NGM: az államháztartás októberben 61,4 milliárd többlettel zárt

Az államháztartás központi alrendszere októberben 61,4 milliárd forint többlettel zárt, így az első tízhavi hiány 887,7 milliárd forint lett, a következő hónapokra várt bevételek és kiadások alátámasztják, hogy teljesülni fog az idei, GDP-arányosan 3 százalék alatti hiánycél – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium csütörtökön.

 

 

A közlemény szerint a központi költségvetés 24,5 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 21,6 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok pedig 15,3 milliárd forintos többlettel zártak októberben.

 

A költségvetési törvény idén szeptemberben elfogadott módosítása szerint a tervezett éves hiány 1050 milliárd forint.

 

Az NGM felhívta a figyelmet arra, hogy a kiadások és bevételek összehasonlításakor figyelembe kell venni, hogy azok egymáshoz képest csúszással teljesülnek. A kormány várakozásai szerint decemberben jelentős többletbevétellel számolhat a költségvetés, ami hozzájárulhat az éves hiány elvárt szinten tartásához.

 

A kormány intézkedéseinek köszönhetően tavaly és az idén a bevételi és a kiadási oldalt is jelentősen befolyásoló változások történtek. A bevételi oldalt tekintve, néhány adónemből származó bevételi előirányzat csökkent, bizonyos adónemek megszűntek, illetve módosultak, másrészt új adónemek bevezetése történt meg. Október végéig a 2012. évhez képest magasabb összegben teljesültek egyes adóbevételek is, ilyen például az általános forgalmi adó, a személyi jövedelemadó, a regisztrációs adó, a pénzügyi szervezetek különadója, valamint az illetékbevételek – áll a közleményben.

 

Az NGM jelentős egyszeri bevételekkel is számol az év hátralévő részében, úgymint a frekvenciahasználati-jogosultság értékesítéséből származó mintegy 100 milliárd forintos bevétel, a pénzügyi tranzakciós illeték júniusban előírt – négy ütemben történő – befizetésének második fele, az energiaellátók jövedelemadója és a társasági adó jelentős része.

 

Ugyanakkor többletkiadást jelent az idén, hogy az önkormányzati feladatok és azok finanszírozása több területen átkerült az államháztartás központi alrendszerébe. Központi kiadásként jelentkeznek az átvett egészségügyi, szociális és egyéb intézmények – pl. kórházak, fogyatékkal élőket gondozó intézmények, gyermekvédelmi intézmények – kiadásai, valamint a köznevelésben a pedagógusok illetménye. A vasúti és közúti közlekedési támogatások, a lakásépítési támogatások és az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások is meghaladták az előző évi kifizetéseket.

 

 

 Varga: jövőre is 3 százalék alatt lesz a hiány

A választási évben sem ugrik meg az államháztartás hiánya, jövőre is a GDP 3 százaléka alatt marad a deficit, 2,9 százalék lesz az idei 2,7-2,8 százalék után – mondta a nemzetgazdasági miniszter csütörtökön Budapesten, a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara 21. konjunktúrafórumán.

