„A Nyugat nem fog háborúzni Putyinnal Ukrajnáért, és ezt ő is tudja”

Második hidegháború fenyegeti Európát – állapítja meg hétfői szerkesztőségi cikkében a Financial Times (FT) című brit gazdasági-politikai napilap európai kiadása.

A lap szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök ellentmondást nem tűrő választ adott arra a kérdésre, hogyan reagál majd a kijevi változásokra, az orosz vezetők pedig azon dolgoznak, hogy ürügyet teremtsenek a katonai akcióra Ukrajna keleti, orosz ajkú részén.

Azzal, hogy a kijevi forradalomra katonai invázióval válaszolt, Putyin nemcsak a nemzetközi jogot sértette meg, hanem valós esélyt teremtett arra, hogy Oroszország és Ukrajna évekig húzódó véres konfliktusba bonyolódjon – írja a lap.

A Financial Times Europe szerint kétség sem fér Putyin felelősségéhez, az orosz elnök a krími invázióval megsértette egy másik ország szuverenitását és az ENSZ Alapokmányát, ami Moszkva képmutatására is rámutat, hiszen eddig Oroszország következetesen az ENSZ Biztonsági Tanácsának felhatalmazásához kötött bármilyen katonai akciót.
A cikk arra a megállapításra jut, hogy Washington jól tette, hogy leállította a szocsi G8-csúcs előkészületeiben való részvételt, emellett pedig gazdasági szankciókkal is kellene sújtani Moszkvát, ha Oroszország kiszélesíti az offenzívát. Az újság úgy véli, hogy az orosz gazdasági modell komoly gondokkal és tőkemeneküléssel küzd, a gazdasági szankciók nagyon fájdalmasak lehetnének, de Oroszország is visszavághat: az ENSZ-ben vétójogával élve kicsúszhat a nemzetközi közösség markából, valamint Európa jelentős földgázszállítójaként is okozhat kellemetlenséget.

A második hidegháború hűvös fuvallata érezhető Európában – húzza alá a Financial Times Europe.

A lap hasábjain Nicholas Burns egykori amerikai külügyi államtitkár úgy értékeli, hogy az ukrán válság a hidegháború óta a legjelentősebb biztonságpolitikai fenyegetés Európára nézve, viszont csak egyetlen valós lehetőséget kínál a Nyugat számára: következetes kiállást egy diplomáciai stratégia mellett, amely elhúzódó küzdelmet jelent Putyinnal Ukrajnáért. Amerikai és európai katonai válaszcsapásról nem lehet szó, az jelentős konfliktust robbantana ki atomhatalmak között – állapítja meg Burns

“A Nyugat nem fog háborúzni Putyinnal Ukrajnáért, és ezt ő is tudja” – vélekedik a volt amerikai diplomata.

Burns első lépésként az orosz invázió széleskörű nemzetközi elítélését sürgeti, amely elkezdené elszigetelni Putyint. Ennek folytatásaként, második lépésként azt javasolja, hogy a G8-ak többi tagja is mondja le részvételét a szocsi G8-csúcson, és Oroszországot végleg zárják ki a csoportból. Harmadik intézkedésként az Egyesült Államoknak fel kellene függesztenie olyan államközi megállapodások előkészítését, amelyek fontosak az orosz elnök számára, valamint további személyek ellen kellene szankciókat érvénybe léptetni a Magnyitszkij-törvény alapján. Emellett az EU-nak is fel kellene függesztenie olyan gazdasági megállapodásokat, amelyek érzékenyen érintenék a moszkvai vezetést. Negyedikként a nemzetközi közösségnek gyorsan cselekednie kell, és támogatnia kell az ukrán kormányt mind anyagilag, mind politikailag. Azt is tudatni kell Kijevvel, hogy “erőltesse meg magát” és tudatosítsa az ország több millió oroszajkú lakosában, hogy elfogadja és befogadja őket.

“Ne szolgáltassanak okot Putyinnak, hogy további katonai kalandokba bocsátkozzon Kelet-Ukrajnában” – írja Burns.

A csomag ötödik elemeként a NATO-nak Burns szerint rendkívüli csúcstalálkozót kellene tartania, és meg kellene erősítenie, hogy a washingtoni szerződés ötödik cikke alapján igenis megvédi a szövetség tagjait, és szavatolja biztonságukat. “Végül is a NATO az egyetlen oka annak, hogy Moszkva Észtországra, Lettországra vagy Litvániára nem vetett szemet” – állapítja meg Burns.

