A nemzetbiztonsági bizottságban várják a BM-munkacsoport jelentését a romagyilkosságokról

Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága várja a Belügyminisztérium (BM) romagyilkosságokkal kapcsolatos elemző-értékelő munkacsoportjánál keletkező információkat – közölték a bizottság tagjai a testület zárt ülését követően kedden. Az ülésen nem vehetett részt Vadai Ágnes (Dk) független politikus, a fideszes Kocsis Máté szerint azért, mert Gyurcsány Ferenc párttársa, akinek kormányfősége idején történtek a gyilkosságok. Kocsis Máté azt mondta: alkalmatlan volt a kormány, alkalmatlan volt a titkosszolgálat, és “balfékek vezették az akkori minisztériumot”. Vadai Ágnes ugyanakkor kijelentette: a Fidesz-KDNP és a Jobbik döntésével megváltoztatta az eddigi töretlen gyakorlatot, hogy részt vehessen az ülésen, ám ettől még az igazság ki fog derülni.

Kocsis Máté, a bizottság fideszes tagja az ülést követően elmondta: várják a BM-munkacsoport jelentését, amely választ adhat azokra a feltételezésekre, melyek szerint a romagyilkosságok ügyében nem mindenki került a vádlottak padjára.

Így megnyugtatóan rendeződhet a gyilkosságsorozat felderítése és tisztábban láthat mindenki, nem csupán azok, akik C-típusú nemzetbiztonsági ellenőrzésen estek át – tette hozzá.

Arra az újságírói kérdésre, hogy történtek-e lépések a romagyilkosságokkal kapcsolatos albizottság felállítására, a fideszes politikus annyit mondott: magánvéleménye szerint a nemzetbiztonsági bizottság alkalmas egy ilyen vizsgálat lefolytatására, ezért nem szükséges albizottságot létrehozni.

Annak kapcsán, hogy testület többsége a korábbi gyakorlattól eltérően nem támogatta, hogy Vadai Ágnes független országgyűlési képviselő, a DK politikusa, a bizottság volt tagja részt vegyen az ülésen, Kocsis Máté elmondta: az a tapasztalat, hogy Vadai Ágnes nem segíti, hanem hátráltatja a munkát, személyeskedik. Példa erre, hogy a Portik-Laborc bizottság ülése kapcsán félretájékoztatta a közvéleményt és lejáratta a titkosszolgálatokat.

Több felelősséggel jár ez a munka, mint amivel Vadai Ágnes rendelkezik – közölte.

Kocsis Máté azt is kifogásolta, hogy Vadai Ágnes annak a Gyurcsány Ferencnek a párttársa, aki a romák elleni gyilkosságsorozat idején miniszterelnök volt. Hozzáfűzte: márpedig jól működő kormány, jól működő titkosszolgálat alatt mindez nem történhetett volna meg. Hozzátette: alkalmatlan volt a kormány, alkalmatlan volt a titkosszolgálat, és “balfékek vezették az akkori minisztériumot”. Potens titkosszolgálat és potens kormány mellett egy ilyen ügy nem történik meg – jelentett ki a fideszes politikus.

Vadai Ágnes az MTI-nek elmondta: a Fidesz-KDNP és a Jobbik döntésével megváltoztatta az eddigi töretlen gyakorlatot, ám ettől még az igazság ki fog derülni.

A Katonai Biztonsági Hivatal (KBH) vezetői tisztességgel végezték munkájukat a romagyilkosságokkal kapcsolatban – fűzte hozzá.

Molnár Zsolt, a nemzetbiztonsági bizottság MSZP-s elnöke az ülést követően annyit mondott: szeretnének betekinteni a BM-es munkacsoport irataiba.

Kérdésre válaszolva hozzáfűzte: nem tartja szerencsésnek, hogy a bizottság többsége nem támogatta Vadai Ágnes részvételét a testület ülésén, hiszen eddig íratlan szabály volt, hogy aki C-típusú nemzetbiztonsági ellenőrzésen esett át, ráadásul a testület tagja is volt, annak megadják az engedélyt a részvételre.

A BM-ben két hete kezdte meg munkáját az a munkacsoport, amely a romagyilkossággal kapcsolatos minden, a polgári és katonai titkosszolgálatoknál, valamint a rendőrségnél keletkezett iratba betekinthet. Pintér Sándor belügyminiszter a napokban azt nyilatkozta: a munka befejezését követően teljesen megismerheti a részleteket a nyilvánosság.

A Honvédelmi Minisztérium augusztusban azt közölte: a romagyilkosságok ügyében súlyosan mulasztások történtek a KBH-nál. A titkosszolgálati vezetők eltitkolták a KBH titkos kapcsolatát Cs. Istvánnal, a romagyilkosságok negyedrendű vádlottjával a honvédelmi tárca, a nyomozó hatóság és a parlament nemzetbiztonsági albizottsága előtt is.

A katonai főügyész korábban azt állapította meg, hogy az ügyben elkövetett mulasztások büntetőjogi felelősséget nem vetnek fel, csak fegyelmi felelősséget.

A honvédelmi miniszter utasítást adott a fegyelmi felelősségre vonásra. Mivel az ügyben súlyos mulasztásokat elkövető felső- és középvezetőket már korábban eltávolították a KBH éléről, kizárólag a Cs. István kapcsolatban álló H. Ernő KBH-s tiszt ellen indítottak eljárást, és az általa elkövetett ügyviteli és adminisztrációs hibák miatt más, alacsonyabb beosztásba helyezték át.

A KBH romagyilkosságokkal kapcsolatos tevékenységének vizsgálatát Gulyás József volt SZDSZ-es országgyűlési képviselő, a gyilkosságok titkosszolgálati hátterét 2009-ben vizsgáló munkacsoport vezetője vetette fel. Szerinte fontos megvizsgálni többek között, hogy Cs. Istvánról mit írt le tartótisztje, és milyen jelentések készültek arról a debreceni körről, amely a támadásokban érintett lehetett. A vizsgálatot támogatta az LMP és a Jobbik is.

A bírósági eljárásban kiderült az is, hogy a támadássorozat másodrendű vádlottja, K. István titkosszolgálati megfigyelés alatt állt, amikor a vád szerint két társával már romák elleni támadásokat hajtott végre Galgagyörkön és a Piricsén.

A napokban a Legfőbb Ügyészség azt közölte, hogy újabb, katonai büntetőeljárás indult a romagyilkosságokkal összefüggésben, melyet a Központi Nyomozó Főügyészség kiemelt ügyként kezel.

A romagyilkosságok miatt K. Árpádot, K. Istvánt és P. Zsoltot tényleges életfogytiglanra, Cs. Istvánt pedig tizenhárom év fegyházra ítélte első fokon, nem jogerősen a Budapest Környéki Törvényszék augusztus 6-án. A 2008-2009-ben elkövetett támadásokban összesen hat ember halt meg, kettő pedig maradandó sérüléseket szenvedett.

facebook:

0 Komment