Ukrán válság – Szankciókra készül az Európai Unió, szakértők szerint ez a legveszélyesebb időszak

Az Európai Unió meg fogja vizsgálni a szankciók lehetőségét az ukrajnai erőszakos események felelőseivel szemben – jelentette be szerdán Brüsszelben Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője. A jelenlegi az ukrán politikai válság legveszélyesebb szakasza, “ez az a helyzet, amiből akármi lehet” – mondta Póti László, a Magyar Külügyi Intézet tudományos főmunkatársa.

    Ashton nagyköveti értekezletet hívott össze, amelyen közleménye szerint “minden lehetőséget megvizsgálnak, köztük a tüntetések erőszakos elfojtásának felelőseivel, illetve a jogsértések elkövetőivel szembeni szankciók lehetőségét is”. 

    José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke közleményében szintén jelezte: arra számít, hogy a tagállamok sürgősen lépéseket fognak tenni az ukrajnai erőszak felelőseivel szemben.

    Az EU tagállamainak külügyminiszterei csütörtökön rendkívüli ülést tartanak Brüsszelben.

    Az Ukrajnában az előző napon fellángolt véres erőszak nyomán a különböző uniós tagállamok vezető képviselői sorra tettek felháborodott nyilatkozatokat, és foglaltak állást a szankciók lehetőségének napirendre tűzése mellett. Így tett szerdán – Najat Vallaud-Belkacem szóvivő útján – Francois Hollande francia köztársasági elnök.

    Didier Reynders belga külügyminiszter szintén olyan rádiónyilatkozatot tett, miszerint Belgium a kijevi vérfürdő után uniós szankciókat szorgalmaz az ukrán vezetéssel szemben. A külügyminiszter úgy fogalmazott, hogy a szankciók elrendelése nem lenne öncélú, hanem arra irányulna, hogy kezdődjön párbeszéd Ukrajnában a szemben álló felek között. 

    Reynders szerint Németország is egyetért azzal, hogy ilyen módon kell nyomást gyakorolni a kijevi rezsimre. Szankciókat javasolt Ukrajna ellen Donald Tusk lengyel miniszterelnök, a svéd és dán külügyminiszter, valamint a litván és az észt elnök is.

    Az uniós külügyminiszterek legutóbbi, február 10-én tartott brüsszeli tanácskozásán a résztvevők még arra a következtetésre jutottak, hogy egyelőre nincs szükség büntető szankciókra – uniós beutazási tilalomra, illetve vagyonbefagyasztásra – az erőszak alkalmazásáért felelősnek tartott ukrán vezetőkkel szemben. Most viszont diplomaták szerint felmerült az is, hogy e két, természetes személyekkel szemben érvényesítendő intézkedéseken túlmenően ukrán jogi személyeket, köztük vállalatokat is feketelistára tegyenek.

    Martin Schulz, az Európai Parlament német, szociáldemokrata elnöke közleményében kijelentette, hogy minden áron el kell kerülni a további vérontást. A politikus szerint a történtek megrázóak és elfogadhatatlanok, amelyekre sürgősen határozott választ kell adni.

    “A jelenlegi ukrán vezetésnek helyet kell adnia egy átmeneti, nemzeti egységkormánynak, és előre hozott választásokat kell tartani az állami hatóságok legitimitásának helyreállítása érdekében” – jelenti ki az EP-elnök, aki a rohamrendőröket és az ellenzéki tiltakozókat is az erőszak beszüntetésére szólítja fel.

    Martin Schulz a párbeszéd folytatására szólította fel a feleket, illetve hiteles, célzott szankciókat sürgetett mindazok ellen, akik felelősek az emberi jogok megsértéséért. Ugyanakkor jelentős anyagi segítség felajánlását tartja szükségesnek arra az esetre, ha sikerül békésen rendezni a válságot.

    Csütörtökön az Európai Parlament házbizottságaként működő úgynevezett elnökök konferenciája is megvitatja az ukrán helyzetet, ahová Stefan Füle bővítési biztost is meghívta, hogy megvitassák az EU ukrajnai stratégiájának jövőjét.

Kijevi politológusok: az ország szétszakadása fenyeget, válságkezelő szakértői kormány kell

Ukrajnai politológusok a kijevi hírportálokon arra figyelmeztetnek, hogy az erőszak elharapódzása az ország szétesésével fenyeget, és sokan közülük a súlyos gazdasági gondokat kezelni képes, független szakértői kormány létrejöttében látják a válságból kivezető egyetlen kiutat.

