Hiányzik a családon belüli erőszak kezelésének nemzeti stratégiája Magyarországon

A magyar kormány jelentős lépést tett azzal, hogy a családon belüli erőszakot beemelte a büntető törvénykönyvbe (Btk.), de továbbra is hiányzik egy átfogó nemzeti stratégia vagy iránymutatás a probléma kezelésre – hangzott el a Human Rights Watch (HRW) nemzetközi emberi jogi szervezet legfrissebb jelentésének szerdai ismertetésén Budapesten.

A jelentést 2012 decembere és 2013 júliusa között Budapesten, Kaposváron és Szolnokon készített 29 mélyinterjú alapján állították össze.

Lydia Gall, a HRW Balkán- és Kelet-Európa-kutatója szerint többször is előfordult, hogy az áldozatok nem merték a rendőrséget hívni, mert a hatóságok sokszor a nőket hibáztatták. Tapasztalatai szerint a rendőrök nem tehetnek semmit, “amíg vér nem folyik”.

Álláspontja szerint a törvény nem védi azokat, akik nem élnek együtt élettársukkal, ráadásul az csak többszöri bántalmazásra vonatkozik, ezért önmagában a Btk. szigorítása nem jelent megoldást. Lydia Gall szerint gondot jelent a rendőrök hozzáállása, ők sokszor éppen az áldozatokat hibáztatják, hogy miért maradnak ebben a kapcsolatban, és kiskorú veszélyeztetése miatt a bántalmazott anyák elleni eljárással fenyegettek.

A bíróságok sem nyújtanak a megfelelő védelmet, hiszen sokszor olyan bizonyítékokat kérnek, amelyekre nem lenne szükség az ideiglenes távoltartáshoz. Fontos lenne, hogy egyértelmű iránymutatásokat kapjanak a bíróságok az ideiglenes távoltartás elrendeléséhez – tette hozzá.

Elmondta: az orvosokat és a szociális munkásokat is el kellene látni megfelelő iránymutatásokkal. Mindössze 122 férőhely van a családon belüli erőszak áldozatainak, ebből 28 a titkos címen lévő krízisközpontban. Legalább ezer férőhely kellene, ráadásul a nők csak 60 napot tölthetnek a központokban, és csak gyerekes anyák kérhetnek hosszabbítást. Sokuknak nincs munkája, így kénytelenek visszatérni a bántalmazóhoz.

Gauri van Gulik, a Human Rights Watch nők jogainak globális szószólója szerint a családon belüli erőszak nem magyar sajátosság, de a legfontosabb, rejtett problémája a női jogok csorbulásának. Emlékeztetett arra, hogy Magyarország is aláírta a nők hátrányos megkülönböztetését tiltó nemzetközi egyezményt. Ebben a kormányzat egyebek mellett azt vállalta, hogy fizikai védelmet nyújt a nőknek, lehetővé teszi, hogy az áldozat – megfelelő alternatívák mellett – szabadon dönthessen a jövőjéről, valamint felvilágosító kampányokkal és oktatással igyekszik elősegíteni az erőszak megelőzését.

Egy nemzetközi vizsgálat szerint Magyarország nem felel meg ezeknek az elvárásoknak – mondta. Gauri van Gulik ugyanakkor biztatónak nevezte, hogy Magyarország is tervezi a családon belüli erőszak megfékezésére született európai szintű Isztambuli Egyezmény aláírását.

A HRW jelentése számos ajánlást is megfogalmaz. A szervezet nőjogi szószólója ezek közül kiemelte, hogy a jelenlegi jogszabályok szerint az áldozatnak legalább két esetet kell bizonyítania. Álláspontja szerint ez szokatlan és veszélyes, ezért nem kellene megvárni a második bántalmazást a feljelentéshez.

Hozzátette: egy átfogó nemzeti stratégiára, akciótervre van szükség, amelyhez megfelelő költségvetési forrásnak is rendelkezésre kellene állnia. Fontos a hatóságok, minisztériumok, civilek felelősségének, feladatainak meghatározása.

Gauri van Gulik álláspontja szerint a kormányzatnak fel kell ismernie, hogy finomítani kell a jogszabályokat, miközben a meglévő szabályok betartása kívánnivalókat hagy maga után.

Hellenbárt László, az S.O.S. Krízis Alapítvány intézményvezető-helyettese szerint néhány jogszabályt módosítottak ugyan, ám a hatósági szemlélet nem nagyon változott, így súlyosbítva az áldozatok helyzetét.

