Kálóczi Imre: Én a Kőhegyen élőket képviselem, és nem az ott építkezni vágyókat

(Budaörs – 2013. október 6., Budaörsi Infó) A Kőhegy körül egy jó ideje viharos szelek fújnak, és sajnos nem a közelgő ősz miatt. Érdekek és elvek ütköznek, pedig a felvállalt cél azonos: hogy Budaörs kincsét megfelelőképpen felhasználva a város és a lakók javára fejlesszék. A Kőhegyen lakók önkormányzati képviselője, Kálóczi Imre szerkesztőségünknek adott videóinterjújában válaszol az Őt ért vádakra és mindenki számára átfogó magyarázatot próbál adni az ügyről.

 

 

 

A budaörsi Tájékoztatásért Társaság szórólapon intézett felhívást a Kőhegyen lakók felé 2013. június 20-i dátummal, újranyitva a Kőhegy-dossziét, miután az ügyben a 2013. április 26-án napirendjére tűző képviselő-testületi ülésen már-már körvonalazódni látszódott valamilyen megoldás. Az erről szóló „A képviselő erkölcsi kötelessége választói érdekeinek képviselete” című cikkünkhöz Kálóczi Imre önkormányzati képviselő a Facebook-on szólt hozzá, amit ismertettünk olvasóinkkal. Erre reagált a szerkesztőségünknek megküldött nyílt levelében aTájékoztatásért Társaság 2013. augusztus 28-án.

A Kőhegyen lakók önkormányzati képviselője, a Fidesz-frakció vezetője, Kálóczi Imre, szerkesztőségünknek adott videóinterjújában válaszol a vádakra és mindenki számára átfogó magyarázatot próbál adni az ügyben és az ügyről.

 


Kálóczi Imre, önkormányzati képviselő, a Fidesz-frakció vezetője és a Kőhegyen élők képviselője a saját feladatáról és megítéléséről a Budaörsi Infónak elmondta:

“Sokan azt mondják, hogy az a jó politikus, aki semmit nem csinál, de mindig beszél valamiről, hogy mit kellene csinálni. Én bevallom őszintén nem ilyen  vagyok. Én felvállalom azt, hogy igenis van egy olyan közösségi érdek, például a Kőhegyen, amit én képviselek. Én több mint 470 támogató szavazatot kaptam az önkormányzati választásokon, és több százan szavaztak ellenem. Az, hogy nem mindenki ért egyet azzal az iránnyal amit én képviselek, az teljesen normális. Azt hiszem, hogy nekem a többség véleményét kell képviselnem. A többség véleménye pedig megegyezik azzal, amit én képviselek, és amerre az új szabályozási tervben elmozdítottuk a Kőhegy korábbi szabályozási és építési lehetőségeit.”

“Nagyon sok szórólapot látok, sok pletykát hallok a városban, ami nem csak személyes támadás, hanem olyan hazugságokkal és félrevezetésekkel vannak tele, amikkel nem is tudok foglalkozni, mert egész egyszerűen szerintem nem érdemes. A ‘mindenkinek a házát lebontjuk’, és ‘présházak’, meg, hogy ‘kocsmasor lesz rajta’. Ha ezeket valaki komolyan veszi, akkor egy kicsit gondolkodjon el azon is, hogy a világban annak milyen visszhangja lenne, hogy ‘beállamosítunk’ komplett utcákat. Ez felháborító! Aki ezeket kitalálta az kicsit gondolkodjon el azon, hogy nem kellene-e komolyabb segítségért fordulnia.”

 

“Hová költöztetek fiaim?”

 

 Milyen volt régen a Kőhegy, és Ön szerint milyenné kellene válnia?

“Én lakóövezetet szeretnék a Kőhegyből kialakítani. Mi 1988-ban költöztünk a Kőhegyre, 25 éve ott élek. Saját magunk építettünk egy házat, akkor sem tudott oda felmenni a nagy teherautó, most sem tud felmenni. Egyenként hordtuk fel a Bor utcából a téglákat. Én azt gondolom, hogy gyerekként végigmentem mindazon, amikről most különböző vállalkozók hatalmas problémázások és hisztizések közepette próbálnak meggyőzni, hogy ez nem normális. A Kőhegynek mindig volt egy varázsa, amit aki ott lakik érez. Szinte mindenki ismer mindenkit, ez egy külön kis miliő. Majdnem mindenkinek gyönyörű szép panorámája van.

