazil és spanyol játéktechnikákkal is megismerkedett. 1987-93 között rendkívüli népszerűségre tett szert a sajátos zenei világú Trio Stendhal (Dés László, Horváth Kornél) együttessel, lemezeiket az egész világon terjesztették. 1988 óta Berlinben él, 1999 óta játszik együtt Markus Stockhausennel, 2004-ben új triót (Arild Andersen, Paolo Vinaccia) alapított, de szólóban is fellép. Virtuozitásának, improvizációs művészetének, a műfajok közötti határokat átlépő játékának köszönhetően ismert. Játékában a cigány dallamvilágot és a spanyol flamencót, a klasszikus stílust és a dzsesszt ötvözi. 1995-ben, a holokauszt 50. évfordulójára In Memory of my People (Népem emlékére) című, gitárra és nagyzenekarra komponált művével tisztelgett népe áldozatai előtt. Számos albuma jelent meg, köztük az Earthsound (1991), a Something Happened (1992), a Nomad (2003) és a Streams (2007). Végigkoncertezte Európát, fellépett Japánban, Koreában, Indiában és az Egyesült Államokban. A hátrányos helyzetű roma zenei tehetségek világszínvonalú képzésére és mentorálására 2011 nyarán megalapította a felsőörsi Snétberger Zenei Tehetség Központot, amelyet zenei és művészeti igazgatóként vezet.
Munkásságát Salgótarján díszpolgára címmel (2002), a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével (2004), Liszt Ferenc-díjjal (2005), Budapest díszpolgára címmel(2010), a Magyar Érdemrend középkeresztjével (2012), Lánchíd-díjjal (2013) és Prima díjjal (2013) ismerték el.

    TAKÁCS KLÁRA Liszt Ferenc-díjas operaénekes, mezzoszoprán 1945-ben született a Somogy megyei Lengyeltótiban. 1973-ban végzett a Zeneművészeti Főiskola ének-opera szakán. 1973-tól 1989-ig az Operaház egyik vezető mezzoszopránja volt. Főbb szerepei között tartják számon Adalgisát a Normából, Juditot A kékszakállú herceg várából, Júliát Bellini Rómeó és Júliájából, Cherubint a Figaro házasságából, Marinát a Borisz Godunovból, Erdát A Rajna kincséből. Fellépett a New York-i Metropolitan Operában, a Carnegie Hallban, a bécsi Staatsoperben, a Salzburgi Ünnepi Játékokon. Számos oratórium- és operalemez közreműködője. Önálló lemezein Verdi-, Schumann- és Strauss-dalokat, valamint francia operaáriákat és operaduetteket énekel. 1979-ben Liszt Ferenc-díjjal jutalmazták, és összesen hat lemeze kapott nemzetközi kitüntetést. 2007-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét, 2011-ben Prima díjas lett.

 

TEMESI FERENC József Attila- és Babérkoszorú díjas író, műfordító 1949. november 30-án született Szegeden. 1974-ben a szegedi egyetem magyar-angol szakán szerzett diplomát. Budapesten az Egyetemi Könyvtárban, majd a Fiatal Művészek Klubjában dolgozott. 1975-től szabadfoglalkozású író. Írói világa színes, sokféle élményterületről és tradícióból táplálkozik: a szegedi hagyományból éppúgy, mint az angolszász lírából vagy az 1970-es évek avantgárdjából és popzenéjéből. Legismertebb műve az önéletrajzi fogantatású szótárregény, a Por című kétkötetes családregénye, illetve a 2012-ben megjelent, Bartók című monumentális regénye. Egyéb regényei (Híd, Pest, Királyáldozat) mellett esszéi, elbeszélései, műfordításai is megjelentek, de írt drámát és forgatókönyvet is. 2001 óta a Magyar Írószövetség Választmányának tagja és a Magyar PEN Club alelnöke. 2004-től a Magyar Művészeti Akadémia tagja. Munkásságáért 1988-ban József Attila-, 1992-ben Nagy Lajos-díjat kapott. Híd című regénye 1993-ban az év könyve lett. 1994-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjével, 2011-ben a Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díjával tüntették ki.
    
