Kijev a strasbourgi bírósághoz fordult Oroszországgal szemben

A strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult csütörtökön Ukrajna, mert úgy ítéli meg, hogy Oroszország megsérti az Emberi Jogok Európai Egyezményének előírásait.

 

Az egyezmény szerint nemcsak olyan emberek fordulhatnak a bírósághoz, akik úgy vélik, hogy valamelyik részes állam megsértette az egyezményben rögzített jogaikat, ezt államok is megtehetik egy másik országgal szemben. A bíróság közleménye nem részletezi, hogy Ukrajna egészen pontosan az egyezmény mely pontjainak megsértésével vádolja Oroszországot, a megadott iratszám alapján pedig csütörtök este még nem volt elérhető a beadvány teljes szövege a bíróság adatbázisában.

Arra viszont kitér a közlemény, hogy Kijev azonnali átmeneti intézkedést kért a strasbourgi bíróságtól Oroszországgal szemben. Ilyet a bíróság az érintett felek érdekében, vagy az eljárás megfelelő lebonyolítása érdekében rendelhet el. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a bíróság már a vizsgálat, a bizonyítás és a döntés előtt elrendel valamilyen intézkedést, hogy megakadályozza a további, vagy előreláthatólag bekövetkező jogsértést.

Kijev azt kérte a bíráktól, kötelezzék Oroszországot arra, hogy tartózkodjon minden olyan lépéstől, amely az Ukrajna területén élő polgári lakosság életét vagy testi épségét veszélyeztetné. A kommüniké szerint a kérésnek a bíróság helyt is adott, ezért Josep Casadevall bíró felszólította mindkét felet, hogy tartózkodjanak minden olyan lépéstől, különösen katonai akciótól, amely sértheti az ukrán lakosságnak az egyezményben lefektetett emberi jogait, illetve amelyek miatt az életük, testi épségük, egészségük veszélybe kerülhet. Külön kiemeli a bíróság, hogy mindkét államnak tiszteletben kell tartania az élethez való jogot, és azt az előírást, hogy senkit sem szabad embertelen vagy megalázó bánásmódban részesíteni.

A strasbourgi emberi jogi bíróság mindemellett mielőbbi tájékoztatást is kér Kijevtől és Moszkvától, hogy milyen intézkedéseket tesznek annak érdekében, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezményének előírásait maradéktalanul betartsák.

 

 

Jacenyuk a BT-ben: nehéz lesz meggyőzni bárkit is, hogy ne legyen nukleáris fegyvere

Oroszország Ukrajna elleni katonai agressziója után nehéz lesz meggyőzni bárkit is a világon, hogy ne legyen atomfegyvere – jelentette ki csütörtökön az ENSZ Biztonsági Tanácsának csütörtöki ülésén az ukrán miniszterelnök.

Arszenyij Jacenyuk ezt arra utalva mondta, hogy Ukrajna 1994-ben a világ harmadik legnagyobb nukleáris arzenáljáról mondott le, cserébe függetlenségének és területi sérthetetlenségének szavatolásáért. Az erről Budapesten aláírt memorandumban az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Oroszország közösen vállalt garanciákat a volt szovjet köztársaság szuverenitására, cserébe annak atomfegyver-mentességéért.

Az ukrán kormányfő angol nyelvű beszédében oroszra váltva felvetette a kérést, hogy vajon akarnak-e háborút az oroszok.

Vitalij Csurkin orosz nagykövet erre később azt válaszolta, hogy sem Oroszország, sem az oroszok nem akarnak háborút és kifejezte meggyőződését, hogy az ukránok sem.

Jacenyuk beszédében kijelentette: meggyőződése, hogy az oroszok nem akarnak háborút, és sürgette, hogy Oroszország vezetői – engedve népük akaratának – térjenek vissza az Ukrajnával folytatott tárgyalásokhoz.

“Ha valódi tárgyalásokat folytatunk Oroszországgal, hiszem, hogy valódi partnerekké válhatunk” – mondta. Mint mondta, Ukrajna meleg és baráti kapcsolatokat szeretne keleti szomszédjával.

Az ukrán miniszterelnök ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az orosz katonai intervenciónak sem oka, sem alapja nem volt, és elfogadhatatlannak nevezte azt. Hozzátette: Oroszország haladéktalanul vonja ki csapatait a Krímből.

Csurkin nem válaszolt Jacenyuk tárgyalási javaslatára. Az orosz nagykövet azzal vádolta meg az Európai Uniót és az Egyesült Államokat, hogy ők provokálták ki a válságot, arra ösztönözve az ukránokat, hogy “erőszakkal döntsék meg törvényes kormányukat”. Szavai szerint a rendezés érdekében vissza kell térni ahhoz a kompromisszumhoz, amelyet február 21-én európai közvetítéssel kötött Viktor Janukovics elnök az ellenzék vezetőivel.

A megállapodást, amely egy átmeneti kormány felállításáról és választások kiírásáról rendelkezett, Oroszország képviselője akkor nem írta alá.

Samantha Power amerikai ENSZ-nagykövet bejelentette, hogy az Egyesült Államok határozati javaslatot terjesztett be a krími válságról. Hozzátette: “Oroszországnak akarnia kell a diplomáciai megoldást”.

Washington azt szeretné, ha a testület szombaton – vagyis még az Oroszországhoz való csatlakozásról szóló krími referendum előtt – szavazna a tervezetről, amely törvénytelennek, ezért érvénytelennek és következmények nélkülinek minősítené a népszavazást, és hitet tenne Ukrajna függetlensége és területének sérthetetlensége mellett, a nemzetközileg elismert határok között.

