A NATO főtitkára az orosz csapatok visszavonását követeli a Krímről

A NATO főtitkára követeli az orosz csapatok visszavonását a Krím félszigetről. Anders Fogh Rasmussen a Bild című német lapnak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy nem lehet megváltoztatni az európai határokat.

A Bild hétfői számában megjelenő interjúból vasárnap közölt részletek alapján a NATO-főtitkár szokatlanul élesen bírálta Moszkvát a Krím félszigettel kapcsolatos politikája miatt. “Elvárjuk, hogy Oroszország teljesítse nemzetközi kötelezettségeit, vonja vissza csapatait (a Krímről) és ne ártsa bele magát az Ukrajna más régióiban zajló folyamatokba. A 21. században senkinek sem szabad megpróbálni új határokat húzni Európa térképén” – mondta Anders Fogh Rasmussen.

Hozzátette, hogy Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnökkel folytatott csütörtöki megbeszélésén biztosította partnerét arról, hogy “a NATO Ukrajna oldalán áll”.

Az atlanti szövetség főtitkára nagyra értékelte, hogy a kijevi vezetés a válság békés megoldása mellett kötelezte el magát, és “az ukrán hadsereg a hatalmas nyomás ellenére visszafogott magatartást tanúsított”.

Kiemelte, hogy “a nemzetközi közösség latba veti diplomáciai és politikai súlyát a békés megoldásért. A NATO, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), az Európai Unió és más szereplők közös erőfeszítéseket tesznek” a válság rendezéséért – mondta Anders Fogh Rasmussen a Bildnek.

Putyin: a Krím félsziget vezetésének döntése a nemzetközi jogon alapszik

A Krími Autonóm Köztársaság vezetésének döntése a félsziget Oroszországhoz csatlakozásához a nemzetközi jogon alapszik és a terület lakosságának törvényes érdekeit képviseli – közölte az orosz államfő uniós vezetőkkel folytatott telefonbeszélgetése során, amelyről a Kreml sajtóosztálya vasárnap adott ki tájékoztatót.

Vlagyimir Putyin Angela Merkel német kancellárral és David Cameron brit kormányfővel vitatta meg a Krím félsziget parlamentjében csütörtökön hozott elvi határozatot. Az orosz államfő arra is felhívta Angela Merkel és David Cameron figyelmét, hogy a jelenlegi kijevi hatalom semmilyen intézkedést nem tesz a “szélsőségesen nacionalista és radikális erőknek a fővárosban( Kijevben) és számos ukrajnai régióban tapasztalt tombolása ellen”.

A Kreml sajtószolgálatának közlése szerint az állami vezetők “a meglehetősen bonyolult ukrajnai társadalmi-politikai helyzettel, valamint a (Krím félsziget Oroszországhoz csatlakozásáról) március 16-ra kitűzött népszavazással összefüggő kérdésekről” folytattak megbeszélést. A moszkvai tájékoztatás leszögezi, hogy “a történtek értékelésében meglévő különbségek ellenére, (az orosz államfő, a német kancellár és a brit kormányfő) kifejtették, hogy mindannyian érdekeltek a feszültség továbbterjedésének megakadályozásában és a helyzet mielőbbi rendezésében”.

A Kreml sajtószolgálata továbbá tudatta, hogy az orosz, a német és a brit állami vezetők véleményt cseréltek az ukrajnai válság rendezését célzó lehetséges nemzetközi erőfeszítésekről, valamint megegyeztek abban, hogy szoros munkakapcsolatban maradnak, ebbe beleértve a külügyminiszteri szintű együttműködést.

Oroszország több településén szombaton is szimpátiatüntetéseket szerveztek az ukrajnai oroszok, így a krími lakosság támogatására. Szentpéterváron mintegy másfél ezer ember vonult az utcára az Orosz tisztek, a Szülőföld, és más orosz hazafias szervezetek felhívására. A megmozdulás részvevői “Ukrajna mondj nemet a fasizmusra!”, “Veled vagyunk, Krím!”, “Ukrajna, Oroszország, Fehéroroszország – egységes orosz föld!” és hasonló tartalmú feliratokat tartottak a magasba. A szimpátiatüntetések a múlt vasárnap óta a központi hatalom támogatásával szervezetten zajlanak Oroszországban.

Eközben Kijevben Arszenyij Jacenyuk ukrán kormányfő kijelentette, hogy Ukrajna egy talpalatnyit sem hajlandó átadni saját földjéből Oroszországnak. A Fekete-tengeri kikötővárosban, Odesszában 3 ezer ember énekelte együtt az ukrán himnuszt a híres Patyomkin-lépcsőn és tüntetett Ukrajna egysége mellett.

Cseh védelmi miniszter szerint szóba sem jöhet a NATO beavatkozása

Szóba sem jöhet a NATO esetleges katonai beavatkozása a Krím félszigeten, amely állítólag orosz ellenőrzés alá került – véli a cseh védelmi miniszter.

Martin Stropnicky szerint senki sem gondolhatja komolyan, hogy a krími helyzetet esetleg egy NATO-akcióval lehetne megoldani. Rámutatott: Ukrajna nem tagja a NATO-nak, így az engedélyt egy beavatkozáshoz az ENSZ Biztonsági Tanácsának kellene megadnia. Oroszország a BT állandó tagjaként vétójogával élve minden ilyen döntést könnyen meghiúsít.

“Szóba sem jöhet semmiféle hurrá akció” – jelentette ki Stropnicky a Prima kereskedelmi televízió vasárnapi vitaműsorában. “Azt sem tartanám helyesnek, ha a NATO bármiféle módon katonai erejét kívánná fitogtatni Oroszország előtt” – tette hozzá a miniszter.

Stropnicky úgy látja, hogy az Európai és Biztonsági Együttműködési Szervezet (EBESZ) missziója is kudarccal fog végződni, mert megfigyelőit valószínűleg nem is fogják beengedni a félszigetre. “Azt nem ajánlanám, hogy a megfigyelők minden áron be akarjanak jutni a Krímbe” – jegyezte meg.

A miniszter szerint a gazdasági szankciókra Európának nincs nagy tere, mert Európa és Oroszország gazdasága szorosan kapcsolódik. A krími válság diplomáciai megoldásának útja azonban még járható. “Lehet még növelni a diplomáciai nyomást” – mondta Stropnicky minden konkrétum nélkül.

Amennyiben a Krím félszigeten a jövő héten valóban megtartják az Oroszországhoz történő csatlakozásról szóló népszavazást, annak eredményét a Cseh Köztársaság nagy valószínűséggel nem ismeri el. Erről Bohuslav Sobotka, cseh miniszterelnök beszélt vasárnap a cseh közszolgálati televízióban.

“Be kell tartani az ukrán törvényeket és az alkotmányt” – mondta a kormányfő. Szerinte az ukrán alkotmány nem teszi lehetővé, hogy egy régió népszavazáson döntsön az elszakadásról. “Az ország felosztásához nem lehet így hozzáállni” – szögezte le Sobotka, aki szerint diplomácia úton, ukrán-orosz tárgyalásokkal kellene megoldani a helyzetet.

Sobotka megismételte: Csehország legitimnek tartja a jelenlegi ukrán kormányt.

facebook:

0 Komment