    TIMÁR SÁNDOR állami és Erkel Ferenc-díjas táncművész, táncpedagógus, koreográfus, érdemes művész 1930. október 2-án született a szolnoki Ugar tanyán. Gyerekkorától táncolt, diákként vezette iskolája, a szolnoki Verseghy Ferenc Gimnázium táncegyüttesét. 1951-től a SZOT Művészegyüttes, majd a Budapest Táncegyüttes szólistája volt. 1958-tól több mint két évtizedig irányította a Bartók Béla Táncegyüttest. Néptáncgyűjtésekre járt, kialakította új néptáncpedagógiai módszerét, amely a néptáncmozgalom elindításához vezetett. 1971-től az Állami Balett Intézet néptánc tagozatának tanáraként, majd tanszékvezetőjeként részt vett a hivatásos néptáncosok képzésében. 1980-tól 16 éven át a Magyar Állami Népi Együttes művészeti igazgatója és koreográfusa volt. 1993-ban feleségével, Timár Böskével megalapították saját társulataikat, a 2006-ban Prima Primissima-díjjal kitüntetett Csillagszemű Gyermektáncegyüttest és a Timár Kamara Táncegyüttest, amelyeknek jelenleg is művészeti igazgatója és koreográfusa. Több ezer tanítványa van itthon és a világban, Japánban 25 éve vezet rendszeresen kurzusokat. 1999-ben módszertani könyvet adott ki Néptáncnyelven címmel. Munkásságát a SZOT-díj (1971), Erkel Ferenc-díj (1977), állami díj (1985), érdemes művész (1990), Magyar Művészetért Díj (1992), Magyar Örökség-díj (1998) és a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal, polgári tagozat (2010) kitüntetésekkel ismerték el.
    
    A VUJICSICS EGYÜTTES a táncházmozgalom kibontakozása idején, 1974 tavaszán alakult, névadója a tragikusan elhunyt zeneszerző és népzenekutató, Vujicsics Tihamér (1929-1975). Pomázi tanítványai és követői Vujicsics néven szerveződtek együttessé a Budapest környéki települések – Szentendre, Pomáz, Csobánka, Budakalász – szerb népzenei hagyományainak ápolására. Később felvették zenei programjukba és repertoárjukba a Duna menti és dél-magyarországi horvát népzene értékeit is. Az együttesnek hét tagja van: Borbély Mihály Liszt Ferenc-díjas jazzművész, alapító tag (szaxofon, klarinét, tárogató, furulya, okarina, dvojnice, brácstambura), Brczán Miroszláv (csellótambura, brácsatambura, ének), Eredics Áron (prímtambura, basszprímtambura, csellótambura, tarabuka, tapan, ének), Eredics Gábor alapító tag (basszprímtambura, tambura samica, harmonika, karaduzen, ének), Eredics Kálmán alapító tag (bőgő, tamburabőgő, tarabuka, tapan), Szendrődi Ferenc alapító tag (prímtambura, basszprímtambura, litarka, brácsatambura), Vizeli Balázs (hegedű). A délszláv zenei formáció Európa folkzenekarainak élvonalába tartozik. Az Európát, Ausztráliát és a Közel-Kelet országait bejárt együttes előadásait Bartók Béla és Vujicsics Tihamér által gyűjtött dallamok teszik izgalmassá. Koncertjeik gyakori közreműködői fiatal tanítványaik a Söndörgő Együttes tagjai. Az elmúlt negyven évben megszámlálhatatlan hazai koncert mellett számos külföldi fesztiválon léptek fel. Állandó szereplői voltak a hazai Tavaszi Fesztiváloknak, a táncháztalálkozóknak, a szentendrei kulturális rendezvényeknek. Számos lemezük és CD-jük jelent meg az évek során. Az együttest 1999-ben a Kisebbségekért Díjjal tüntették ki.