A tervezet a válság békés, tárgyalásos rendezésére és a kisebbségi jogok védelmére szólít fel.

Oroszország nyilvánvalóan vétót emel a határozat ellen, de diplomáciai források szerint lehetséges, hogy Kína tartózkodna, ami a nyugati remények szerint lehetővé tenné Moszkva elszigetelését az ukrajnai válság ügyében.

Power a krími referendum felfüggesztését sürgette, amely érvelése szerint nem tekinthető törvényesnek, különösen a külföldi katonai intervenció fényében.

“Az orosz erőknek vissza kell térniük a bázisaikra” – hangoztatta az amerikai ENSZ-képviselet vezetője.

A Biztonsági Tanács kevesebb mint két hét leforgása alatt immár hatodik alkalommal tűzte napirendjére az ukrajnai válság tárgyalását.

 

 

 

Bidennel tárgyalt Jacenyuk a Fehér Házban

Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök csütörtökön visszatért a Fehér Házba, ahol ezúttal Joe Biden amerikai alelnökkel tárgyalt az ukrajnai válság rendezéséről.

A két vezető az ukrán kormány sajtószolgálatának tájékoztatása szerint megvitatta a két ország közötti együttműködés lehetőségeit az amerikai külügyminisztérium javaslatai alapján.

Jacenyuk a Barack Obama elnökkel szerdán folytatott tárgyalásait követően kijelentette, hogy Ukrajna kész egyenlő partnerként tárgyalni Oroszországgal.

Az ukrán kormányfő elmondta, hogy a jövő héten, vagy 10 napon belül Ukrajna alá fogja írni az Európai Unióval megkötendő társulási szerződés politikai részét, mert kormánya nagyon világossá kívánja tenni, hogy “Ukrajna a nyugati világ része és az is marad”. Az orosz partnereknek meg kell érteniük, hogy Kijev kész egy újfajta kapcsolatrendszer kiépítésére, amelyben “Ukrajna az Európai Unió része, de Ukrajna jó barátja és partnere Oroszországnak”.

“Ha (Vlagyimir Putyin orosz elnök) stabilitást, békét és jólétet akar Európában, akkor vissza kell vonulnia és tényleges tárgyalásokat kell folytatnia. Ha azonban át akarja rajzolni a (határ)vonalakat, és alá akarja aknázni az egész nemzetközi biztonságot és felülvizsgálni a második világháború kimenetelét, akkor (az oroszok) tovább fognak haladni” – fogalmazott újságírók előtt Jacenyuk az Obamával lefolytatott megbeszélése után, immár a Fehér Házon kívül, a csütörtöki The Washington Times beszámolója szerint.

“Ebben az esetben az (orosz) elgondolás nemcsak a Krím annektálása, de az Ukrajna központi részébe, az ukrán fővárosba irányuló invázió és egy háború elindítása. Az az üzenetem Putyin elnöknek, hogy Putyin úr, bontsa le ezt a falat! A háború, a megfélemlítés és a katonai agresszió falát” – mondta az ukrán miniszterelnök, Ronald Reagan elnöknek a berlini falról Mihail Gorbacsovhoz 1987-ben intézett felszólítását átfogalmazva.

“Tárgyaljunk. Nyugodjunk le” – tette hozzá.

A Nemzetközi Valutaalappal (IMF) újrakezdett tárgyalásokkal kapcsolatban hangsúlyozta, hogy kormánya kész végrehajtani a szükséges, kemény gazdasági reformokat.

Gerry Rice, az IMF külkapcsolatokért felelős igazgatója csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a Kijevben tartózkodó misszió várhatóan pénteken fejezi be tényfeltáró tevékenységét. Arra a kérdésre, hogy reálisak-e az ukrán vezetés azon várakozásai, hogy áprilisra megkaphatják a valutaalap támogatását, kijelentette, hogy az IMF-nek nincs ütemterve. Rice nem kívánta kommentálni Jack Lew amerikai pénzügyminiszternek azt a kijelentését, miszerint az IMF több mint 15 milliárd dollárt folyósíthat Ukrajnának.

Christine Lagarde, a valutaalap vezérigazgatója, aki szerdán fogadta Jacenyukot, csütörtöki közleményében rámutatott, hogy az IMF március 4. óta Kijevben tartózkodó tényfeltáró missziója “jó haladást” ért el. A küldöttség az ukrajnai gazdasági helyzet független felmérését követően ajánlásokat tesz majd a valutaalap vezetésének. Lagarde leszögezte, hogy az IMF örömmel támogatja Ukrajnát, és ennek legjobb módjáról konzultálni fog a tagsággal és más nemzetközi pénzügyi intézményekkel.

Jack Lew, aki csütörtökön fogadta az ukrán kormányfőt, szintén kijelentette, hogy a nemzetközi közösség készen áll Ukrajna megsegítésére, ha annak vezetése végrehajtja a szükséges reformokat. Az amerikai pénzügyminiszter és Jacenyuk egyetértett abban, hogy a nemzetközi segítségnyújtás maximáláshoz szükség van az IMF folyamatban lévő kvótareformjának véglegesítésére.

Lew ismertette az 1 milliárd dolláros, a szenátus által még jóváhagyandó amerikai hitelgarancia tartalmát és feltételeit. Kijelentette, hogy az ukrán kormánynak a reformok melletti elkötelezettsége hatással lesz a garancia időzítésére.

Az ukrán kormányfő csütörtökön felszólalt az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén, ahol tárgyalásokat sürgetett Oroszországgal, valamint az orosz csapatoknak a Krímből történő kivonására szólított fel.

facebook:

0 Komment

Válasz küldése

Be kell jelentkeznie, a komment írásához.