Sajnos innen a háború után kitelepítették a svábokat, akik akkor az Ófaluban laktak elsősorban, így a Kőhegy is kiemelten érintett területe volt a kitelepítésnek, majd betelepítettek embereket, nem beszélve a sok önkényes házfoglalóról. Így kialakulhatott olyan helyzet is, hogy a korábbi jómódú sváb család házában több család volt kénytelen összeköltözni. Ez bizony a mai napig az egész városban probléma. Ha megnézzük a régi hosszú sváb házakat, ahogy fel vannak osztva két, három, négy, néha öt lakássá, ez nem egy kényelmes állapot.

Amikor mi oda költöztünk, akkor a szennyvíz folyt az utcán, nem volt csatorna. A szomszédban folyamatosan disznót vágtak, néha kiszökött az ólból. Általános volt a kiteregetett mosott ruha illata, vagy a mosóvíznek az utcára való kiborítása az egész környéken. Nagymamám, aki nem budaörsi, rendszeresen mondta is, hogy: hová költöztetek fiaim?”

 

 

 Ahonnan minden elindult – a Szabályozási terv

 

Ön szerint mi a Kőhegy túlépítettségének az oka?

“Az Önkormányzat jó tíz évvel ezelőtt döntött egy olyan szabályozási tervről, aminek az volt a célja, hogy ez az Óvárosi rész, elsősorban a Kőhegy, egy olyan beépíthetőséget kapjon, amely segítségével a kicsi telkeken magas legyen a beépítési százalék, másfelől pedig, turisztikai vonzerőt is tudjanak mutatni. Kézműves boltok, fotóstúdiók, festőstúdiók kialakítására adott engedélyt. Ez úgy nézett ki valójában, hogy 40% volt beépíthető, plusz 20%ban beépíthető volt a telek támfalakkal, pincével és egyebekkel, és plusz 20%-ban beépíthető volt például fotóstúdióval.

Sajnos rájöttek a vállalkozók, hogy így kell megkérni az engedélyt, hogy az átminősítéshez már semmilyen engedély ne keljen. Már a tervrajzot is úgy készítették elő a társasházakhoz, hogy a plusz 20% nem “csokoládé-manufaktúra” vagy bármi más, hanem lakás lesz kialakítva bennük, és így is árulták ezeket az ingatlanokat.

A mai napig van még rá néhány példa, majd amikor elkészült, és megkapták az engedélyt egyszerűen átminősítették ezeket, és nem kellett hozzá semmi csak egy bejelentés.

Én azt gondolom, hogy az önkormányzat szándéka jó volt, ugyanakkor kíméletlenül kihasználták ezt a vállalkozók.

Kialakult egy olyan kép, ha ma körbemegyünk a Kőhegyen, akkor bárki láthatja, hogy abszolút túlépített ingatlanok vannak és zsebkendőnyi telken nagyon sok család lakik.

Nem azért mert odaköltöztették őket, hanem azért mert úgy tudták megvenni a lakásukat, hogy sajnos a hat lakásos társas ház egy nagyon kis telken van.”

 

 

Mozog a föld – az üzleti érdek nem állhat a beépítési szabályozás szigorítása elé

 

“Hihetetlenül megnőtt a forgalma a Kőhegynek és sajnos, vannak olyan egyéb tényezők is, amelyek veszélyeztetett állapotokat okoztak a hegyen. Négy évvel ezelőtt történt egy hatalmas földcsuszamlás. Amit a geodéziai felmérés is alátámasztott az az, hogy a hegy mozog a túlépítések és a pincék nem szakszerű szigetelése miatt.

Olyan víz mosások vannak a föld alatt, ami miatt leszakadt egy nagy löszfal, és egy családi háznak a földszintjét és az első emeletét teljesen beterítette. Azért nem történt halálos tragédia, mert szerencsére a legfelső szinten aludt a család.

Én azt gondolom, hogy ezt igenis komolyan kell venni, és semmilyen üzleti érdek nem állhat az elé, hogy ezen szigorítani kell.

Készített a város egy felmérést. Többen jelezték, hogy ők nem találkoztak ilyen felméréssel. Én csak az eredményeket láttam. Nagyságrendileg 90%-a volt a támogatottsása annak, hogy igenis szigorítani kell a beépítési szabályozásokon.”