 

 

 

 Széchenyi Nagydíj

    LUKÁCS JÁNOS (John Lukacs) történész, író, a Corvin-lánc kitüntetettje 1924. január 31-én született Budapesten. Történelmi tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetemen kezdte és a cambridge-i egyetemen fejezte be. 1946-tól az Egyesült Államokban él. 1947-től 1994-ig tanított a Pennsylvania állambeli Poenixville katolikus leányfőiskoláján, a Chestnut Hill College-ban. Pályafutása során a legrangosabb amerikai egyetemek – többek között a Columbia, a Pennsylvania, a Princeton – professzora volt. A rendszerváltozás óta a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem, majd Budapesti Corvinus Egyetem és az ELTE vendégprofesszora. Előadásokat tartott a Közép-európai Egyetemen (CEU) is. Fő kutatási témája a II. világháború, kedvenc műfaja az esszé. Főbb művei: Nagyhatalmak és Kelet-Európa (1953. A hidegháború története (1961) Az Egyesült Államok rövid története (1984), a Budapest 1900 (1988), A történelmi Hitler (1997) A történelmi tudat, avagy a múlt emlékezete című munka (2004), a Demokrácia és populizmus: Félelem és gyűlölet (2008), Isten velem (2009). 2001-ben George Washington-díjas lett, 2001-ben Corvin-lánc kitüntetést, 2009-ben a Pázmány Péter Katolikus Egyetemtől díszdoktori elismerést kapott. 2011-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkereszt csillaggal polgári tagozatával, 2012-ben Magyar Örökség-díjjal tüntették ki.
    
    Széchenyi-díj

    BALOGH BALÁZS Ybl Miklós-díjas építész 1951. június 2-án született Budapesten. 1976-ban a Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett diplomát, majd elvégezte a Magyar Építőművészek Szövetségének (MÉSZ) Mesteriskoláját. 1976-tól egy évig a Lakótervnél volt tervező, 1977-től a BME rajzi és formaismereti tanszékén tanít, majd tanszékvezető, egyetemi docens, 1995-től 2010-ig dékánhelyettes. 1997-ben a Magyar Mérnökök és Építészek Világszövetségének főtitkárhelyettese, 2001-től elnöke. 1999-2001 között a Magyar Építész Kamara elnöke. 2000-2003 Széchenyi professzor ösztöndíjas. 2004-től a Magyar Mérnök Akadémia tagja. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Rajz és Formaismereti Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára.
Hazai és nemzetközi szinten elismert épületei az organikus építészeti hagyományokat követik. Nevéhez fűződnek a kecskeméti SOS Gyermekfalu tervei, a Dunamenti Hőerőmű 10-11. blokk, a debreceni Kölcsey Központ és a miskolci Kemény Dénes Sportuszoda belsőépítészeti tervezése, a debreceni Latinovits Színház és a Görög katolikus fatemplom Máriapócson. Munkásságának elismerései: Az év szép háza (1997), Ybl Miklós-díj (1998), Schulek-érem (1998). Prima-díj (2012).
    
    BATTA ANDRÁS Erkel Ferenc-díjas zenetörténész 1953. szeptember 30-án született Budapesten. Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem zenetudományi tanszakán és tanárképző intézetének gordonka tanszakán szerzett diplomát. Ezután a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen kapott megbízást, ahol 1977-től valamennyi egyetemi fokozatot végigjárta, majd 2004-2013-ig rektorként tevékenykedett. Ennek köszönhetően az intézmény ma már önállóan szervezi sikeres hangversenysorozatait (Alma Mater Koncertek), megalakult a Népzene Tanszék és a Zenepedagógiai Tanszék. Tanári és kutató munkája mellett 1976 és 1996 között zenei újságíróként is ismert lett. Szerzőként és szerkesztőként is dolgozott, csaknem ezer oldalas operakalauza eddig tíz nyelven jelent meg, magyarul 2007-ben. Főbb szakmai érdeklődési területei: Liszt Ferenc, Weiner Leó, Richard Strauss zenéje, valamint az osztrák-magyar operettek világa. 1994-ben Erkel Ferenc-díjjal, 2012-ben Prima-díjjal tüntették ki. 2013-ban az egységes komolyzenei koncepció kialakításáért és végrehajtásának koordinálásáért felelős kormánybiztossá nevezték ki.
    