Varga Mihály kiemelte: Magyarország eddig elért eredményeit az Európai Bizottság legutóbbi országprognózisában is elismerte, például azt, hogy az államadósság is csökkenő pályára állt.
Az infláció mérséklődése miatt tarthatónak nevezte a jegybank kamatcsökkentési pályáját. Az eddigi eredmények között említette, hogy a gazdasági és pénzügyi stabilizáció hatásaként jelentősen csökkentek például a hosszabb, a 10 éves futamidejű állampapírok után fizetett kamatok. Míg a 2010 januárjában kibocsátott 10 éves dollárkötvényt 6,25 százalékos kamattal bocsátották piacra, 2013 februárjában 5,38 százalékra csökkent a papír kamata.     Varga Mihály kifejtette: abban, hogy Magyarország egy sikeres konszolidáción van túl, jelentős szerepe volt a német befektetéseknek, vállalkozásoknak; az egész német gazdaság növekedése lehetőséget adott Magyarországnak arra, hogy sikeresen vigye végig a konszolidációs folyamatot. Magyarország számára alapvető fontosságú a német gazdaság teljesítménye: a magyar export 25 százaléka Németországba irányul, és az importnak is körülbelül ekkora hányada érkezik az országból, míg a német behozatalban 16., kivitelben 17. helyen van Magyarország.
A magyar törlesztés körülbelül 20 milliárd euró évente, a költségvetési hiány mértéke 3 százalékra esett vissza (ami mintegy 3 milliárd euró), az ország megújítandó adóssága pedig 17 milliárd eurót tesz ki, 5 és 6 milliárd euró körüli lejáró devizaadósságot kell törleszteni, a forintban lejáró adósság pedig 15 milliárd euró körül van.
Magyarország 9 év után idén kikerült a túlzottdeficit-eljárás alól, és sikerült előtörleszteni az IMF-hitelt. Nemzetközi összevetésben azonban magas, mintegy 20 százalékos a GDP-hez viszonyított finanszírozási igény, és ezzel Magyarország például Ciprussal, Portugáliával, Görögországgal van egy csoportban – fejtette ki Varga Mihály. Szavai szerint “jobban állunk mint három esztendeje, de szükség van arra, hogy ez a kitettségünk a jövőben csökkenjen”.
A nemzetgazdasági miniszter kitért arra is, hogy Magyarország hosszú ideig lemaradt a régiós versenyben 2010 előtt, de ezt követően lassú felzárkózás indult. Varga Mihály elmondta: a hitel-betét mutató leépülése a végéhez közeledik, és a számok azt jelzik, hogy ez a folyamat 2013-ban megfordulhat a hitelezés elindulásával, amelyet például az Eximbank hitelkihelyezése, valamint a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramja is segít. Ezen tényezőknek köszönhetően a jövő évi növekedés az idei bővülés duplája lehet.
A nemzetgazdasági miniszter elmondta: a foglalkoztatás területén is változás indult, jelenleg több mint 200 ezerrel több munkahely van mint 2010-ben, ennek egyik fele versenyszférában lévő munkahely, a másik felét a közfoglalkoztatás keretében biztosított munka jelenti. A kormány fontosnak tartja, hogy segély helyett a közfoglalkoztatáson keresztül jövedelmet biztosít, a közfoglalkoztatottak 8 százaléka pedig vissza tud kerülni az elsődleges munkaerő-piacra. Varga Mihály emlékeztetett arra, hogy a Munkahelyvédelmi akcióterv keretében a kormány 2013. január elsejétől 5 foglalkoztatási csoportnak ad foglalkoztatási kedvezményt a munkáltatóknak. A nemzetgazdasági miniszter szerint a foglalkoztatásba bele kell számítani a külföldi munkavállalást is, ennek pozitív oldala, hogy a külföldön dolgozó magyarok tavaly 1,7 millió eurót utaltak Magyarországra.
Magyarország célja, hogy a kismértékű állami centralizációjú, alacsony állami elvonást alkalmazó, és egyben alacsony hiánnyal rendelkező országok közé kerüljön – emelte ki Varga Mihály.
Az adózás kapcsán kifejtette, hogy a fekete- és szürkegazdaság aránya még mindig magas. Megerősítette, hogy az NGM nem tervezi az online kapcsolatra képes pénztárgépek bevezetésére vonatkozó határidők megváltoztatását, vagyis december 31-ig kell átállítani a PC alapú, úgynevezett nagykasszákat. “Amelyik nagy bevásárlóközpontnál ez az átállás nem történik meg december 31-ig, az január elsején nem fog kinyitni”, vagy ha ki is nyit, nem fog árut értékesíteni – fogalmazott varga Mihály.

facebook:

0 Komment

Válasz küldése

Be kell jelentkeznie, a komment írásához.