 

 

“Mindenki átverte az Önkormányzatot!”

 

Milyen megoldás született erre a problémára?

“Amiben nagyon tudunk segíteni az az, hogy visszább vettük a beépíthetőséget, egyfelől azonnal eltöröltük ezt a plusz húsz százalékot, hiszen egyetlen egy épület sem épült annak a szándéknak megfelelően ahogyan az önkormányzat ezt szerette volna. Egész egyszerűen mindenki átverte az önkormányzatot!

Tehát azok a társasházak, amelyek ma vannak a Kőhegyen, mindegyik úgy épült, hogy vagy egy, vagy két lakás abból műhely, iroda, üzlethelyiség, vagy egyéb kiszolgáló létesítmény átminősítése után lett lakóházzá felavatva.

Én úgy gondolom, hogy ezeket a kiskapukat becsuktuk, ez azoknak fájhat egyes-egyedül akik ezekkel a kiskapukkal játszhattak és milliókat, tíz milliókat, száz milliókat kereshettek az elmúlt tíz évben itt a Kőhegyen.

Mindezt úgy, hogy nem vették figyelembe az önkormányzat eredeti szándékát. Becsapták a hivatalt, és legkevésbé a szomszédok véleménye érdekelte őket.”

 

 

Az önző emberek véleménye számomra nem fontos

 

Ön szerint lehetne mindenki számára megfelelő koncepciót kidolgozni a Kőhegyen?

“Aki a Kőhegyen szeretne lakni az már nem akar túlépíteni. Az figyel arra, hogy a szomszéddal legyen egy normális kapcsolata, és nem kell feltétlenül nagyobb házat építeni azért, hogy jobb legyen a panoráma, ha a szomszéd még a napot sem fogja látni. Én úgy gondolom, hogy az együttélésnek vannak írott és íratlan szabályai.

Azok az önző, maguknak csak a jót kereső és a környezetre oda nem figyelő emberek véleménye bevallom őszintén számomra nem fontos.”

 

 

“Egy kiszámíthatatlan lyuk felet élni nem egy életbiztosítás”

 

Melyek a legjelentősebb problémák a Kőheggyel kapcsolatban?

“A beépítés a legnagyobb probléma, amin muszáj volt változtatni. Ezen kívül van még egy probléma, amit évekkel ezelőtt az önkormányzat megoldott. Ez a pincék állapota. Amik magántulajdonban vannak jellemzően. Több mint 10-20 évvel ezelőtt az akkori önkormányzat felmérte a pincéket és készített egy pince rekonstrukciót. Nagyon sok pincét betömtek, nagyon sok pincét megerősítettek. Azonban nagyon sok pince nem lett feltárva, mert akkor még sok lakó be sem engedte az önkormányzat embereit.

Teljesen más talajterhelés és talajnyomások alakultak ki. Mert ahol, például régen egy sváb présház állt, ott ma egy négylakásos társasház áll.

Néhány évvel ezelőtt a Kőkapu utca elején szakadt be egy teljesen ismeretlen pince. Volt egy akkora lyuk, hogy ha ott parkolt volna egy autó, akkor az biztosan beleesik. Nem arról beszélek hogy megsüllyedt az út, hanem létrejött egy két és fél-három méteres lyuk.

Én azt gondolom, hogy egy ilyen kiszámíthatatlan lyuk felett élni három szinten, három családnak nem egy életbiztosítás.

Sokkal körültekintőbben kell dolgozni, tervezni az épületeket, felmérni a környezetet és valóban odaillő ingatlant kell építeni.

Az Önkormányzat, talán két évvel ezelőtt, felmérte újra a pincéket. Kidolgozás alatt van ennek a pince-rekonstrukciónak a második üteme. Amikor valóban megcsinálnánk az összes olyan pincét, ami az elmúlt 20 év alatt megromlott, mert más forgalmi rend keletkezett az utcában és már nem bírja el ezt a forgalmi terhelést, amit eddig kibírt a talaj.

Felmértük azokat a pincéket, üregeket, amik az önkormányzat számára eddig nem voltak ismertek.