    BORSA GEDEON bibliográfus, az MTA doktora, az Országos Széchényi Könyvtár bibliothecarius emeritusa 1923. október 11-én született Budapesten. A Pázmány Péter Tudományegyetem jogi karán végzett 1945-ben. 1950 és 1951 között a Levéltárak Országos Központjának munkatársa volt, 1951-től pedig az Országos Könyvtári Központ, majd az Országos Széchényi Könyvtár tudományos munkatársa. 1961 és 1983 között a régi magyarországi nyomtatványok bibliográfiai szerkesztőségét vezette. Legfontosabb kutatási területe a 16. századi nyomtatványok és az ősnyomtatványok nemzetközi nyilvántartása. Az egyetemes és a hazai könyvtörténeti kutatás elismert szakértőjének jelentősek a nyomdászattörténeti és a hungarika-kutatásai. Munkásságáért több rangos elismerésben is részesült: a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1993), Széchényi Ferenc-díj (2003).

 

DÉKÁNY IMRE kémikus, az MTA rendes tagja 1946. december 9-én született Szegeden. 1970-ben a szegedi József Attila tudományegyetemen szerzett vegyész diplomát, majd az egyetem kolloidkémiai tanszékén dolgozott, 1989-től tanszékvezető egyetemi tanár, 1987-1990 között általános és tudományos dékánhelyettes, majd 1992-1994 között rektorhelyettes. 2000-től a Szegedi Tudományegyetem Kémiai Doktori Iskolájának vezetője. 2003-tól az egyetem tudományos és nemzetközi kapcsolatokért felelős rektorhelyettese. Az MTA Szegedi Tudományegyetem Szupramolekuláris és Nanoszerkezetű Anyagok Kutatócsoport vezetője.
1977-78-ban az NSZK-ban DAAD-, 1986-87-ben Humboldt-ösztöndíjas, 1997-2000-ben Széchenyi professzori ösztöndíjas, 2006-ban Szilárd Leó professzori ösztöndíjas. A Nemzetközi Kolloidkémiai Társaság, valamint a Német Kolloidkémiai Társaság elnökségének tagja. Kutatási területe: folyadékszorpció szilikát- és oxidfelületeken, immerziós nedvesedés, diszperz rendszerek stabilitása, nanorészecskék, nanokompozitok. A kémiai tudomány kandidátusa (1980), majd doktora (1989). 2001-től a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 2007 óta rendes tagja. Munkásságának elismerései: Buzágh Aladár-díj (1979), a Canon Foundation díja (1999), Raphael Liesegang-díj (2000), Szent-Györgyi Albert-díj (2007) Gábor Dénes-díj (2009).

    FARKAS GYŐZŐ fizikus, az MTA doktora, az MTA Wigner Jenő Fizikai Kutatóközpont kutató professor emeritusa 1933. november 25-én született Kisnémediben. Az MTA Wigner FK Szilárdtestfizikai és Optikai Intézet Alkalmazott és Nemlineáris Optikai Osztályának tudományos tanácsadója. 1992-ben Tóth Csabával közösen a rendkívül rövid, attoszekundumos időtartam alatt felvillanó fényimpulzusok létezésével kapcsolatban dolgozott ki új elméletet, amely az attofizika tudományának megszületéséhez vezetett. Tudományos eredményei közül kiemelkedik a sokfotonos, igen magas perturbációs rendű fotoeffektus kimutatása és az Einstein-egyenlet sokfotonos, mélyebb tartalmú formájának igazolása. Szakterülete: a kvantumelektronika és kvantumelektrodinamika, kutatási témája a foton-elektron kölcsönhatások, a kvantum-elektrodinamika és a szuperintenzív lézerimpulzusok. 1980-ban lett a fizikai tudomány doktora. Tagja a Lézerfizikai Tudományos Bizottságnak. Munkásságát több kitüntetéssel ismerték el: MTA Fizikai Díja (fődíj, 2000), Simonyi Károly díj (2006), Magyar Érdemrend tisztikeresztje (2012).

