Kiállítják Széchenyi egykori csónakjának mását a Közlekedési Múzeumban

A Közlekedési Múzeumban szerdától látható a makettje Széchenyi István Julietta nevű csónakjának, amellyel a gróf 1830-ban az Al-Dunán utazott és felmérte, miképp lehet hajózhatóvá, ezáltal a magyar árukat szállító hajók előtt szabaddá tenni a Vaskapu vidékét.

A Juliettát Gerencsér Csaba jetski világbajnok és Gacsal Balázs jetski magyar bajnok adományozta a múzeumnak – közölte az intézmény az MTI-vel.

Széchenyi 1830-as úttörő utazásának állít emléket a múzeum kamarakiállítása a makettel, amelyet Bóday Pál kutatómunkája és tervei alapján Jakab István kalocsai asztalos, intarziakészítő, makettépítő mester készített. Az 1:10-es méretarányú mása jelenleg Széchenyi legendás csónakjának egyetlen méretarányos, korhű változata.

A csónak eredetije a Széchenyi István által életre hívott Csónakdában készült az 1820-as években, nevét a gróf édesanyjáról, Festetics Júliáról kapta.

Széchenyi 1842-ig királyi biztosként irányította az al-dunai munkálatokat, összesen kilenc alkalommal járt a helyszínen.

Az Al-Duna zúgói gyakorlatilag járhatatlanná tették nagyobb hajók számára a folyót, így a magyar áruk – elsősorban a gabona – ezen az útvonalon nem érhették el a tengert.

A Juleitta és a Desdemona hajókkal megtett utakon Széchenyi társaival, Waldstein-Wartenberg János gróffal és Beszédes József mérnökkel együtt azt mérte fel, mit kell tenni ahhoz, hogy a magyar gabonaszállító uszályok elérjék a Fekete-tengert. Ez egyebek közt a hajózást akadályozó sziklák eltávolítását jelentette.

A kalandos utazás során a hajókkal 24 nap alatt jutottak el Galacig, onnan vitorlással folytatták az utat Konstantinápolyba.

Az út eredményes volt, a Vaskapu hajózhatóvá tételét elkezdték, és 1842-re elérték, hogy az Al-Duna – közepes vagy magas vízállás esetén – gőzhajóval járható lett, sőt, az első gőzhajó, az Argo már 1834-ben át tudott haladni a szoroson.

facebook:

0 Komment