A Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke a történelmi és morális igazságtételt tekinti céljának

A Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) legfőbb kötelessége, hogy történelmi és morális megbékélést és igazságtételt nyújtson mindazoknak, akik a pártállami rendszer áldozatai voltak – mondta Földváryné Kiss Réka, a testület hétfőn az Országgyűlés által megválasztott elnöke a Duna Közbeszéd című műsorában.

    Úgy fogalmazott: “ez a társadalom hihetetlen sok traumát és fájdalmat szenvedett el az elmúlt évtizedekben, (…) a mi feladatunk az, hogy a nyilvánosság előtt a társadalmi köztudatot formálva működjünk”.
    A kommunista diktatúra működésének feltárására hivatott NEB elnöke rámutatott: ennek a testületnek több a feladata, mint az ügynökakták feltárása. Az igazán fontos kérdések a struktúra működésével és az azt működtető emberekkel kapcsolatosak, és – mint mondta – nem az ügynökök voltak ennek a rendszernek  “a legfőbb haszonélvezői és irányítói” .
    Földváryné Kiss Réka közölte: nincs megnyugvás ebben a kérdésben, és noha több kutatás folyt már, az alapkutatások hiányoznak nemcsak a fővárosban, hanem vidéken is, ahol “nagyon sok a fehér folt”. A bizottság felállítását mérföldkőnek nevezve azt mondta: központi feladatuk az egész pártállami rendszer áttekintése.
    Hangsúlyozta: nem az a dolguk, hogy a pártpolitikai csatározásokban részt vegyenek, és munkájukat “a lehető legszigorúbb szakmai és erkölcsi alapvetések szerint” folytatják majd.
    Utalt arra: kilencéves megbízatásuk során szeretnének eljutni a lehető legtöbb irat feltárásáig, úgy, hogy a társadalmi köztudatban hangsúlyosan szerepeljen az emlékezés a kommunista korszak struktúrájára és bűneire. Azt kell áttekinteniük, hogy a legfőbb központi irányító és döntéshozó szervekben hogyan készítették elő a döntéseket – tette hozzá.
    A NEB-elnök kiemelte: a bizottság közjogilag független, az Országgyűlésnek tartozik évente beszámolással. Munkájukat a nyilvánosság előtt szeretnék végezni – tette hozzá.
    Földváryné Kiss Réka az Eötvös Loránd Tudományegyetemen végzett néprajz és történelem szakon. Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézetének tudományos főmunkatársa. Kutatási területe az egyháztörténet és az 1956-os forradalmat követő megtorlások története.
    A Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökét és két tagját – Ötvös István egyetemi docenst, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jelenkor-történeti tanszékének vezetőjét és Soós Viktor Attilát, a Külügyminisztérium dokumentációs főosztályának helyettes vezetőjét – az Országgyűlés hétfőn titkos szavazással kormánypárti javaslatra választotta meg. Az öttagú bizottság másik két tagját az igazságügy-miniszter és a Magyar Tudományos Akadémia elnöke nevezte meg. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter Máthé Áront, a Századvég Alapítvány kutatóját, Pálinkás József MTA-elnök Bank Barbarát, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának munkatársát delegálta.
    A Nemzeti Emlékezet Bizottságának létrehozásáról az alaptörvény rendelkezik, feladata, hogy együttműködjön az ügyészséggel a kommunista diktatúra alatt elkövetett, el nem évülő bűncselekmények elkövetőinek felderítésében. A bizottságnak a kutatásai alapján büntetőjogilag felelősnek tartott emberekkel szemben büntetőeljárást kell kezdeményeznie a legfőbb ügyésznél.

facebook:

0 Komment