Alkotópotenciálunk tekintetében az élmezőnyhöz tartozunk

Magyarországon a szellemitulajdon-intenzív ágazatok gazdasági súlya és foglalkoztatottsága  jóval az uniós átlagon felüli: a GDP 45,1 százalékát biztosítják és a foglalkoztatottság 27,2 százalékát adják – mondta a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) elnöke az MTI-nek.

Bendzsel Miklós ismertette, hogy 2013 végén először készítette el a brüsszeli Belső Piaci Harmonizációs Hivatal és az Európai Szabadalmi Hivatal azt a nemzetközi összehasonlító tanulmányt, amely az iparjogvédelmi ágazatoknak a GDP-hez és a foglalkoztatottsághoz való hozzájárulását vizsgálta tagállamonként és az Európai Unió egészében.

Az átlagos európai iparjogvédelmi aktivitást mintegy 600 gazdasági alágazatban vizsgálva a kutatók arra jutottak, hogy Magyarország az EU-tagállamok között első helyen áll a szabadalom- és a design-intenzív ágazatok GDP-hez való hozzájárulását tekintve – előbbi 20, utóbbi a GDP 17,9 százalékát biztosítja, miközben az uniós átlag mindkét oltalomfajta esetében 13-14 százalék körüli értéket mutat.

A 2010-2012-es adatok alapján elkészült tanulmány megállapítja, hogy a magyarországi telephelyű cégekben foglalkoztatott alkotópotenciál teljesítménye csaknem minden kategóriában az első 10 közé tartozik az unión belül az öt legfontosabb oltalomkategóriában, amelyek a szellemi tulajdon, a szerzői jog, a dizájn, a védjegy, és a szabadalom.

Kiemelte: ezt az összehasonlítást eddig a cégek központja vagy a tulajdonviszonyok szerint végezték, ezért az iparjogvédelmileg is oltalmazott hazai kutatás-fejlesztési tevékenység közel háromnegyedét nem a magyar, hanem a jelentős külföldi – így például az amerikai vagy a skandináv tulajdonban álló –  feldolgozóipari vagy szolgáltató cégek okán azok anyaországához kalkulálták.

A hivatal elnöke rámutatott arra is: Brüsszel felismerte, hogy az adott tagállamban kiképzett és dolgozó szakemberek munkáját a működési telephelyek szerint is összesíteni kell a reális kép kialakításához.

Magyarországon a működőtőke betelepítése kiválóan sikerült: húzóágazatok működnek magyar szellemi tőkére építve – értékelte. “Ehhez kell a külföldi tulajdonos tőkéje, munkakultúrája, üzletpolitikája, de mindez csak az itt kiképzett műszaki alkotó értelmiséggel és menedzsmenttel szimbiózisban válhatott sikeressé” – fogalmazott az elnök.

Bendzsel Miklós szerint az elemzés magyarázatot ad arra is, hogy miért választotta Magyarországot az egészségiparban, az autóiparban, vagy az infokommunikációs ágazatokban tevékenykedő multinacionális vállalatok jelentős része a termelésen kívül a fejlesztő tevékenysége helyeként is.

Magyarország ezzel jó eséllyel tartósan felkerült Európa innovációs térképére. Nem túlzás azt állítani, hogy – olyan saját kiváló alapkutatási és fejlesztési potenciáljával is, mint például a Richter Gedeon Zrt. – a közepes méretű nemzetgazdaságok között járműipari, gyógyszeripari vagy biotechnológiai nagyhatalom vagyunk – emelte ki.

facebook:

0 Komment