Az ukrán parlament politikai és katonai segítséget kért az ország biztonságát szavatoló országoktól

Politikai és katonai segítséget kért az ukrán parlament kedden elfogadott határozatában az ország biztonságát szavatoló országoktól, valamint felszólította Oroszországot, hogy haladéktalanul vonja ki csapatait a Krímből, hagyjon fel az ukrán állam elleni agresszióval, továbbá garantálja az ország területi egységét és függetlenségét.

 

A határozatban a képviselők leszögezték, hogy “Nagy-Britannia, Észak-Írország és az Egyesült Államok, mint a budapesti memorandum aláírói teljesítsék vállalt kötelezettségeiket, és tegyenek meg minden politikai, diplomáciai, gazdasági és katonai lépést az Ukrajna elleni agresszió azonnali megfékezése, valamint az ország függetlensége, szuverenitása és jelenlegi határainak megőrzése érdekében”.

Az 1994-es budapesti egyezményben Oroszország, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia vállalta Ukrajna szuverenitásának és területi épségének szavatolását, cserében azért, hogy Ukrajna lemondott az atomhatalmi státusról.

A keddi határozatot a 450 fős törvényhozás 263 képviselője támogatta. A szavazáskor 322-en voltak jelen az ülésteremben. A dokumentumban nem részletezték, hogy a követelés kiterjed-e a Szevasztopolban bérleti szerződéssel állomásoztatott fekete-tengeri orosz hadiflottára.

A parlament emellett nyilatkozatot fogadott el, amelyben követeli a Krími Autonóm Köztársaság törvényhozásától, hogy vizsgálja felül a terület státusáról tartandó népszavazásról hozott döntését, és hozza azt összhangba Ukrajna, valamint a Krím alkotmányával. A nyilatkozat szerint a referendum – amelyet március 16-án készülnek megtartani a félszigeten – ellentétes az ukrán alaptörvénnyel.

A határozathozatalokat megelőzően Olekszandr Turcsinov ideiglenes elnök bejelentette a parlamentben, hogy Ukrajna a biztonságát szavatoló országokhoz fordul katonai-műszaki segítségért.

Közölte azt is, hogy az ukrán erőket teljes készültségbe helyezték, hadgyakorlatot tartottak. “Kezdjük helyreállítani a hadsereget” – fogalmazott Turcsinov.

Bejelentette továbbá, hogy a Nemzeti Gárda felállításáról, és az önkéntesek “részleges” mozgósításáról hozott döntést az ukrán nemzetbiztonsági tanács. Arra kérte a törvényhozást, hogy támogassa a testület döntését. A Nemzeti Gárda újbóli felállításáról várhatóan szerdán szavaz a törvényhozás.

Turcsinov szavai szerint a Nemzeti Gárda a belügyi alakulatok katonáiból jönne létre arra a célra, hogy – mint fogalmazott – megvédje az országot és a polgárokat a bűnözőktől, a külső és belső agressziótól.

A Nemzeti Gárda 1991-2000 között működött Ukrajnában, Leonyid Kucsma akkori elnök oszlatta fel.

Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök kijelentette, hogy az elmúlt években “szándékos és módszeres szabotázst” hajtottak végre Ukrajna biztonságának és védelmének gyengítése érdekében. Leszögezte, hogy a katonai és polgári ügyészségeknek vizsgálatot kell indítania a hadseregben elkövetett lopások ügyében, és felelősségre kell vonni azokat a tisztségviselőket, akik felelősek az ukrán fegyveres erők jelenlegi súlyos gondjaiért.

Jacenyuk tájékoztatta a parlamentet, hogy a kormány összesen 125 millió hrivnya, azaz mintegy 3,125 milliárd forint összegben utalt egyszeri pénzügyi támogatást a Krími Autonóm Köztársaságban szolgálatot teljesítő ukrán katonáknak.

facebook:

0 Komment

Válasz küldése

Be kell jelentkeznie, a komment írásához.