Álláspontja szerint intézményi és központi felelősségvállalás nélkül kevés esélye van egy gyermekét egedül nevelő, kiskeresetű nőnek a lakhatásra. Sok ponton kellene megváltoztatni a jelenlegi struktúrát. A rendőrség számára léteznek utasítások a családon belüli erőszakkal kapcsolatban, de azokhoz hasonlók nem készültek az ügyészek, bírák, egészségügyi és szociális munkások számára.

Judith Sunderland, a HRW vezető Nyugat-Európa-kutatója az élettársát bántalmazó Balogh József országgyűlési képviselő ügye kapcsán kérdésre válaszolva elmondta, hogy különösen nagy súllyal esik a latba, ha egy választott képviselő kerül gyanúba.

A rendőrség visszautasítja a Human Rights Watch állításait

Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) visszautasította a Human Rights Watch (HRW) családon belüli erőszakkal összefüggő jelentésében foglaltakat, álláspontjuk szerint a szervezet számos ténybeli tévedésre épít, állításait hitelesen nem azonosítható forrásokra hivatkozva fogalmazza meg, egyes véleményeket kiragadva általánosít.

A nemzetközi jogvédő szervezet szerdán közzétett jelentésében azt írta, Magyarországon a családon belüli erőszak kezelésére kiépített rendszer egyszerűen nem működik. Szerintük a rendőrségi tétlenség, a jogi és iránymutatásbeli hiányosságok miatt nem kapnak megfelelő védelmet a családon belüli erőszakot elszenvedő nők, akiknek az állami segítségnyújtási rendszer elégtelenségeiből kifolyólag gyakran nincs más választásuk, minthogy visszatérjenek bántalmazójukhoz.
A HRW szerint a rendőrség gyakran elriasztja a nőket a feljelentéstételtől, nem él kellő hatékonysággal törvényi jogköreivel és olykor kifejezetten ellenségesen lép fel.
A rendőrség honlapján közzétett szerdai közlemény szerint a jelentés közzétételét megelőzően az ORFK-n fogadták a Human Rights Watch képviselőit és több valótlanságra felhívták figyelmüket.
Ismertetik, hogy a jelentés hiányolja az átfogó nemzeti stratégiát vagy irányelvet, miközben 2004-ben a társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiájával összefüggő feladatokról kormányhatározat jelent meg, amely a családon belüli erőszak megelőzése kapcsán kilenc pontból álló intézkedési tervet is meghatározott.
A közlemény felidézte, hogy a kormány idén szeptemberben elfogadta a nemzeti bűnmegelőzési stratégiát, amelyben ugyancsak több hivatkozás található a családon belüli erőszak kezelésére.
Az ORFK közölte, a jelentés kiemeli, hogy a korábbi büntető törvénykönyv (Btk.) nem határozott meg különálló, a családon belüli erőszakra vonatkozó tényállást. A rendőrség jelezte: a Btk.-ban kimerítően és pontosan szerepeltek azok a törvényi tényállások, amelyekbe valamennyi családon belül elkövethető jogsértés beilleszthető, s azok a jelentésben foglaltaknál sokkal szélesebb körben fedték le a büntetendő fizikai, pszichikai bántalmazást vagy elhanyagolást. Ugyanez megjelenik egy ORFK utasításban is, amely kimerítően határozza meg a családon belüli erőszak fogalmát – tették hozzá.
A rendőrség számos helyen pontatlannak nevezte az új Btk. kapcsolati erőszakra vonatkozó elemzését is. Kifejtették: a jelentés megfogalmazásával ellentétben a jogszabályban szerepel a sértettek között az elkövetéskor vagy korábban egy lakásban, közös háztartásban élő volt élettárs is. A hozzátartozó sérelmére elkövetett szexuális kényszerítést és szexuális erőszakot a Btk. súlyosabban bünteti a hozzátartozó bántalmazásánál.
Valótlanságnak tartja az ORFK a rendőrök családon belüli erőszakkal összefüggő képzetlenségét is, indoklásuk szerint a témakörrel foglalkozó állami támogatású nemzeti képzési program utoljára egyéves projekt keretében valósult meg 2010-ben.
Az ORFK konkrét ügy ismeretének hiányában érdemben nem tudja vizsgálni azon állításokat, miszerint “teljes mértékben semmibe veszik” a családon belüli erőszak eseteiben tett feljelentéseket vagy nem hallgatják meg a bántalmazott nőt. A rendőri intézkedések ellen panasszal lehet élni, akár több fórum igénybevételével is – jegyezték meg.

facebook:

0 Komment