A kijevi tüntetők ultimátuma: Janukovics azonnal mondjon le

A kijevi tüntetők ultimátumot adtak Viktor Janukovics ukrán elnöknek péntek este: mondjon le másnap reggelig, különben fegyveres felkelés tör ki.

 

Vitalij Klicsko, az ellenzéki Ütés (UDAR) párt vezetője beszélni kezdett a Függetlenség terén, de félbeszakította őt az önvédelmi erők egyik tagja, és a színpadra lépve bejelentette: ha az elnök szombat reggel tíz óráig nem mond le, az emberek újra fegyvert ragadnak.

A péntek esti nagygyűlés az áldozatokról való megemlékezéssel kezdődött. Az indulatok magasra csaptak, amikor a térre ért az előző nap meggyilkolt egyik áldozat nyitott koporsója. Az egyik tiltakozó a mikrofonhoz lépett, és a mögötte álló három ellenzéki vezetőre – közöttük Klicskóra – utalva közölte: “A bajtársunkat agyonlőtték, és a vezetőink megrázzák egy gyilkos kezét. Szégyen!”, majd bejelentette az ultimátumot.

Bejelentését a téren tartózkodók hevesen támogatták – írta az Ukrainszka Pravda hírportál. Több tüntető Klicsko beszéde közben a Jobb szektor vezetőjét, Dmitro Jarost követelte a színpadra.

Jaros eleget tett ez utóbbinak, és beszédében közölte: a Jobb szektor nem teszi le a fegyvert, nem oldja fel a közigazgatási épületek blokádját, amíg nem teljesül fő követelésük: Janukovics lemondása. “Törvényszék, törvényszék!” – skandálta a tömeg, mire a szónok hozzátette: “Felelősségre kell vonni mindenkit, aki tűzparancsot adott, valamint az orvlövészeket!”. A Jobb szektor kész magára vállalni az ukrajnai forradalom folytatását – idézte Jarost az lb.ua hírportál.

A Majdanon tüntetők Janukovics fejét követelték. “Halál a börtöntöltelékre!” – skandálták. (Mint dpa német hírügynökség megjegyezte, az ukrán elnököt fiatalkorában rablótámadás miatt börtönbe zárták.)

Az Avtomajdan mozgalom nyilatkozatban tudatta: nem fogadja el az ellenzék és Janukovics megállapodását, csak az elnök távozásával elégedne meg. A mozgalom öt pontban foglalta össze követeléseit. Ezek között szerepel az elnök azonnali lemondása és előre hozott elnökválasztás kiírása, a “bűnös parancsok” végrehajtásáért felelős rendőrök, ügyészek, bírák felelősségre vonása, a börtönbe zárt tüntetők azonnali szabadon engedése, az Európai Unióval való társulási szerződés aláírása és a Berkut különleges rendőri egység feloszlatása.

A parlamentben a képviselők fel akarták vetni Viktor Psonka főügyész leváltásának kérdését, de Volodimir Ribak házelnök elutasította a kérést. A képviselők a szónoki emelvényhez rohantak, de Ribak hajthatatlan volt, és szombat délelőtt 10 óráig elnapolta a parlament plenáris ülését.

 

 

Orosz ombudsman: nem világos, ki hajtja végre a kijevi megállapodást

Nem világos, ki és hogyan fogja végrehajtani az ukrajnai válság rendezését célzó megállapodást – ezzel indokolta az orosz emberi jogi biztos Kijevből Moszkvába visszatérését követően pénteken azt, hogy nem írta alá a megállapodást.