    Vadim Karaszev kijevi politikai szakértő arra figyelmeztetett, hogy mivel az ellenzék nem tudta kordában tartani a radikálisait, a hatalom keze már nincs megkötve. “A Majdan hibát vétett, és saját magát sodorta az összecsapásokba és a vérontásba” – mondja Karaszev. Amennyiben a kijevi események vérfürdőbe torkollanak, nehéz lesz elkerülni szerinte az ország szétesését. 
    “Gondolom, a Nyugat most sokkos állapotban van. Arra nem számított, hogy dugába dőlnek a tárgyalások a Majdan és az államfő között” – mondja a politológus, aki szerint létfontosságú, hogy a kijevi főtéren zajló tüntetések esetleges feloszlatása után a hatalom ne szorítsa sarokba az ellenzéket, hanem tárgyaljon vele.
    Tarasz Berezovec politológus szerint a “forradalom” a Majdanon nem ért véget a letartóztatott tüntetők szabadon engedésével, az elfoglalt középületek felszabadításával, a barikádok lebontásával, és az országban újabb tömegmegmozdulások hulláma várható. “A hatalom bármilyen meggondolatlan lépése lobot vethet. Ez lehet akár egy újabb banális, meg nem fontolt törvény, amely korlátozná az emberek szabadságát és jogait.. Ez a hatalom az ilyen hibák elkövetésére van kárhoztatva, mindig újabb és újabb dolgokkal szítja az ilyen tömeges zavargásokat” – fűzi hozzá Berezovec.
    Szerhij Taran politikai elemző szerint három dologgal, az alkotmányos változtatásokkal, az elnök- és parlamenti választással vagy egy szakértői kormány megválasztásával lehetne megnyugtatni a kedélyeket és csillapítani a feszültséget. Ezek közül azonban egyik megoldás sincs a hatalom ínyére, a válság pedig nem fog rendeződni, amíg nem fognak megoldódni a hatalommal való visszaélést érintő kulcskérdések. A szakértő azt mondja, hogy a kijevi vezetők saját meggazdagodásukra használják fel a hatalmat, ezért a demonstrációk erővel történő elfojtása újabb, még nagyobb tiltakozásokat fog szülni.
    Egy másik politikai elemző, Volodimir Cibulko az ellenzék szemére veti, hogy egyáltalán nem reagál a bírálatokra, nem hallgatja meg a szakértők tanácsait. Azzal számol, hogy az ország jelenlegi rossz gazdasági helyzetében Viktor Janukovics államfő “csapata” nem áll meg a lábán, ezért most kell nyomás alá helyezni, megragadni a teljes hatalmat. “Ez nagyon kockázatos játéknak tűnik, mivel gyakorlatilag az ország széteséséhez vezethet” – figyelmeztet a politológus, aki szerint téved mindenki, aki abban hisz, hogy bármilyen kijevi döntést egyöntetű támogatással fogad majd az egész ország.
    Jurij Kovacsenko politológus arra figyelmeztet, hogy az ellenzék erőszakos megmozdulásai Viktor Janukovics államfő környezetének legharciasabb részét erősítik. A rendbontások újabb hulláma a hatalmat a válság erővel történő rendezésére sarkallhatja – mondja Kovacsenko. Hozzáteszi, hogy a keddi kijevi események áthúzhatják az ellenzék és a kormány összes eddigi kompromisszumos megállapodását.
    Andrij Zolotarev elemző úgy látja, hogy ma Ukrajnában csak egy “kamikaze” vállalkozhat a kormány vezetésére, mivel a válsághelyzetből kizárólag fájdalmas és népszerűtlen intézkedésekkel lehet kilábalni. Azt firtatja, hogy ki az az ellenzéki vagy kormánypárti politikus, aki venné a bátorságot, hogy bejelentse a kedvezmények megnyirbálását, a bérek befagyasztását, az ipart érintő kormánytámogatások radikális lefaragását. Olyan népszerűtlen intézkedésekkel kellene előállniuk a politikai vezetőknek, amelyekért a nép bárkit “szétmarcangolna”. 
    “Ebben rejlik a politikusok gyávasága, akik a népszerűség megőrzése érdekében nem mernek nyilvánvaló dolgokról beszélni, jelesül arról, hogy nincs fájdalommentes kiút abból a gazdasági helyzetből, amelyben az ország van” – tette hozzá a kijevi szakértő. 
    Hasonló véleményt fogalmazott meg két másik politológus, Vitalij Bala és Jevhenyij Kopatyko is. Bala szerint Ukrajnának válságkezelő kormányra van szüksége, amelynek munkájába be kell vonni a politikai ambíciókat nem tápláló szakértőket a versenyszférából. Kopatyko is egy ilyen kabinet felállítását tartja az egyetlen kiútnak az ukrajnai válságból.

Szakértő: ez a legveszélyesebb időszak

A jelenlegi az ukrán politikai válság legveszélyesebb szakasza, “ez az a helyzet, amiből akármi lehet” – mondta Póti László, a Magyar Külügyi Intézet tudományos főmunkatársa szerdán az MTI-nek. A szakértő szerint a konfliktusnak nincs etnikai vonatkozása.