    HONTI LÁSZLÓ nyelvész, az MTA rendes tagja, tudományos tanácsadó, a Károli Gáspár Református Egyetem egyetemi tanára 1943. augusztus 27-én született Lengyeltótiban. 1966-ban végzett az ELTE BTK magyar-orosz-finnugor szakán, 1966-1969 között a turkui egyetemen, majd Helsinkben végzett tanulmányokat. 1969-től az MTA Nyelvtudományi Intézetében dolgozott, 1980-1988 között az uráli nyelvek osztályát vezette. 1989-től tudományos tanácsadó. Több külföldi egyetemen tanított vendégprofesszorként, így Olaszországban, Hollandiában és Ausztriában is. 2008-ban a Károli Gáspár Református Egyetem magyar nyelvészeti tanszékén kapott egyetemi tanári és tanszékvezetői kinevezést. Szakterület: uráli (finnugor) nyelvészet, tudományos eredményei világszerte elismertek. Jelentős közéleti és publikációs tevékenysége is, 1977 óta vesz részt a Nyelvtudományi Közlemények folyóirat munkájában, jelenleg is főszerkesztője. 1989-ben elnyerte a nyelvtudományok doktora címet, 2004-ben lett az MTA levelező, majd 2010-ben rendes tagja. Tudományos munkásságának elismerései: Akadémiai Díj (1993), Munkácsi Bernát-díj (2006).

    KERTÉSZ JÁNOS fizikus, egyetemi tanár, akadémikus 1950. december 22-én született Budapesten. 1976-ban szerzett diplomát az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Természettudományi Karának fizikus szakán. Tudományos munkatársként kezdte pályafutását, majd főmunkatársként, később tudományos tanácsadóként tevékenykedett. Külföldi tanulmányai után, 1992-től a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Természettudományi Karához tartozó Fizikai Intézet igazgatóhelyettese, majd 2001-2012 között igazgatója volt. 1993 óta egyetemi tanár. 1995-2007-ben vezette az intézet elméleti fizika tanszékét is, annak jelenleg professzora. 2012-ben kinevezték a Közép-európai Egyetem professzorává is. Kutatási területe a statisztikus és számítógépes fizika, és azok több tudományterületet is érintő (interdiszciplináris) alkalmazásai. Kiemelkedőek a fentiek, valamint a hálózatkutatás terén elért, világviszonylatban is nagy elismerést kiváltó eredményei. 1989-ben lett a fizikai tudományok doktora. 2001 óta az MTA levelező, 2007 óta rendes tagja. 1990-ben Akadémiai Díjjal, 2006-ban Ipolyi Arnold-díjjal, 2011-ben Szent-Györgyi Albert-díjjal tüntették ki.

    KOTSCHY ANDRÁS okleveles fizikus, vezető akusztikai tervező, szakértő, a Kotschy és Társai Kft.ügyvezetője 1939. július 4-én született Nagykőrösön. Az ELTE fizikus szak elvégzése után 1963-tól 1993-ig az ÁÉTV, 1993 és 1994 között az UVATERV tervezője és szakértője volt, majd 1994-től 2001-ig az R&M Építő és Szigetelő Kft. Akusztikai Mérnöki Irodájának vezetője. 2001 óta tevékenységét saját cégében folytatta, amelynek fő profilja a terem- és épületakusztikai szakértés és tervezés, zaj- és rezgésvédelem, valamint az akusztikai és elektroakusztikai méréstechnika. Kiemelkedő kutatói és tervezői munkássága, a Papp László Budapest Sportaréna, az Agóra művelődési központok és a pécsi Kodály Központ hangversenytermének kialakítása is nevéhez köthető. Munkásságát 1993-ban Pro Silentio díjjal, 1998-ban a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjével, 2006-ban pedig Békésy-díjjal jutalmazták.