Vlagyimir Lukin azt mondta, “a legnagyobb nehézséget az jelenti, hogy a helyzet folyamatosan változik, a személyek is változnak, újak jelennek meg, és nem tudni, ki és miként fogja végrehajtani a megállapodásokat”.
Az orosz államfő által csütörtökön közvetítőként Kijevbe küldött ombudsman elmondta, hogy miután megismerték partnereik álláspontját, azt immár jobban értik. Hozzátette, hogy szándékában áll folytatni az ukrajnai küldetést, de a tárgyalások folytatása nem Moszkván múlik.
Az orosz törvényhozás mellett működő emberi jogi biztos “inkább pozitívnak, mint negatívnak” ítélte meg az ukrán fővárosban folytatott egyeztetéseket, amelyeket szerinte akkor lehet folytatni, ha minden világossá válik.
Hangsúlyozta, Oroszországnak pontosítania kell a szerepét az ukrajnai válság rendezésében, hogy “hasznos lehessen és ne vegyen magára egyáltalán nem érthető kötelezettségeket”. A párbeszéddel ugyanis szerinte a két ukrán fél között van probléma. “Ebbe mi nem avatkozunk be, megfigyelők vagyunk” – mondta Vlagyimir Lukin. Úgy vélte, hogy az előre hozott elnökválasztásról szóló megállapodás is Ukrajna belső ügye.
Az orosz ombudsman szerint van esély a békére Ukrajnában, de minden az ukránoktól függ, nekik kell eldönteniük, mit akarnak. “Mindig készen állunk olyan mértékben segíteni, amilyent az ukrán fél szükségesnek tart” – mondta.
Az orosz külügyminisztérium időközben nyilatkozatban reagált az ukrán államfő és az ellenzék kijevi megállapodására és közölte, Oroszország készen áll a jövőben is arra, hogy “az ukránok kérésére hozzájáruljon a helyzet normalizálásához”.
Moszkva szerint az, hogy az orosz közvetítő a francia, német és lengyel külügyminiszterrel ellentétben nem látta el kézjegyével az egyezményt, nem azt jelenti, hogy Oroszország nem érdekelt olyan kompromisszum keresésében, amely lehetővé teszi a vérontás késedelem nélküli megállítását és jogi mederbe visszaterelni a folyamatot.
A külügyminisztérium arra hivatkozott, hogy Vlagyimir Lukin Kijevbe érkezésekor a megállapodás szövege jórészt készen állt.
Az orosz külügyi közlemény azt is hangsúlyozza, hogy “az Ukrajna számára sorsdöntő folyamatok, mint az alkotmányos reform is, a régiók és politikai erők teljes bevonásával mehetnek végbe és azt népszavazásra kell bocsátani”. A helyzet megnyugtatását szolgáló gyakorlati lépéseket pedig kölcsönösen kell végrehajtani és a közvetítői tevékenység minden formájának Ukrajna szuverenitásának tiszteletben tartásával kell megvalósulnia.
A moszkvai nyilatkozat “a szélsőségesektől való kompromisszumok nélküli elhatárolódásra” is felszólította az ukrajnai válság szereplőit.

 

 

A Fehér Ház üdvözölte a megállapodást

Fehér Ház pénteken üdvözölte az ukrán elnök és az ellenzék vezetői között létrejött megállapodást és segítséget ajánlott fel annak végrehajtásához, ugyanakkor jelezte, hogy az erőszakcselekmények elrendelőit felelősségre kell vonni, Washington pedig szükség esetén kész további szankciók bevezetésére.

Az amerikai elnöki hivatal kommünikéje szerint a kijevi egyezség összhangban áll azzal, amit az Egyesült Államok mindeddig támogatott, ez pedig az erőszak csillapítása, az alkotmánymódosítás, a koalíciós kormány megalakítása és előre hozott választások.
A Fehér Ház a közlemény szerint támogatja mindazok erőfeszítéseit, akik a megállapodást megkötötték, és elismeréssel adózik a “bátor ellenzéki vezetők” előtt, akik felismerték a kompromisszum szükségességét. Az Egyesült Államok segítséget ajánlott fel az egyezség végrehajtásához és egyúttal sürgette a megállapodás végrehajtását, amit megkülönböztetett figyelemmel fog követni.
Az elnöki hivatal sürgette, hogy Ukrajnában haladéktalanul tegyék meg az egyezség végrehajtásának első lépéseit – szüntessék be az erőszakot, hirdessenek meg amnesztiát, normalizálják a biztonsági helyzetet és a parlament fogadja el az alkotmányra vonatkozó törvénycsomagot – hogy ezáltal utat nyissanak a technokrata koalíciós kormány megalakításáról folytatandó tárgyalásoknak.
A Fehér Ház leszögezte, hogy alapvető fontosságú a békés tiltakozáshoz való jog tiszteletben tartása, még a Majdan (Kijev központi terének) esetében is.
“Ahogy mondtuk, az erőszakért és a válság kezdete óta elszenvedett áldozatokért való felelősök elszámoltatásának meg kell történnie, és mi továbbra is készen állunk arra, hogy szükség esetén újabb szankciókat vezessünk be” – hangzott a szóvivői hivatal által kiadott közlemény.
A kommüniké szerint az Egyesült Államok az ukrán nép mellett áll abban a törekvésében, hogy az egész országban helyreállítsa békét és a biztonságot.

