Gyurcsány: pénzt kell bevonni a felsőoktatásba a hallgatóktól

A világnézetileg semleges oktatást, a többféle tankönyv rendszerének visszaállítását, és a kéttannyelvű közoktatást is a Demokratikus koalíció (DK) elképzelései között említette Gyurcsány Ferenc a párt által szervezett szerdai, budapesti konferencián. A politikus arról is beszélt, hogy ha nem vonnak be valamilyen módon pénzt a hallgatóktól a felsőoktatásba, akkor a terület pár éven belül drámai minőségromlással néz majd szembe.

Hangsúlyozta: a demokratikus ellenzék arról is konzultál, hogy az általuk remélt kormányváltás után felálló új parlament asztalára az elsők között kerüljön az új közoktatási törvény.

A DK szabad köztársaságot szeretne, aminek lényege, hogy egy széles alkotmányos kereten belül ezerféleképpen lehet értelmezni a világot. Ahol a szülőnek, a gyereknek, a településnek van joguk abba beleszólni, hogy milyen iskolát szeretnének – hangsúlyozta.

A világnézetileg a semleges oktatásra áttérve teljes tévedésnek nevezte, hogy egyház és vallásellenesnek lennének. Hangsúlyozta, az, hogy az állam világnézeti semlegessége nem jelent értékmentességet is. Szavai szerint nincs rendben, hogy civil szervezeteknek, vagy egyházaknak lehet iskolájuk, az önkormányzatoknak, településeknek pedig nem. Nem lehet megengedni, hogy azokon a településeken, ahol csak egyetlen iskola van, az az egyház kezében legyen – jelentette ki. Egyúttal azt is elmondta: arra fognak törekedni, hogy minden településen legalább egy iskola világi fenntartó kezében legyen.

Ha az iskolának színes világot kell tudnia bemutatni, akkor ehhez hozzátartozik, hogy sokfajta tankönyv létezik – folytatta. A kormány viszont azért szüntetette meg a tankönyvválasztás szabadságát, mert kontrollálni akarja, hogy mit tanítanak a gyerekeknek – ismertette meglátását.

Az egyik legizgalmasabb feladat, hosszú távon talán a közoktatási törekvéseik egyik legfontosabb eleme a kéttannyelvű közoktatás bevezetésének megteremtése – közölte.

Dacára annak, hogy az oktatás az egyetlen terület, ahol a DK érdemben több pénzt mer ígérni a jelenleginél, „ha a felsőoktatásba nem vonunk be rövid távon is pénzt a hallgatóktól valamilyen módon”, akkor ez a terület drámai minőségromlással néz szembe a következő öt-tíz évben – szögezte le. Kiemelte: a demokratikus ellenzéken belül „mind a három párt” azt mondja, hogy az alapképzés első időszakában tandíjmentességet kell biztosítani. A vita abban áll, hogy amíg a DK azt javasolja, hogy ez csak az első évre vonatkozzon, az Együtt-PM viszont azt szeretné elérni, hogy a teljes alapképzést tegyék ingyenessé – fogalmazott. Az MSZP és a DK azt javasolja, hogy a második évtől mindenkinek fizetnie kelljen egy „méltányos, visszafogott, a mai költségtérítés havi 35 ezer forintjához képest töredéknyi” összeget, aminek a felét tandíjmentességre, szociális ösztöndíjra kellene fordítani – közölte.

A hallgatói szerződések ügyében arról beszélt: a „röghöz kötésnek” sem értelme, sem társadalmi haszna nincs, több kárt okoz, mint amennyi hasznot hoz.

A jobb közoktatáshoz szükség van arra, hogy a középiskolát végző gyerekek közül a lehető legjobb képességűek akarjanak tanárnak menni – jelentette ki. Ehhez viszont lényegesen jobb anyagi megbecsülést és szabadságot kell adni a tanároknak – tette hozzá. Ennek érdekében viszont az általános közalkalmazotti, köztisztviselői bértáblát valószínűleg „fel kell rúgni”– szögezte le.

Gyurcsány Ferenc az orosz nagykövettel találkozott

A paksi erőmű bővítése is szóba került Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke, valamint Oroszország budapesti nagykövete, Alekszandr Tolkacs szerdai megbeszélésén – közölte a párt sajtóirodája az MTI-vel.

Közleményük szerint a találkozón áttekintették a magyar-orosz politikai és gazdasági kapcsolatokat, különös tekintettel a Paksi Atomerőmű bővítésével kapcsolatos Orbán-Putyin megállapodásra.
Gyurcsány Ferenc tájékoztatta a nagykövetet arról: elfogadhatatlannak tartja, hogy széleskörű társadalmi-szakmai vita és versenyeztetés nélkül, “lényegében titokban született egy még mindig homályos tartalmú, tisztázatlan költségeket és finanszírozási terhet jelentő, összességében elhamarkodott megállapodás”.
Sérelmezte, hogy a megegyezés hozzávetőleg az egyéves magyar nemzeti jövedelem 10 százalékának megfelelő összegben, hosszú távra adósítja el Magyarországot.
Azt is tudatta a nagykövettel, hogy ha az ellenzék alakít kormányt idén tavasszal, az új kabinet a megkötött megállapodás felülvizsgálatát fogja kezdeményezni.

facebook:

0 Komment