 

 

Magyar Érdemrend középkereszt a csillaggal (polgári tagozat) kitüntetés:
    
    DR. KÓNYÁNÉ DR. KUTRUCZ KATALINNAK, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára főigazgató-helyettesének a korábban joghátrányt szenvedettek, meghurcoltak információs kárpótlása érdekében végzett másfél évtizedes tevékenysége elismeréseként;
    
    MOCSAI LAJOSNAK, a Magyar Kézilabda Szövetség szövetségi kapitányának, a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar egyetemi docensének páratlan eredményeket elérő kézilabda-edzői pályája és a fiatal sportológenerációk felkészítése terén végzett kimagasló oktatómunkája elismeréseként;
    
    PÁLINKÁS GÁBOR Széchenyi-díjas fizikusnak, az MTA rendes tagjának, az MTA Természettudományi Kutatóközpont nyugalmazott főigazgatójának, projektbiztosnak a kutatási, felsőoktatási és innovációs célokat szolgáló, világszínvonalú MTA Természettudományi Kutatóközpont beruházás kapcsán folytatott hatékony irányítói és szervezői tevékenysége elismeréseként;
    
    SZILÁGYI ISTVÁN írónak, az MMA rendes tagjának a kortárs magyar prózairodalom legnagyobb értékei közé tartozó nagy sikerű regényeiért, valamint szerkesztői tevékenysége elismeréseként;
    
    DR. WEISS EMÍLIÁNAK, az MTA doktorának, az ELTE professor emeritusának az új Polgári törvénykönyv kodifikációjával összefüggő másfél évtizedes tevékenysége, valamint a határainkon túl is nagyra becsült, példaértékű tudományos munkássága elismeréseként;
    
    a Magyar Érdemrend középkereszt (polgári tagozat) kitüntetést adományozta:
    
    HERBERT THOMAS ROBERT ZELINGER DE BALKANY-NAK, a La Société Générale Immobiliére ingatlanforgalmazó-fejlesztő cégek elnök-tulajdonosának a magyar kultúra értékeinek terjesztéséért, az oktatási, egészségügyi és vallási intézmények önzetlen anyagi támogatásáért és közéleti szerepvállalásáért;
    
    BEREMÉNYI GÉZA Kossuth-díjas írónak, rendezőnek sokrétű alkotó tevékenysége elismeréseként, amelyben egyformán kiemelkedő szerepet játszanak korízlést és nemzedékeket formáló dalai, filmjei és forgatókönyvei, valamint szépirodalmi alkotásai;

    BÍRÓ PÉTERNEK, az MTA rendes tagjának, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézet kutató professor emeritusának a Balaton halállományának megőrzése érdekében végzett tudományos tevékenysége, valamint a hidrobiológiában játszott iskolateremtő szerepe elismeréseként;
    
    BOGYAY KATALINNAK, Magyarország UNESCO nagykövetének, az UNESCO Közgyűlés volt elnökének, újságírónak, producernek a magyar kultúra és kulturális diplomácia terén elért eredményei elismeréseként;
    
    DR. BÖLCSKEINÉ ÁGAI ILONÁNAK, a Magyar Református Gyermekvédelmi Szolgálat – Nevelőszülő Hálózat gyógypedagógusának az egyetemes emberi értékek gyarapítása érdekében végzett kimagasló, példamutató tevékenysége elismeréseként;
    