 

 

Európai reagálások a kijevi megállapodásra

Az Európai Unió legmagasabb rangú vezetői és Anders Fogh Ramsussen NATO-főtitkár   is közleményben üdvözölte az ukrán belpolitikai válságnak véget vetni hivatott megállapodást, amely az ellenzék és Viktor Janukovics államfő között született pénteken.

“Ez a megállapodás szükséges kompromisszum az elengedhetetlen politikai párbeszéd beindítása érdekében, az egyetlen mód az eddig is minden oldalon túl sok szenvedést és vérontást okozó válság békés és demokratikus rendezésére” – húzta alá Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke.
Van Rompuy szerint mostantól minden felet felelősség terhel azért, hogy a szavakat tettekre váltsák.
Ez fontos lépés az erőszak és a további vérontás elkerülése, a béke és stabilitás elérése és a politikai folyamat újraindítása érdekében – írta az Európai Bizottság első embere, José Manuel Barroso, aki egyúttal arra is figyelmeztetett, hogy a megállapodásban foglaltakat haladéktalanul meg is kell valósítani, ezt pedig a nemzetközi közösségnek kötelessége elősegíteni.
“Az Európai Unió továbbra is támogatja ezeket a törekvéseket, és töretlenül elkötelezett Ukrajna politikai és gazdasági reformjainak támogatása mellett” – zárta közleményét a bizottság elnöke.
Catherine Ashton, az EU külügyi főképviselője az egyezséget üdvözlendő arra mutatott rá, hogy a demokratikus és békés megoldás jelenti az egyedüli kiutat az ukrán válságból.
“Minden aláírót felszólítok, hogy tartsa tiszteletben a megállapodást, és emlékeztetek, hogy teljes mértékben Ukrajna feladata és felelőssége annak azonnali megvalósítása” – húzta alá az uniós diplomácia vezetője. Egyúttal azt is hangsúlyozta, hogy az erőszaknak azonnal véget kell vetni, maradéktalanul szavatolni kell az emberi jogok érvényesülését és az alapvető szabadságjogokat, a jogsértéseket pedig fel kell tárni.
“A felelősöket bíróság elé kell állítani” – nyomatékosította Ashton, világossá téve, hogy az EU más nemzetközi szervezetekkel együttműködve kész teljes mértékben támogatni a megállapodás megvalósítását.
Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke úgy vélekedett, hogy az egyezség reményt teremt, hogy Ukrajna elkerüli a legrosszabbat, az erőszak eszkalációját és még több halált. A német szociáldemokrata politikus üdvözölte a megállapodást, ám emlékeztetett: a bizalom és a stabilitás újjáépítése nem lesz egyszerű.
“Az erőszaknak azonnal véget kell vetni” – nyomatékosította Schulz, aki szerint a válságnak békés politikai folyamat kell véget vessen, ami minden féltől komoly kötelezettségvállalást követel, különösen a hatóságoktól.
Az egyezmény aláírását követően Thorbjorn Jagland, az Európa Tanács főtitkára is támogatásáról biztosította azt, s közölte: az Európa Tanács kész haladéktalanul vállalni a megegyezés által rárótt feladatokat.
Az ukrán elnök és az ellenzék által aláírt egyezség, amelyet délután a német külügyminisztérium az interneten is közzétett, két ponton említi az Európa Tanácsot. Egyrészt az erőszakcselekmények kivizsgálásában számít a 47 tagállamot tömörítő páneurópai szervezet segítségére, másrészt az új választási törvény kidolgozásában és az új Központi Választási Bizottság megalakításában írja elő az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet, valamint az Európa Tanács intézményi családjához tartozó alkotmányügyi tanácsadó testület, a Velencei Bizottság szabályainak betartását.
Anders Fogh Rasmussen NATO főtitkár közleményében leszögezte: a megállapodás véget kell vessen a vérontásnak és a szenvedésnek, valamint utat kell nyisson a demokratikus párbeszédhez és reformokhoz.
A dán politikus közölte, hogy a NATO elkötelezett az ukrajnai reformfolyamat támogatása mellett.
“Minden felet felszólítok, hogy maradéktalanul teljesítse a megállapodásban foglaltakat, és tartózkodjon a további erőszaktól” – írta közleményében a főtitkár és hozzáfűzte: a szuverén, független, a demokrácia és a jogállamiság mellett elkötelezett Ukrajna kulcsfontosságú az euroatlanti térség biztonsága szempontjából.

facebook:

0 Komment

Válasz küldése

Be kell jelentkeznie, a komment írásához.