A felszíni víz elvezetése komoly probléma, illetve korábban nyomott rendszerű szennyvíz elvezetés volt a Kőhegyen, ami hihetetlen sok bosszúságot okozott az ott lakóknak. Amikor csatornázták a Kőhegyet, akkor – valami oknál fogva – minden ház kapott egy szivattyút, és így nyomták be a rendszerbe, mert a gravitációs szennyvízelvezetés valamiért nem működik a hegyen.

Akkor így szólt a megállapodás a lakókkal, hiszen a csatornázás nagy részét a lakók fizették. Sokat változik a világ, ma már elvárják a lakók, hogy legyen víz, legyen csatorna, legyen aszfaltos út. Mi fizettük az aszfaltos útba, a csatornába és mindenbe az önrészt, mint ahogy erre az összes kőhegyi lakos, aki itt lakik 20 éve, emlékszik.

 

 

Ráhagytuk a sok idős nyugdíjasra, gyerekes családra, hogy a szivattyúkat tartsák karban

 

2005-ben az Önkormányzat felmondta azt a megállapodást, hogy a szennyvíz átemelő szivattyúkat az önkormányzat tartsa karban.

Magyarul, ráhagytunk sok idős, nyugdíjas, többgyerekes családra a szivattyúkat, hogy tartsák karban. 10-15 évesek voltak ezek a szivattyúk akkor, gondolom, akkor járt le a garanciájuk. Sajnos nagyon sok szivattyú tönkrement, nem működött a szennyvízelvezetés és az utcán folyt a szennyvíz, mint a nyolcvanas évek végén és 2010-2011 –et írtunk!

Ekkor sikerült az Önkormányzaton átvinnem egy olyan programot, hogy az összes nyomott rendszerű szennyvízcsatornát kicseréljük a Kőhegyen. Ez ma már a végső fázisban van. Nagyon sok utcában sikerült megoldani, hogy gravitációs legyen az elevezetés. Kiváltottuk ezeket a szennyvízátemelőket, ezért ilyen hibaforrás nincs.

 

 

 “Nem egy idős néninek az egész havi tiszteletdíjamat adtam oda”

 

“Úgy képviselőnek lenni, hogy hetente két telefonhívás érkezik arról, hogy 90.000 Ft-ba kerül a szivattyúnak a felújítása és mondjuk három hete csináltatta meg, és nem vállal rá garanciát az egyetlen olyan cég aki Magyarországon ezt fel tudja újítani. Azt gondolom, hogy ez így egy kicsit pokoli. Nagyon sajnáltam őket. Nem egy idős néninek az egész havi tiszteletdíjamat odaadtam, hogy tudjon belőle venni egy szivattyút, mert tényleg áldatlan állapot az, hogy valakinek a nyugdíja kevesebb, mint amennyibe kerül a szivattyú, és negyed-, vagy félév alatt kétszer ki kell adnia ilyen összeget.

 

 

“Több társasház nem fog épülni”

“Én a Kőhegyen élőket képviselem, és nem az ott építkezni vágyókat”

 

“Én úgy gondolom, hogy ez nagyon sikeres program, és tényleg a végéhez közeledik a felszíni vízelvezetés. Ha jól tudom több mint 50 millió forintot tettünk bele a 2013-as költségvetésbe. A ciklus végére amennyire a körülmények engedik rendbe lesz téve a Kőhegyen.

A lakóknak ez pedig, úgy gondolom jó hír, hogy végre több társasház nem fog épülni.

Én az ottlakókat képviselem és nem az ott építkezni vágyókat, vagy az ott befektetni vágyókat, vagy azokat az ingatlan tulajdonosokat, akik holnap el akarják adni az ingatlanjukat.

Ők jönnek-mennek. Próbálnak pénzt keresni, vagy ügyeskedni, de az ottlakóknak egyértelműen nem ez a céljuk, hiszen ők egyszer már odaköltöztek, építettek egy ingatlant, ők semmikor nem fognak hozzányúlni. Bármikor felújíthatják, átépíthetik az ingatlanjukat, bármit csinálhatnak vele. Ha lebontják, újraépíthetik, hiszen meg van, hogy mekkora. Rájuk ezek a szabályok nem vonatkoznak. Az új építéseknél, viszont, valóban visszavettük a beépíthetőséget.”

 

 

“A Kőhegyen van néhány olyan borospince, amit érdemes megmenteni”

 

Mi épülhet, szépülhet akkor a Kőhegyen?