    Kiemelte: “az erőszakért mindig, minden esetben a hatalom a felelős”, ebben a politikai válságban az erőszak alkalmazásáért a felelősség a hatalmat terheli. A csaknem három hónapja tartó politikai szembenállás alatt három alkalommal: november végén, decemberben és januárban a hatalom erőszakkal akarta felszámolni a tüntetést – emlékeztetett. 
    Póti László felidézte: a hétfői volt a leginkább optimizmusra okot adó nap a válság eddigi történetében, akkor lépett ugyanis életbe az amnesztiáról szóló törvény, amelynek alapján aznap, de már a hétvégén is a tiltakozók elkezdték kiüríteni a korábban elfoglalt középületeket, elkezdték elbontani a barikádokat. Cserébe a tüntetők és az elnök közötti megállapodás értelmében a demonstrációkon elfogottak döntő többségét elengedték. Hozzátette: hétfőn tehát úgy tűnt, hogy működik a tárgyaláson elért egyezség.
    A tiltakozók egy része – nem a parlamenti ellenzéki pártok – hétfő délután meghirdetette a Békés támadás elnevezésű tüntetést, és kedd reggelre az ukrán parlament épületéhez hívták az embereket, hogy megerősítsék követelésüket: a parlament foglalkozzon az ország politikai berendezkedésének megváltoztatásával, a félelnöki helyett a parlamentáris rendszer kialakításával – magyarázta. Kedd reggel 10-15 ezres tömeg indult meg a parlament felé, de a rendőrség minden fontosabb utcát lezárt a környéken, mire a tiltakozók egy radikális csoportja elkezdett harcolni a rendőrökkel.
    Póti László elmondta: a keddi nap az erőszakos összecsapásokról szólt, és visszaszorították a demonstrálókat a tiltakozás központját jelentő Majdan térre. Estére a rendőrség körbevette a teret, és az éjszaka azzal telt, hogy több támadást indítottak az ott maradt tüntetőkkel szemben. Reggelre 25-en meghaltak és több százan megsebesültek a harcokban.
    A szakértő hangsúlyozta: hétfőn a két legfontosabb ellenzéki parlamenti párt vezetője, Arszenyij Jacenyuk, a Haza (Batykivscsina) párt parlamenti frakcióvezetője és Vitalij Klicsko, az Ütés (UDAR) párt vezetője nem volt Ukrajnában, hanem Németországban tárgyalt, nem ők hirdették meg a keddi tüntetést, és nem voltak jelen akkor, amikor még esetleg lecsillapíthatták volna a radikalizálódó tömeget. Ukrajnában volt viszont a nacionalista Szabadság (Szvoboda) párt vezetője, ő sikeresen mozgósította híveit a radikális fellépésre – tette hozzá.
    A kutató beszélt arról is, hogy szerdára virradó éjjel Jacenyuk és Klicsko tárgyalt Viktor Janukovics elnökkel, de úgy tűnik, az államfő nem érti a helyzetet, csak azt akarja, hogy a tüntetők adják meg magukat, és kilátásba helyezte a politikai vezetők büntetőjogi felelősségre vonását.
    Janukovicsot sarokba szorították, és bár még leült tárgyalni az ellenzéki vezetőkkel, “lényegi mondanivalója már nincsen”, nem lehetséges kompromisszumokról egyeztet, hanem a büntetőjogi felelősségükkel fenyegetőzik – mondta. Megjegyezte: nyilvánvaló, hogy az elnök “elveszíti ezt a csatát, csak nem mindegy, hogy hogyan”. 
    Az elemző véleménye szerint a szerdai nap folyamán nem kísérlik meg a rendőrök felszámolni a tüntetők táborát a Majdanon, ezzel “megvárják az estét”. Lehetséges nevezte, hogy Janukovics a jelenlegi pozíciójában felvállalja annak a kockázatát, hogy megpróbálja az utolsó tüntetőig megtisztítani a Majdan teret. Ez a terv garantáltan kudarcra van ítélve, és így több tucat újabb halott lehet Kijevben – mondta.
    Póti László szerint az a nagy kérdés, hogy a fegyveres erők, a katonaság megmozdulnak-e, mert csak a belügyi erőkkel nem lehet legyőzni a tiltakozó tömeget. Ugyanakkor elképzelhető, hogy a katonaság nemet mond Janukovicsnak, de nem valószínű, hogy az elnök egyáltalán igénybe merné venni a segítségét.
    A szakértő arra is kitért, hogy mivel nincs etnikai színezete a konfliktusnak, a kárpátaljai magyar közösség ebből a szempontból nincs veszélyben, Magyarországnak szerinte nincs teendője ez ügyben. Menekültek pedig csak akkor indulnának meg Ukrajnából, ha a fegyveres erőkkel folytatott, “elhúzódó partizánháborúvá” alakulna a helyzet, ez azonban gyakorlatilag kizárható – mondta Póti László.

facebook:

0 Komment