Orbán: Magyarország egyensúlyvédelmi politikát folytat

A 2010-es kormányváltás után sikerült megfordítani az addigi rossz folyamatokat – a miniszterelnök szerint. Orbán Viktor a keddi budapesti külképviselet-vezetői értekezleten arról is beszélt, hogy a magyar kormány egyensúlyvédelmi politikát folytat, mert nem fogadja el, hogy nemzetállami hatásköröket “lopakodó módon” közösségivé tegyenek az Európai Unióban. A tanácskozáson a kormányfő sürgette az EU és Oroszország együttműködését, és szólt arról is, hogy ideológiai kérdésekben véleménykülönbség van a magyar kormány és az Egyesült Államok között.

A miniszterelnök a nagykövetek előtt tartott több mint egyórás előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy az unióban újabb és újabb indítványok születnek – szerinte az alapszerződést sértő módon – a nemzetállamok és a közösség közötti korábbi egyensúly “lopakodó” kibillentésére, ami elfogadhatatlan. “Magyarország nem egy új szabadságért harcol, hanem az egyensúlyt védi”, a tisztázatlan közösségi-nemzetállami viszony ugyanis csak a nagyoknak jó, és kettős mércéhez vezet – vélekedett.

Hosszan hangsúlyozta emellett, hogy Magyarországnak érdeke az eurózóna sikere, mert gazdasága nagyon sok szálon kötődik a közös pénzt használók övezetéhez. Egy sikeres eurózóna esetén a magyar gazdaság sikerének esélyei jelentősen megnőnek – mondta.

Hozzáfűzte azt is, hogy ha Közép-Európa nem volna tagja az EU-nak, a közösségben nem lenne gazdasági növekedés. Ezzel kapcsolatban megismételte azt a véleményét, hogy a térség államainak jóval korábban kellett volna csatlakozniuk az unióhoz.

A miniszterelnök szerint Magyarországnak is számolnia kell azzal, hogy az eurózóna intézményesülése, egyre mélyebb gazdaságpolitikai integrációja a következő évek meghatározó folyamata lesz. Kiemelte azonban: Magyarországnak erőteljesen kell képviselnie Brüsszelben azt a gondolkodásmódot, amely szerint legitim dolog gazdaságpolitikai mozgásteret kivívniuk az eurózónához nem tartozó államoknak. Ellenkező esetben olyan gazdasági lépéseket kényszerítenek Magyarországra, amelyek ellentétesek a magyar gazdaság érdekeivel.

A magyar kormány mai vitáinak nagy része – folytatta – a kabinet célzott intézkedéseivel függ össze. Ugyanis míg a kormányzat szerint válság idején a célzott lépések vezetnek eredményre, addig a nyugatiak, különösen a Magyarországon működő nyugati cégek kifogásolják a szelektív, célzott és nem pedig normatív magyarországi lépéseket, így például a bank- és a telekommunikációs adót, mert szeretnék szétteríteni a rájuk kirótt terhet. E célzott lépések nélkül azonban a “büdös életben” nem jutunk ki a válságból – mondta, hozzátéve: ezt a politikát Brüsszelben is meg kell védeni.

Szólt arról, hogy a 2010-es kormányváltás után sikerült megfordítani az addigi rossz folyamatokat. Ma már csökken az államadósság – és a Nemzetközi Valutaalaptól felvett hitel előtörlesztése esetén ez tovább javulhat, “a bruttó szám is stimmelni fog” -, harmadik éve 3 százalék alatti a költségvetési hiány, az ország a saját lábán áll, a kormány kezelte a devizahitelesek problémáját, csökken a munkanélküliség és a rezsi, nőnek a bérek és a nyugdíjak, bővül a gazdaság – sorolta a kormányfő. Utóbbival kapcsolatban megjegyezte, nagyon meglepődne, ha az utolsó negyedévben nem lenne egy látványos bővülési adat.

Végül azt kérte a nagykövetektől, hogy munkájukkal tovább tágítsák az ország gazdasági lehetőségeit, és ahol kell, “csak bátran, harcosan, vállalva a konfliktusokat” védjék meg az ország szuverenitását.

Beszéde után a hallgatóság soraiból többen is kérdezték a miniszterelnököt. Trócsányi László párizsi nagykövet az eurózóna-csatlakozásról faggatta a kormányfőt, aki megismételte azt az álláspontját, hogy Magyarországnak akkor kell érdemben megfontolnia az integrációt, ha az egy főre jutó magyar GDP elérte az euróövezeti tagállamok egy főre jutó GDP-jének 90 százalékát. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a következő évtizedben “nem fenyegeti” Magyarországot ez a dilemma.

Egy másik kérdésre arról beszélt: versenyképessége javításához az EU-nak meg kell állapodnia Oroszországgal, ami nehéz dolog, különösen “mert meg kell értenünk nekünk, európaiaknak, hogy Oroszországban nem a demokrácia a legfontosabb kérdés (…), hanem az, hogyan lehet egybetartani”. Az EU és Oroszország közötti szövetség Közép-Európának sem könnyű kérdés történelmileg, mert “ha egy Németország vezette Európai Unió és Oroszország közeledéséről az ember olvas, akkor megnézi, hogy a gyerekek megvannak-e az udvaron” – mondta a kormányfő, aki szerint ezért a közép-európai térségnek pontosan meg kell fogalmaznia az érdekeit egy EU-Oroszország közötti hosszú távú stratégiai együttműködés esetén.