“Szórakozóhelyek kiépítésére, a híresztelések ellenére, már nincs lehetőség. Eddig minden adott volt. Bárki aki megépítette az ingatlanját, nem tett különbséget a szabályozási tervben azon, hogy kocsma lesz vagy lakás lesz.

Most viszont húztunk egy határt, hogy 200 nm-nél nem lehet nagyobb. Eddig lehetett volna 500 nm is, és az már egy komoly méretű szórakozóhely, kocsma vagy borozó lehetett volna. Ugyanakkor, úgy gondolom, hogy van a Kőhegyen néhány olyan borospince amit érdemes megmenteni.

Az Önkormányzat 10 évvel ezelőtt bevezette a helyi értékvédelmi rendelettel védett ingatlanok támogatását. Ez azt jelenti, hogy ha valaki egy ilyen présházat tulajdonol és azt fel akarja újítani, nem kell a funkciót megőrizni.

Nagyon sok olyan présház van a hegyen, amit gyönyörűen megcsináltak és lakófunkcióval látták el.

Ha ezeket valahogyan megőrizzük, én úgy gondolom hogy ennyi legalább megmaradhat a régi budaörsi Kőhegyből. A szűk utcák, az apró telkek és az a néhány présház.

Szerintem, felelős városvezetőként ezeket meg kell tudni őrizni, és ebben támogatást kell adni az ottlakóknak, hogy az ilyen ingatlanokat felújítsák, rendbe tartsák. Azt pedig ki kell mondani, hogy pusztán matematikai, gazdasági okokból egy ilyen épületnek az átépítése és megtartása sokkal többe kerül, mintha elbontaná az ember az egészet és építene egy újat. Ezekre szeretne az önkormányzat támogatást adni. Az idei évben sokkal nagyobb keretösszeggel támogatjuk ezeket mint korábban.”

 

 

“A Kőhegyből nem kell turista látványosságot csinálni, mert már az”

 

Többen attól tartanak, hogy turistaparadicsomot szeretnének csinálni a Kőhegyből. Ön mit gondol erről a feltevésről?

 

“Azt gondolom,hogy a Kőhegyből nem kell turistalátványosságot csinálni, mert már az! Bárki felmehet a Kőhegy tetejére megnézni a barlangot, a kőhegyi kápolnát, a sziklákat, az egy turisztikai gyöngyszem.

Nekünk azt kell megoldanunk, hogy a turista feltaláljon oda, mert hétvégenként tele van a Kőhegy bolyongó turistákkal, akik nem tudják merre kell felmenni. Ezt mindenféleképpen meg kell oldani, hogy az a három-négy kőhegyre vezető út igenis ki legyen táblázva, rendbe legyen téve. Egyértelmű legyen mindenki számra.

Parkolót is kell adott esetben bővíteni.

A Bor utcánál, az óÓtemető körül van komoly parkolószám, a Nefelejcs utcában is. Ha esetleg van egy-két üres önkormányzati telek, akkor oda parkolót érdemes még építeni, hogy az emberek lerakhassák az autót és ne autóval próbáljanak felmenni a sorompóig, mert lehetetlen.

Ezenkívül, természetesen az, hogy néhány présházat, adott esetben, funkcióját megtartva újítanak fel, annak én személy szerint kifejezetten örülnék. Mint ahogy most is van néhány présház, amiben bizony hordó van és bor is. Én sokkal komolyabb dolgot nem gondolok, hiszen ma már ez a Kőhegy nem az, ami régen volt”

 

 

 “Van a környékben olyan település, ami sokkal jobban megőrzött borkultúrával rendelkezik”

 

Ön lát a borturizmusban lehetőséget Budaörsön? 

 

“Borturizmusban látok lehetőséget budaörsi szinten. Azt gondolom, hogy ha csinálunk egy olyan hétvégét, ahol mindenki kinyithatja a présházát, és van, mondjuk négy-öt présház a Kőhegyen ahol van még szőlőből készült bor, és kis csoportok elindulnak a hegyen egy pohárral a kézben és meglátogatják egy térkép alapján azt a hat pincét. Ez egy szombat-vasárnapi program lehetne, ami senkit nem fog zavarni.