    BUDAI ILONÁNAK, az Óbudai Népzenei Iskola népi ének tanárának a magyar népdalok tanításáért és népszerűsítéséért végzett csaknem negyven éves tevékenysége elismeréseként;
    
    DR. DE CHATEL RUDOLFNAK, a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar I. Belgyógyászati Klinika professor emeritusának több mint fél évszázados oktató, gyógyító és kutatómunkája, valamint a hazai egészségügyben meghatározó jelentőségű közéleti tevékenysége elismeréseként;
    
    DÉVÉNY ANNA intézményvezető gyógytornásznak, a Dévény Anna Alapítvány alapítójának több évtizedes kimagasló szakmai munkájáért, gyógytornászként elért, világszerte ismert és elismert eredményeiért;
    
    DR. DUX LÁSZLÓ LAJOSNAK, a Szegedi Tudományegyetem ÁOK Biokémiai Intézet tanszékvezető egyetemi tanárának tudományos érdemei, professzori munkája, közéleti szerepvállalása, valamint a felsőoktatás törvényi kidolgozásában kifejtett szakmai tevékenysége elismeréseként;
    
    DR. GADÓ JÁNOSNAK, az MTA doktorának, az MTA Energiatudományi Kutatóközpont tudományos tanácsadójának a Paksi Atomerőmű biztonsága érdekében intézeti igazgatóként, majd tudományos tanácsadóként végzett kiemelkedő színvonalú tevékenységéért, valamint a Budapesti Kutatóreaktor kiégett fűtőelemeinek visszaállítása során folytatott eredményes munkájáért;
    
    DR. GÓGL ÁRPÁD JÓZSEF orvosnak, belgyógyásznak, klinikai farmakológusnak, gasztroenterológusnak, volt egészségügyi miniszternek az orvoslás és az oktatás terén végzett több évtizedes, kimagasló tudományos tevékenysége elismeréseként;
    
    DR. GRÓSZ ANDOR orvos dandártábornoknak, az MH Egészségügyi Központ Védelem-egészségügyi Igazgatóság egészségügyi főnökének, a Szegedi Tudományegyetem ÁOK Repülő és Űrorvosi Tanszék tanszékvezető egyetemi tanárának a magyar katonai egészségügy szolgálata érdekében végzett több évtizedes tevékenysége, valamint a Magyar Honvédség képviseletében a NATO tagországok Egészségügyi Szolgálatfőnöki Bizottságában betöltött szerepe elismeréseként;
    
    HAMZA GÁBORNAK, az MTA rendes tagjának, az ELTE ÁJK Római Jogi Tanszék tanszékvezető egyetemi tanárának a hazai jogtudomány és joggyakorlat terén végzett kiemelkedő színvonalú kutatói és oktatói tevékenysége elismeréseként;
    
    KOMLÓSI ILDIKÓ operaénekesnőnek, a Magyar Állami Operaház magánénekesének a nemzetközi zenei életben is méltán elismert operaénekesi pályája, számtalan nagy sikert aratott mezzoszoprán főszerepe és páratlan alakításai, valamint több évtizedes művészi munkája elismeréseként;

 

 

Munkácsy Mihály-díjat kapott kiemelkedő képzőművészeti tevékenysége elismeréseként:

    
    BABINSZKY CSILLA képzőművész;,
    CSEKE SZILÁRD DEZSŐ képző- és festőművész;
    FILP CSABA festőművész;
    KOROKNAI ZSOLT képzőművész;
    KÓSA JÁNOS festőművész;
    MÓZER ERZSÉBET grafikai restaurátorművész;
    PETŐ HUNOR képzőművész.
    

 

    Nádasdy Kálmán-díjat kapott kiemelkedő zenés, színházi rendezői, színháztudományi, dramaturgi és műfordítói tevékenysége elismeréseként:

    CSEKE PÉTER színművész, rendező, színházigazgató.