Edward Luce, az FT amerikai ügyekkel foglalkozó kolumnistája arra mutat rá, hogy Obama minden kitűzött célja, az iráni atommegállapodás, a közel-keleti helyzet nyugvópontra juttatása, mind attól függ, hogyan reagál Putyin lépéseire. Az írás szerint semmi értelme nem lenne, hogy Washington “átléphetetlen határokat” fektessen le, mert az csak felbátorítaná Putyint, hogy bebizonyítsa, Amerika blöfföl. A szerző emlékeztet, hogy George Bush 91-ben Kijevben óva intette az ukránokat az “öngyilkos nacionalizmustól”, Obamának pedig ezúttal Putyint kellene óva intenie az öngyilkos imperializmustól, és erre Kijev lenne a tökéletes helyszín.

Az olasz sajtó bírálta a római kormány “langyos” állásfoglalását

Határozottabb fellépést sürgetett a római kormánytól Moszkvával szemben a hétfői olasz sajtó Oroszország ukrajnai beavatkozását követően.

A balközép La Repubblica szerint az olasz kormánynak legalább olyan határozottan kellene reagálnia, amilyen határozottsággal Vlagyimir Putyin orosz elnök “megszállta” a Krím térségét. Az olasz kormányt vezető Demokrata Párthoz (PD) közel álló napilap szerint az orosz csapatok gyorsasága azt bizonyítja, hogy Moszkva előzetes terv szerint avatkozott be.

A La Repubblica hozzátette, a Matteo Renzi vezette olasz kormány téved, ha Berlin “óvatos” magatartását követi.

A római kormány vasárnap honlapján (governo.it) közleményben hangsúlyozta, hogy Matteo Renzi miniszterelnök a francia elnökkel és a német kancellárral egyeztetett az ukrajnai helyzetről. Az olasz kormányközlemény elfogadhatatlannak nevezte Ukrajna szuverenitásának és integritásának megsértését.

A Corriere della Sera vezércikke szerint a “langyos” olasz diplomácia az őt gyakran jellemző “álszentséggel és közönnyel” viselkedik. A konzervatív napilap hangsúlyozta: “Ukrajna egy lépésre áll az orosz megszállástól. Ez a legsúlyosabb európai válság a hidegháború óta (…) és a kontinens egyensúlyának mély átalakításával fenyeget”. Az újság megjegyezte, ha a Vlagyimir Putyin barátjaként ismert Silvio Berlusconi lenne az olasz kormányfő, az olasz balközép már az utcán tüntetne Ukrajna jogaiért. Belpolitikai ellenség hiányában azonban Olaszország “az ujját se mozdítja”. A Corriere hozzátette, “pedig Európáról, rólunk van szó”.

Az Il Fatto Quotidiano szerint a nemzetközi és olasz diplomácia cselekvés helyett “nyávog” attól tartva, hogy elveszíti orosz energiakészleteit. A kommunista l’Unita úgy látja, veszély fenyegeti Európát. Az ukrán válság évek óta várható volt, a független Ukrajna megszületéséhez ugyanis megfelelő egyensúlyt kellett volna kiépíteni Oroszország és Európa között. Ez azonban a Szovjetunió 1991-es felbomlása óta várat magára – írta a l’Unita.

A finn védelmi miniszter lemondta hétfői tárgyalását orosz kollégájával

Carl Haglund finn védelmi miniszter lemondta hétfőre tervezett szentpétervári látogatását, amelyen orosz kollégájával, Szergej Sojguval tárgyalt volna.

A Helsinkin Sanomat finn napilap hétfői írása szerint a találkozóról fél évvel korábban állapodtak meg a finn-orosz katonai együttműködés erősítése céljából.

Carl Haglund azt mondta, vasárnap döntött a látogatás lemondásáról a krími események miatt.

“Egy hete a nyugati államok még úgy vélték, hogy nem reális egy ilyen krími helyzet. Meg kell mutatni Oroszországnak, hogy a nyugati országok nem támogatják a krími eseményeket” – idézte a finn védelmi minisztert az Interfax orosz hírügynökség.

facebook:

0 Komment