Ez egy üde színfoltja lehetne szerintem a Kőhegynek, én ebben semmi problémát nem látok. Arra nincs reális esély gazdasági szempontokkal is alátámasztva, hogy itt éjjel-nappal szervezett csoportok beköltözzenek 20 présházba.

Nincs annyi présház.

Én úgy gondolom, hogy van a környéken olyan település, ami sokkal jobban megőrzött borkultúrával rendelkezik. Tehát nem kell messzire menni, itt van Etyek, ahol az ember bármerre indul pincesorokat talál. Nem családi házak között és nem fogócskázó gyerekek között kell borospohárral közlekedni. Azt gondolom, hogy a realitás messze van attól a víziótól amit néhány ember rémhírként terjeszt.”

 

 

“Három-négy, maximum öt ember aki gerjeszti a problémát. Túl sokat nem tudunk velük csinálni.”

 

A Kőhegy körül kialakult vitákat Ön szerint meg lehet valamilyen módon oldani?

“Az a probléma, hogy nehéz úgy beszélni, hogy valaki azt mondja, hogy ez a zakó fekete, és mondhatom, hogy de ez barna, ha csak azt mondja hogy fekete, akkor ez a vita előbb utóbb meddővé válik.

Felajánlottam a másik félnek egy beszélgetést, eljöttek a testületi ülésre, volt két lakossági fórum is, ahol abszolút szóhoz jutottak.

A testületi ülés után egy-néhány szemközti beszélgetést is szerveztem a főépítésznél, ahol teljesen más dolgokról próbáltak beszélni és nem a valós problémákról.

Azt gondolom, hogy három-négy, maximum öt ember gerjeszti a problémát. Túl sokat nem tudunk velük csinálni.

Én azt a másik 60-80-100 embert sajnálom, akiket néha, akár az orruknál fogva vezetnek. Ezt komolyan sajnálom, mert ők biztosan egy hazug kép alapján döntik el, hogy itt mi is próbál megvalósulni. Az élet meg fogja mutatni. Ma sem nyílt még egy pláza. Sem egy 5000 nm-es borház, sem egy hatalmas rendezvényterem, és gyanítom, hogy később sem fog.

Szokták mondani, az idő minden sebet begyógyít, biztos előbb-utóbb mindenki belátja. Azok az emberek nem fogják belátni, akiknek a büttykére léptem. Az az ember, aki vett egy telket tavaly és elkezdte tervezni a hat lakásos társasházát nem fogja befogni a száját, az utolsó utáni pillanatban is próbál generálni hazugságot, vagy akármit, csak azért, hogy a feszültséget fenntartsa.

Én azt gondolom, hogy az ott élő emberek eddig is nyugodtan éltek, ezután még nyugodtabban tudnak majd élni.

Én nagyon kérem azt, hogy akkor szóljanak és nagyon szóljanak, ha olyat látnak, ami szembe megy azzal amit ígértem. Hogyha egy társasház épül, ha egy borház épül, ha egy rendezvénycsarnok épül, ha egy Penny-market épül, akkor azonnal szóljanak, mert mellettük vagyok, hiszen nem ez az érdekük, hiába próbálják ezt beléjük magyarázni.”

 

 

FOGADÓÓRA

“Minden hónap első hétfőjén 18 és 20 óra között megtalálhatnak a Jókaiban”

 

“Minden hónap első hétfőjén a Jókaiban (Jókai Mór Művelődési Központ) tartok fogadóórát. Az az igazság, hogy azt vettem észre, hogy egyre kevesebb az igény rá.

Bárki, aki minden hónap első hétfőjén lejön, annak szívesen állok a rendelkezésére. Ha én akadályoztatva vagyok, akkor valaki biztosan van ott a részemről, aki legalább a nevet, címet, telefonszámot és problémát felveszi, és én utána megkeresem az illetőt. Ilyen is előfordult már, amikor nem tudtam részt venni, de ha valaki eljön és keres 18-tól 20 óráig, akkor a Jókainak a munkatársai, vagy az általam küldött ember felveszi az adatokat, és én napokon belül megkeresem.

Tehát minden hónap első hétfőjén 18 és 20 óra között megtalálhatnak a Jókaiban.

(Budaörsi Infó, EMS)

 

facebook:

0 Komment

Válasz küldése

Be kell jelentkeznie, a komment írásához.