 

    Németh Lajos-díjat kapott a kortárs képzőművészet, iparművészet, design, építészet területén végzett kiemelkedő művészettörténészi, műkritikusi, kurátori tevékenysége elismeréseként:

    DR. BORDÁCS ANDREA szerkesztő, főiskolai docens, igazgató.

    Szabolcsi Bence-díjat kapott kiemelkedő zenetudományi, zenekritikai és zenei ismeretterjesztő tevékenysége elismeréseként:
    
    SZŐNYINÉ SZERZŐ KATALIN zenetörténész.

 

    Bánffy Miklós-díjat kapott a kultúra érdekében művészeti vagy kulturális intézményben, illetve szervezetnél hosszabb időn át – legalább 15 éven keresztül – végzett kiemelkedő tevékenysége elismeréseként:

    LÁSZLÓNÉ NAGY ILONA igazgató;
    SZIRÁNYI JÁNOS igazgató, zenei szerkesztő, hangversenyrendező, zongoraművész-tanár;
    VINCZE ANDREA művészeti menedzser.

    Csik Ferenc-díjat kapott kimagasló sportteljesítményei, elért eredményei elismeréseként:
    
    KISGYÖRGY LAJOSNÉ FEDOR MAGDA, a sportlövészeti versenyszámok 123-szoros országos bajnoka.

    Bay Béla-díjat kapott a magyar hallássérültek sportjában végzett magas színvonalú edzői tevékenysége elismeréseként:

    WELTNER GYÖRGY asztalitenisz edző.

 

    Batthyány-Strattmann László-díjat kapott az egészségügyi ellátás fejlesztése terén, szakmai, közszolgálati munkájában elért kimagasló teljesítménye elismeréseként:
    
    DR. BALLA GYÖRGY, a Debreceni Egyetem, Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Általános Orvostudományi Kar, Gyermekgyógyászati Intézet egyetemi tanára, igazgatója;
    DR. BENEDEK SZABOLCS, a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar III. számú Belgyógyászati Klinika szakorvosa;
    DR. CZIRJÁK LÁSZLÓ, a Pécsi Tudományegyetem Reumatológiai és Immunológiai Klinika igazgatója;
    DEMES ISTVÁNNÉ, a Károlyi Sándor Kórház gazdasági igazgatója;
    DR. ERTL TIBOR, a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika egyetemi tanára;
    DR. FURÁK JÓZSEF, a Szegedi Tudományegyetem Sebészeti Klinika mellkassebészeti osztályvezetője;
    DR. JANCSÓ GÁBORNÉ DR. KATONA MÁRTA, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kara Gyermekgyógyászati Klinika és Gyermekegészségügyi Központ egyetemi tanára;
    KISS ZSOLT, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főosztályvezetője;
    DR. LELIK FERENC nyugalmazott főorvos;
    PROF. DR. NAGY KATALIN, a Szegedi Tudományegyetem Fogorvostudományi Karának dékánja, tanszékvezető egyetemi tanár;
    DR. SÁROSI KATALIN, a Szent Borbála Kórház belgyógyásza, pszichológus főorvosa;
    DR. SUGÁR ISTVÁN, a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar II. számú Sebészeti Klinika egyetemi docense, igazgatóhelyettese;
    DR. VISONTAI ILDIKÓ, az Országos Epidemiológiai Központ főigazgató-helyettes főorvosa;

 

   Semmelweis-díjat kapott az egészség megőrzése, a betegségek megelőzése és a gyógyítás terén végzett magas színvonalú munkája elismeréseként:
    
    DR. ÉDES ISTVÁN, a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Általános Orvostudományi Kar Kardiológiai Intézet egyetemi tanára, igazgatója.

    Elige Vitam díjat kapott a kábítószer elleni küzdelem területén végzett kiemelkedő tevékenysége elismeréseként:
    
    GRANASZTÓI SZILVIA, a Wesley János Lelkész- és Szociálismunkásképző Főiskola művésztanára.

 

facebook:

0 Komment

Válasz küldése

Be kell jelentkeznie, a komment írásához.