Hangsúlyozta ugyanakkor azt is: nyilvánvaló, hogy az EU transzatlanti közösség, így egyensúlyt kell tartani az oroszokkal való stratégiai szövetség és az amerikaiakkal megkötendő szabadkereskedelmi megállapodás között. Utóbbival kapcsolatban közölte: kormánybizottság alakult, hogy megállapítsa, ilyen szabadkereskedelmi egyezmény miképp érinti a magyar gazdaság szektorait.

Kovács László (MSZP) korábbi külügyminiszter kérdésére Orbán Viktor elmondta: ideológiai természetű kérdésekben van véleménykülönbség az Egyesült Államokkal, ezekben “nem pendülünk egy húron”. Kiemelte: “együttélési problémáról” van szó. Feltette a kérdést: miért dolga az Egyesült Államoknak, hogy elmondja a véleményét egy magyarországi szabályozásról. Egyes tartalmi kérdésekben is “mást gondolunk”, de Amerikának el kell fogadnia, hogy “a magyar nép által megválasztott képviselők szabadon döntenek” arról, mi jó nekik és mi nem – fogalmazott.

Mindazonáltal a “kemény témákban”, a katonai együttműködés, a titkosszolgálatok közötti kooperáció és a gazdasági kapcsolatok területén “kiválóan állunk” – hangsúlyozta. Megjegyezte, nem szerepel amerikai hivatalos látogatás a tervei között.

Martonyi: javult a viszony a szomszédos országokkal

Összességében lényegesen javult Magyarország viszonya a szomszédos országokkal az elmúlt három évben – mondta Martonyi János külügyminiszter az idei külképviselet-vezetői értekezleten kedden Budapesten.

A tárcavezető értékelő beszédében kiemelte: a bizalomépítéshez idő kell, de sosem szabad feladni a reményt. Szerbia esetében sem látszott sokáig esély az előrelépésre, az ország mégis elismerte a nemzeti kisebbségek kollektív jogait, a két ország államfője pedig nemrégiben közös kiengesztelődési gesztust tett – mutatott rá. Ez is bizonyítja – tette hozzá -, hogy szívós munkával el lehet érni eredményt az érzékeny, nehéz kérdésekben is.

A kormánynak soha nem állt szándékában a vitás kérdések elhallgatása, de sokszor hatékonyabb, “ha nem élesítjük a hangnemet” – mondta.

Véleménye szerint minél jobb Magyarország együttműködése a szomszédos országokkal és minél sikeresebb a közép-európai kooperáció, annál kedvezőbbek a feltételek a határon túli magyar közösségek helyzetének javításához.

Martonyi János felidézte: a nemzetpolitikában eddig minden jobbközép kormánynak volt fontos üzenete. Antall József például azt mondta, hogy lélekben 15 millió magyar miniszterelnökének érzi magát, az első Orbán-kormány létrehozta a státustörvényt, a jelenlegi kormány pedig “szinte teljes nemzeti konszenzussal” megteremtette a magyar állampolgárság kedvezményes megszerzésének lehetőségét – közölte.

Mint mondta, ez nagy jelentőségű lépés volt, és alapvetően a szomszéd- és Közép-Európa-politikában komolyabb feszültséget nem váltott ki, bár egy szomszédos országgal továbbra is vitatkoznak erről a kérdésről, de a párbeszéd folyik, és remélhetőleg megoldást találnak.

A külügyminiszter kitért arra, hogy mivel Magyarország tölti be jelenleg a visegrádi csoport (V4, Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) és a Közép-európai Kezdeményezés elnöki posztját, feladata ezek sikeres működtetése.

Szólt arról is, hogy az Európai Bizottság által felvetett kérdések rendeződni látszanak. Ezek megoldható kérdések, mert nem általános ideológiai vagy politikai megállapításokról van szó, hanem konkrét témákról – vélekedett.

Az Európai Parlament (EP) által elfogadott Tavares-jelentésről azt mondta, hogy az EP politikai állásfoglalást fogadott el, így erre “politikai állásfoglalás a válasz”. Ha ideológiai megfontolásból elkezdik “lebontani” az uniós rendszert, azzal maga a rendszer, az intézmények egyensúlya kerül veszélybe – magyarázta. Hozzátette: az EU hatáskörébe csak azok a területek tartoznak, amelyeket a tagállamok átruháztak rá.

Martonyi János az EU keleti partnerség programjáról (Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Grúzia, Moldova, Örményország és Ukrajna) kijelentette: közép-európai érdek, hogy markáns lépést tegyen az unió. Ha Európa erősödni akar, mindenekelőtt Oroszországgal kell partneri együttműködést kiépítenie, de a keleti partnerséget nem szabad szembeállítani az EU-orosz kapcsolatokkal, a kettő nem áll ellentétben egymással – közölte.

A Nyugat-Balkánnal kapcsolatban úgy vélekedett, hogy a térséget illetően vannak sajátos magyar érdekek, és Magyarország továbbra is az EU bővítésében látja a régió jövőjét.

Kérdésre válaszolva az egyiptomi helyzetről kifejtette: óvatosnak kell lenni, mert bizonytalan a szituáció, és nem tudni, milyen irányba alakul. “Az egyiptomiakra kell bízni a dolgot”, hiszen kívülről nehéz megítélni a helyzetet. Minden félnek kerülnie kell az erőszakot, amely nem jelenthet megoldást, ezt a szíriai helyzet is bizonyítja – mutatott rá beszéde végén a külügyminiszter.

facebook:

0 Komment